
Fotó: Gödri Alpár Béla
2008. február 27., 00:002008. február 27., 00:00
Theodor Curpaş szociáldemokrata párti városi tanácsos vonatkozó határozattervezetében azonban a Sevcsenko-szobron kívül az is szerepel, hogy a tanács népes szoborpark létrehozását hagyja jóvá az említett téren. Az írókat és költőket ábrázoló alkotások egy szatmárnémeti alkotótáborban készülnének, amelyet a művészeti iskola működtetne. Theodor Curpaş a Krónika kérdésére kifejtette, a szoborpark ötlete a Szatmárnémeti Képzőművészek Egyesületétől származik. Mint elmondta, messzemenően támogatja, hogy Petőfi, majd Sevcsenko szobra mellé újabbak kerüljenek, mivel így a tér alkalmassá válna alternatív irodalomórák tartására.
Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester azonban jobbnak látná, ha nem zsúfolnának be minden köztéri alkotást a város régi központjába, és kihasználnák a negyedekben kialakított tereket is. „A régi városnak szellemileg emelkedettebb a hangulata, ezért mindenki ide akar szobrot állítani, pedig megtörténhet, hogy a tömbházak övezetében ezeket többen látnák” – nyilatkozta Ilyés. Mint mondta, a belvárosi István téri park nagyon kicsi, és két szobornál több szerinte nem mutatna túl jól benne.
„Nincs kifogásom az ellen, hogy írókat és költőket ábrázoló szoborpark legyen az István téren, bár amikor a Petőfi-szobrot felállítottuk, nem számoltunk ilyesmivel” — jelentette ki a Krónika kérdésére Muzsnay Árpád. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke viszont elvárná, hogy a szoborpark kialakításában a Petőfi-szobor legyen a mérce. „Petőfi nagyságához mérhető, Szatmárnémetihez kötődő irodalmi személyiségek kerüljenek oda, és a művészi alkotások színvonala se maradjon el a Deák Árpádétól. Továbbá elengedhetetlen az, hogy képzőművészek tervezzék meg a szoborparkot, hogy valóban jól mutasson” – fejtette ki. Curpaş tanácsos viszont úgy vélte, a műkedvelők által készített szobrok elhelyezését a városi önkormányzat építészeinek kell megtervezniük.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.