
Harag György rendező az 1962 utáni romániai színjátszás meghatározó egyénisége volt
Fotó: Csomafáy Ferenc
Életmű-kiállítás nyílik Harag György rendezőről Sepsiszentgyörgyön kedden délután. Születésének kilencvenötödik, halálának harmincötödik évfordulója alkalmából indított Harag György-emlékévet 2020-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA).
2022. május 09., 09:552022. május 09., 09:55
A mindenkori egyik legelismertebb magyar színházi rendezőre könyvbemutatók, filmvetítés és diákszínjátszó-fesztivál mellett egy rangos életmű-kiállítással is megemlékeztek, melynek házigazdája elsőként a Gyulai Várszínház volt, majd Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Kolozsvár, Győr, Budapest, Szabadka és Bukarest.
A vírushelyzetnek is tulajdonítható, hogy csak most, 2022-ben jut el Sepsiszentgyörgyre is a tárlat, ahol három héten át látogatható lesz a Tamási Áron Színház előcsarnokában.
A Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Sepsiszentgyörgy közölte, a központ közreműködésével megvalósuló sepsiszentgyörgyi kiállítást Vargha Fruzsina alpolgármesternő nyitja meg, köszöntőbeszédet mond Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet vezetője, Kovács Örs Levente, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének osztályvezetője és Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház rendező-igazgatója.
Magyar és román társulatokkal egyaránt dolgozott, emellett külföldi felkéréseknek is eleget tett. 1975-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház főrendezője volt. A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Szatmárnémeti Északi Színház örökös tagjává avatta, utóbbi intézmény magyar társulata 1993 óta az ő nevét viseli. Harag György a sepsiszentgyörgyi színházban is rendezett.
A Sepsiszentgyörgyön is látható vándorkiállítás a neves rendező termékeny pályafutásának legfontosabb állomásait villantja fel bemutatókon és próbákon készült fényképek által.
Harag György közelében, próbáit, előadásait nézve a szabadság állapotába juthattunk. Felszabadító hatalma által Tündérkertje volt a színház, amely álommenedékül szolgált rém idők közepette is. Igénye, szigora, mély művészete, embersége örökös bátorítás jámbor igyekezetünkben, hogy a magyar Tháliában ne piszkítsuk, hanem tisztítsuk és javítsuk a világot” – írja a korszakalkotó rendező-színigazgatóról Ablonczy László színháztörténész, a Nemzeti Színház volt direktora.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
szóljon hozzá!