HIRDETÉS

Telefonapplikáción is pazar az Arany-emlékhely – rá se lehet ismerni a nagyszalontai Csonkatoronyra és a felújított kiállításra

Rostás Szabolcs 2018. június 09., 11:14 utolsó módosítás: 2018. június 09., 11:51

Kicsi és nagy számára egyaránt páratlan irodalmi és történelmi élményt nyújt felújítása és bővítése után a nagyszalontai Arany János-emlékmúzeum, és a kiállításnak otthont adó Csonkatorony.

Fotó: Rostás Szabolcs

Egymásnak adják a kilincset a látogatók a nagyszalontai Arany János-emlékmúzeumban a hajdúváros legnevesebb szülöttének életét és költészetét bemutató kiállítás, valamint az annak otthont adó Csonkatorony felújítása óta.

Darvasi Zoltán, az intézmény igazgatója, tárlatvezetője számára elsősorban a diákcsoportok körbevezetése jelenti a fő feladatot, a többnyire az anyaországból érkező vendégeknek a hajdúváros gazdag történelmi múltjába is betekintést nyújt. Van is mibe, hiszen Szalonta első írásos említése (1214) óta több mint 800 év telt el (erre a múzeumudvaron vésett kövön emlékeztet az önkormányzat), és annak is 412 éve már, hogy Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak adományozta a települést.

HIRDETÉS
Megújult a költő tárgyi hagyatéka

„Akkora szép szál legény volt a fejedelem által ide telepített, Szalonta városát megalapító háromszáz hajdú mindegyike, mint ez a fiatalember” – választ ki a csoportból a múzeumigazgató osztálytársai derültségére egy magas diákot a történelemóra élethűbb ábrázolására. Nem véletlen, hogy az idén márciusban felavatott, kívül-belül felújított, a 17. században épült Csonkatorony – amely a hajdúváros egykori várának őrtornya volt – földszinti termében többek között Éder Gyula Bocskait ábrázoló monumentális festménye fogadja a betérőt.

A csaknem egy évig tartó felújítás és átalakítás nyomán rá se lehet ismerni az 1889-ben létesített, Arany hagyatékára épülő állandó kiállításra: a torony kiállítóterei sokkal tágasabbnak tűnnek, ennél fogva jobban áttekinthetőek, a korszerű megvilágításnak hála pedig pazar összhatást biztosítanak.

A torony öt szintje öt különböző szempontból közelít Aranyhoz. A mintegy félszáz szakember által restaurált megannyi kézirat, kordokumentum és relikvia nemcsak a falakon és az ízléses tárlókban csodálható meg, ez utóbbiakban fiókokba rejtve rengeteg meglepetés lapul, amelyeknek köszönhetően többet és többet tudhatunk meg a városról, Aranyról, a költő műveiről. 

Fotó: Rostás Szabolcs

Külön szintet rendeztek be Arany Jánosnak a Magyar Tudományos Akadémia székházában berendezett lakásából származó bútoraiból és használati tárgyaiból:

haláláig használt íróasztalából, ágyából, könyves- és ruhásszekrényéből (ezek egyébként még a költő fia, Arany László végakaratából kerültek a szülővárosba). Külön állították ki azt a barna mintás, ripszbevonatú karosszéket, amelyben Arany elhunyt, ugyanakkor felújítva bocsátották közszemlére a költő Zircen Jánostól kapott virágmintás, lantlábú asztalát, a Kányádi Sándor által is megénekelt kalapját, valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzőjét. Páratlan látványt nyújt az epikus költőről készült portrékat felsorakoztató tárlat is, élen Barabás Miklós 1856-ban festett alkotása, amely a 2017-es Arany-emlékévben szintén megújult.

Díjnyertes alkalmazás is népszerűsíti Aranyt

Méltán lehet telitalálatnak nevezni a közgyűjtemény legfelső szintjét, és nemcsak az egész városra kilátást nyújtó panoráma miatt.

Fotó: Rostás Szabolcs

Az itt kialakított játéktérnek, az interaktív játékoknak köszönhetően az egészen kicsi gyerekek számára is élvezhetővé válik a múzeumlátogatás,

így szórakozva ismerkednek Arany műveivel és korával. Apropó, interaktivitás. Egyáltalán nem véletlen, hogy nemrég nemzetközi díjat nyert a szalontai múzeum és a benne működő kiállítás megújítását elvégző budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által kifejezetten a nagyszalontai közgyűjtemény számára kifejlesztett applikációja.

A nemzetközi múzeumi szervezet (ICOM) Audiovizuális, Új Média Technológiák és Közösségi Média Nemzetközi Tanácsa által értékelt alkalmazás ismeretterjesztő játékokat ajánl az író szókincsének és utazásainak megismerésére. Emellett videós tartalmaiban magyar közéleti és irodalmi személyiségek beszélnek Arany munkásságáról, színművészek adják elő az író verseit.

Fotó: Rostás Szabolcs

A Csonkatorony valamennyi szintjén az ahhoz a témához kapcsolódó extra tartalmakhoz lehet hozzáférni. Mivel más információra van szüksége a költőt jól ismerő, a szülővárosba utazó vagy ott élő magyar anyanyelvű látogatónak, egy itt élő román érdeklődőnek vagy egy távolabbról érkező külföldinek, az applikáció tartalma is nyelvenként változik. Például a PIM munkatársai számára a román és az angol változatban Arany pályájának aprólékos tárgyalása helyett a költő jelentőségének bemutatása volt a fontos, az angol nyelvű látogatóknak pedig hosszabban, részletesebben mutatják be a hajdúváros, a térség történetét. Olyan „Arany-rajongók” is jól használhatják az alkalmazást, akik többletinformációkra kíváncsiak.

A látogatók saját telefonkészülékükkel, zárt wifi-rendszeren keresztül juthatnak hozzá a kiállítást kiegészítő extra tartalmakhoz.

Kipróbáltuk, és állítjuk, kicsi és nagy számára egyaránt élménydús képi, írott és hanganyagot rejt az applikáció, amelynek révén azt is kideríthetjük, mennyire ismerjük a leggazdagabb szókincsű magyar költőként ismert Arany János nyelvét, aki alkotásaiban több mint 280 ezer szót írt le.

Fotó: Rostás Szabolcs

Egyetérthetünk Prőhle Gergellyel, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójával abban, miszerint a szülőváros felújított és újjávarázsolt emlékmúzeumában fellelhető kiállítás, a többnyelvű tartalmak által a nem magyar látogatók számára is világossá válhat: Arany János közép-európai jelentőségű gondolkodó és költő volt.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS