Fekete Vince (balra) és Lövétei Lázár László (jobbra) költők betekintést nyújtottak, milyen „Király Laci bácsival” (középen) együtt dolgozni
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Írók, költők, irodalom iránt rajongók és érdeklődők népes tábora gyűlt össze szombaton a kolozsvári Bulgakov Kávéházban, hogy bensőséges, már-már családias hangulatban ünnepelje meg Király László Kossuth-díjas író, költő nyolcvanadik születésnapját. Az ünnepi eseményen bemutatták A legkönnyebb igazat mondani című beszélgetéskötetet, illetve az előtte tisztelgő legfrissebb Helikon-lapszámot is.
2023. november 19., 17:312023. november 19., 17:31
2023. november 19., 18:552023. november 19., 18:55
A Sóváradon született Király László az erdélyi magyar irodalom megkerülhetetlen szereplője, az Utunk, illetve később a Helikon folyóirat szerkesztője, szellemi műhelyek kulcsfigurája. Ahogy a születésnapi „ünnepség” házigazdája, Szántai János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is utalt rá, olyan ember, akitől szinte mindenki, aki ma ír, irodalommal foglalkozik Erdélyben, valahogy, valahol tanult valamit.
A kormányfő üzenetében nem csak felköszöntötte Király Lászlót, hanem köszönetet is mondott neki, hogy
A főkonzul elmondta, hálásnak kell lennünk Király Lászlónak, mert a kommunizmus bukása utáni években is felemelte szavát a magyarságot ért igazságtalanságokkal szemben, és mert műveiben ma is emlékeztet a helytállás és a hazához való hűség mindig időszerű parancsára.
Szentmártoni János József Attila-díjas költő, író, a Magyar Írószövetség volt elnöke szintén levélben köszöntötte Király Lászlót, Minden című versének sorait idézve utalva rá, hogy költészetének, munkásságának „volt értelme”.
Fekete Vincze és Lövétei Lázár László József Attila-díjas költők (előbbi idén, utóbbi 2018-ban kapta meg a Balassi Bálint-emlékkardot) a közös szerkesztőségi munka, élet tapasztalatait felidézve igyekeztek egy kis betekintést adni a közönség soraiban ülőknek abba, milyen „Király Laci bácsival” együtt dolgozni, beszélgetni. Lövétei Lázár László elmondta, számára az Amikor pipacsok voltatok című kötete versei jelentették az első „találkozást” Király Lászlóval – a verseket a székelyudvarhelyi Népszínház keretében Bartha Levente monodrámaként adta elő –, majd csak évek múlva hozta el az élet a személyes találkozást.
Elmondták, hogy „Király Laci bácsi” sosem fecsegett fölöslegesen, szeretett hallgatni. Ehhez igazodva a kötetbemutatón sem faggatták sokat, inkább felkérték néhány versének felolvasására.
Lövétei mesélt a frissen kiadott kötet megszületéséről is, arról, hogy az egészről a koronavírus-járvány és Király László fia, a szintén költő Király Zoltán „tehet”, hiszen benne fogalmazódott meg először, hogy apja diktafonra mondott verseit oda kéne adnia Gergely Zsuzsa rádiós újságírónak, a Kolozsvári Rádió munkatársának, hogy – egy interjúval kiegészítve azokat – kezdjen velük valamit.
Az est második felében Karácsonyi Zsolt főszerkesztő vezényletével bemutatták a Helikon legfrissebb, Király László előtt tisztelgő számát, melyben memorialisztikai szövegek, versek, prózai művek egyaránt helyet kaptak. A lapszám szerzőit arra kérték, hogy írjanak verset Király László Kékfarkasok című művének valamely motívumára, prózát pedig az 1980. November 26. című vers valamely motívumára, sorára reflektálva.
A lapszámbemutató elején Király László felidézte, anno hogyan állt össze, miként lett kész az Utunk, majd a Helikon egy-egy lapszáma. Elmesélte, hogy a pénteki lapzárta után mindig volt egy hétfői lapzárta, amit például Bodor Ádám író előszeretettel használt ki, de ő is élt párszor a lehetőséggel. Története nem az írók, költők trehányságáról szólt, hanem a bizalomról, ami abban a műhelyben kialakult, arról, hogy az akkori főszerkesztő, Szilágyi István bízott bennük, de ők is tudták, hogy bízik bennük, továbbá hogy felelősséggel járt a nyomtatás előtti utolsó előtti pillanatokban leadni a munkákat. Azt is elmesélte, miként lett ő „világirodalom-elvtárs”, hogy a szerkesztőségben sokáig csak ő beszélt idegen nyelven, így a világirodalmi rovat szerkesztője lett, és műfordítással is foglalkozott.
„Utolsó mohikánja annak a fajta ráérős, beszélgetős Utunk–Helikon-műhelynek, ahol hosszú délelőttökön keresztül történeteket mesélve szerkesztettek lapot, váltottak világot, cseréltek eszmét, neveltek utánpótlást” – írja Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, szerkesztő.
Király László Kossuth- és József Attila-díjas kolozsvári költő, író, műfordító és Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító részesült a Méhes György Életműdíjban.
A nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként kapott Kossuth-díjat Király László erdélyi költő, író, műfordító.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!