Tárlat nyílik gróf Bánffy Miklósról

A rendezvény keretében avatják fel a hatalmas főlépcsőházi üvegfestményt – mint arról már beszámoltunk, a tíz négyzetméter nagyságú festmény a csillagösvényen vágtató Csaba királyfit ábrázolja, a vitrálium tervét 1933-ban készítette el gróf Bánffy Miklós, a múzeumot tervező Kós Károly barátja és munkatársa.

A Makkai András kolozsvári üvegművész által készített üvegfestményt az idén 100. évét ünneplő múzeumépület születésnapi ajándékaként avatják fel. A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) gróf Bánffy Miklós életművét mutatja be az emlékkiállításon, amelynek szentgyörgyi megnyitóján Németh Zsolt, a vitrálium kivitelezését támogatásával lehetővé tevő Magyar Külügyminisztérium államtitkára mond ünnepi köszöntőt. A tárlatvezetést Ács Piroska, az OSZMI igazgatója tartja.

Az életmű (újra)felfedezése

„Nem tudok nagyobb előkészületekről, hogy törlesztenénk valamennyit abból az erkölcsi adósságból, amivel Bánffy Miklósnak, a regényírónak, festőművésznek, grafikusnak, könyvillusztrátornak, karikaturistának, díszlettervezőnek, színházszervezőnek, rendezőnek, politikusnak diplomatának (...), a mintagazdának és lótenyésztőnek, egyházi elöljárónak... hogy magamban nevezem, a bonchidai Prosperónak tartozunk” – vetette fel 1996-ban, a Kis/Bán/Ffy kötet előszavában Marosi Ildikó, aki több munkájában vizsgálta Bánffy Miklós életművét.

Bár történtek lépések a jóvátételre, hiszen a Polis Kiadó Dávid Gyula vezetésével felvállalta az életmű egészének kiadását, és a csíkszeredai Pallas-Akadémia, a budapesti Nap Kiadó is jelentetett meg Bánffy korábbi vagy asztalfiókban maradt munkáiból, valamint a róla szóló szakirodalomból, az igazi áttörésre csak a közelmúltban került sor.

Utolsó budapesti lakhelyén, a Reviczky utcai palota falán emléktáblát helyeztek el, 2010. június 5-én pedig Bánffy Miklós mellszobra – Stróbl Alajos alkotása – a Dóm téri Nemzetközi Történelmi Pantheonba került. A Magyar Szemle, valamint a Hungarian Review emlékszámmal tisztelgett Bánffy Miklós előtt, az Operaház posztumusz örökös taggá választotta. A megemlékezéssorozatba kapcsolódott az Országos Színháztörténeti Múzeum és  Intézet vándorkiállítása és annak magyar–angol katalógusa is: Egy nyughatatlan ember címmel.

Színházi munkásságát
is bemutatják

A kiállítássorozat elsődleges célja Bánffy Miklós színházhoz kötődő munkásságának bemutatása, valamint az új kutatási eredmények ismertetése, de az életmű komplexitását is szeretné érzékeltetni a szakmával és az érdeklődő közönséggel. A kiállításon külön teret szentelnek a könyvillusztrátor Bánffynak, láthatóak lesznek az 1921-ben a génuai békekonferencián készített karikatúrák reprodukciói, önálló egységben lesz látható a bonchidai Bánffy-kastély múltja és jelene.

Megtekinthető lesz legkorábbi színdarabjának és Az ember tragédiája 1935-ös színrevitelének a rendezőpéldánya. A tárlat része Stróbl Alajostól a Bánffy Miklós-bronzszobor, a kiállítás egyik különleges darabja a Varázsfuvola Éj királynője jelmezének a rekonstrukciója, valamint a gróf jurátuskardja. A kiállítás és a katalógus látványtervezője Szebeni-Szabó Róbert. A vándorkiállítás mára már szorosan összekapcsolódott a Bánffy Kör tevékenységével – a kör célja a névadó életművével kapcsolatos kutatások, kiadványok nyomon követése, elősegítése, ismertetése.

A vándorkiállítás állomásai közül kiemelkedik a Magyar Külügyminisztériumban rendezett kiállítás, a budapesti Operaház Vörös Szalonjában rendezett tárlat, valamint az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett kiállítással egybekötött olasz–magyar konferencia, amelynek fő előadója a torontói Ryerson Egyetemről Barcsay Tamás, a Genovai Tudományegyetemről Ermino Raiteri profeszszor volt.