Fotó: Gödri Alpár Béla
2008. február 27., 00:002008. február 27., 00:00
Theodor Curpaş szociáldemokrata párti városi tanácsos vonatkozó határozattervezetében azonban a Sevcsenko-szobron kívül az is szerepel, hogy a tanács népes szoborpark létrehozását hagyja jóvá az említett téren. Az írókat és költőket ábrázoló alkotások egy szatmárnémeti alkotótáborban készülnének, amelyet a művészeti iskola működtetne. Theodor Curpaş a Krónika kérdésére kifejtette, a szoborpark ötlete a Szatmárnémeti Képzőművészek Egyesületétől származik. Mint elmondta, messzemenően támogatja, hogy Petőfi, majd Sevcsenko szobra mellé újabbak kerüljenek, mivel így a tér alkalmassá válna alternatív irodalomórák tartására.
Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester azonban jobbnak látná, ha nem zsúfolnának be minden köztéri alkotást a város régi központjába, és kihasználnák a negyedekben kialakított tereket is. „A régi városnak szellemileg emelkedettebb a hangulata, ezért mindenki ide akar szobrot állítani, pedig megtörténhet, hogy a tömbházak övezetében ezeket többen látnák” – nyilatkozta Ilyés. Mint mondta, a belvárosi István téri park nagyon kicsi, és két szobornál több szerinte nem mutatna túl jól benne.
„Nincs kifogásom az ellen, hogy írókat és költőket ábrázoló szoborpark legyen az István téren, bár amikor a Petőfi-szobrot felállítottuk, nem számoltunk ilyesmivel” — jelentette ki a Krónika kérdésére Muzsnay Árpád. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke viszont elvárná, hogy a szoborpark kialakításában a Petőfi-szobor legyen a mérce. „Petőfi nagyságához mérhető, Szatmárnémetihez kötődő irodalmi személyiségek kerüljenek oda, és a művészi alkotások színvonala se maradjon el a Deák Árpádétól. Továbbá elengedhetetlen az, hogy képzőművészek tervezzék meg a szoborparkot, hogy valóban jól mutasson” – fejtette ki. Curpaş tanácsos viszont úgy vélte, a műkedvelők által készített szobrok elhelyezését a városi önkormányzat építészeinek kell megtervezniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok