Tisztelgés „az anyanyelv legjobb katonája” előtt: Király László költőt, írót köszöntötték 80. születésnapján

A kormányfő üzenetében nem csak felköszöntötte Király Lászlót, hanem köszönetet is mondott neki, hogy

A főkonzul elmondta, hálásnak kell lennünk Király Lászlónak, mert a kommunizmus bukása utáni években is felemelte szavát a magyarságot ért igazságtalanságokkal szemben, és mert műveiben ma is emlékeztet a helytállás és a hazához való hűség mindig időszerű parancsára.

Szentmártoni János József Attila-díjas költő, író, a Magyar Írószövetség volt elnöke szintén levélben köszöntötte Király Lászlót, Minden című versének sorait idézve utalva rá, hogy költészetének, munkásságának „volt értelme”.

Fekete Vincze és Lövétei Lázár László József Attila-díjas költők (előbbi idén, utóbbi 2018-ban kapta meg a Balassi Bálint-emlékkardot) a közös szerkesztőségi munka, élet tapasztalatait felidézve igyekeztek egy kis betekintést adni a közönség soraiban ülőknek abba, milyen „Király Laci bácsival” együtt dolgozni, beszélgetni. Lövétei Lázár László elmondta, számára az Amikor pipacsok voltatok című kötete versei jelentették az első „találkozást” Király Lászlóval – a verseket a székelyudvarhelyi Népszínház keretében Bartha Levente monodrámaként adta elő –, majd csak évek múlva hozta el az élet a személyes találkozást.

Elmondták, hogy „Király Laci bácsi” sosem fecsegett fölöslegesen, szeretett hallgatni. Ehhez igazodva a kötetbemutatón sem faggatták sokat, inkább felkérték néhány versének felolvasására.

Lövétei mesélt a frissen kiadott kötet megszületéséről is, arról, hogy az egészről a koronavírus-járvány és Király László fia, a szintén költő Király Zoltán „tehet”, hiszen benne fogalmazódott meg először, hogy apja diktafonra mondott verseit oda kéne adnia Gergely Zsuzsa rádiós újságírónak, a Kolozsvári Rádió munkatársának, hogy – egy interjúval kiegészítve azokat – kezdjen velük valamit.

Az est második felében Karácsonyi Zsolt főszerkesztő vezényletével bemutatták a Helikon legfrissebb, Király László előtt tisztelgő számát, melyben memorialisztikai szövegek, versek, prózai művek egyaránt helyet kaptak. A lapszám szerzőit arra kérték, hogy írjanak verset Király László Kékfarkasok című művének valamely motívumára, prózát pedig az 1980. November 26. című vers valamely motívumára, sorára reflektálva.

A lapszámbemutató elején Király László felidézte, anno hogyan állt össze, miként lett kész az Utunk, majd a Helikon egy-egy lapszáma. Elmesélte, hogy a pénteki lapzárta után mindig volt egy hétfői lapzárta, amit például Bodor Ádám író előszeretettel használt ki, de ő is élt párszor a lehetőséggel. Története nem az írók, költők trehányságáról szólt, hanem a bizalomról, ami abban a műhelyben kialakult, arról, hogy az akkori főszerkesztő, Szilágyi István bízott bennük, de ők is tudták, hogy bízik bennük, továbbá hogy felelősséggel járt a nyomtatás előtti utolsó előtti pillanatokban leadni a munkákat. Azt is elmesélte, miként lett ő „világirodalom-elvtárs”, hogy a szerkesztőségben sokáig csak ő beszélt idegen nyelven, így a világirodalmi rovat szerkesztője lett, és műfordítással is foglalkozott.

„Utolsó mohikánja annak a fajta ráérős, beszélgetős Utunk–Helikon-műhelynek, ahol hosszú délelőttökön keresztül történeteket mesélve szerkesztettek lapot, váltottak világot, cseréltek eszmét, neveltek utánpótlást” – írja Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, szerkesztő.

korábban írtuk

Király László életmű-, kolozsvári irodalmi körök debütdíjban részesültek, átadták a Méhes György-díjakat

Király László Kossuth- és József Attila-díjas kolozsvári költő, író, műfordító és Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító részesült a Méhes György Életműdíjban.

korábban írtuk

Kossuth-díjat kapott Király László erdélyi költő, író, műfordító

A nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként kapott Kossuth-díjat Király László erdélyi költő, író, műfordító.