2012. július 23., 08:112012. július 23., 08:11
A rendezvény keretében avatják fel a hatalmas főlépcsőházi üvegfestményt – mint arról már beszámoltunk, a tíz négyzetméter nagyságú festmény a csillagösvényen vágtató Csaba királyfit ábrázolja, a vitrálium tervét 1933-ban készítette el gróf Bánffy Miklós, a múzeumot tervező Kós Károly barátja és munkatársa.
A Makkai András kolozsvári üvegművész által készített üvegfestményt az idén 100. évét ünneplő múzeumépület születésnapi ajándékaként avatják fel. A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) gróf Bánffy Miklós életművét mutatja be az emlékkiállításon, amelynek szentgyörgyi megnyitóján Németh Zsolt, a vitrálium kivitelezését támogatásával lehetővé tevő Magyar Külügyminisztérium államtitkára mond ünnepi köszöntőt. A tárlatvezetést Ács Piroska, az OSZMI igazgatója tartja.
„Nem tudok nagyobb előkészületekről, hogy törlesztenénk valamennyit abból az erkölcsi adósságból, amivel Bánffy Miklósnak, a regényírónak, festőművésznek, grafikusnak, könyvillusztrátornak, karikaturistának, díszlettervezőnek, színházszervezőnek, rendezőnek, politikusnak diplomatának (...), a mintagazdának és lótenyésztőnek, egyházi elöljárónak... hogy magamban nevezem, a bonchidai Prosperónak tartozunk” – vetette fel 1996-ban, a Kis/Bán/Ffy kötet előszavában Marosi Ildikó, aki több munkájában vizsgálta Bánffy Miklós életművét.
Bár történtek lépések a jóvátételre, hiszen a Polis Kiadó Dávid Gyula vezetésével felvállalta az életmű egészének kiadását, és a csíkszeredai Pallas-Akadémia, a budapesti Nap Kiadó is jelentetett meg Bánffy korábbi vagy asztalfiókban maradt munkáiból, valamint a róla szóló szakirodalomból, az igazi áttörésre csak a közelmúltban került sor.
Utolsó budapesti lakhelyén, a Reviczky utcai palota falán emléktáblát helyeztek el, 2010. június 5-én pedig Bánffy Miklós mellszobra – Stróbl Alajos alkotása – a Dóm téri Nemzetközi Történelmi Pantheonba került. A Magyar Szemle, valamint a Hungarian Review emlékszámmal tisztelgett Bánffy Miklós előtt, az Operaház posztumusz örökös taggá választotta. A megemlékezéssorozatba kapcsolódott az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vándorkiállítása és annak magyar–angol katalógusa is: Egy nyughatatlan ember címmel.
A kiállítássorozat elsődleges célja Bánffy Miklós színházhoz kötődő munkásságának bemutatása, valamint az új kutatási eredmények ismertetése, de az életmű komplexitását is szeretné érzékeltetni a szakmával és az érdeklődő közönséggel. A kiállításon külön teret szentelnek a könyvillusztrátor Bánffynak, láthatóak lesznek az 1921-ben a génuai békekonferencián készített karikatúrák reprodukciói, önálló egységben lesz látható a bonchidai Bánffy-kastély múltja és jelene.
Megtekinthető lesz legkorábbi színdarabjának és Az ember tragédiája 1935-ös színrevitelének a rendezőpéldánya. A tárlat része Stróbl Alajostól a Bánffy Miklós-bronzszobor, a kiállítás egyik különleges darabja a Varázsfuvola Éj királynője jelmezének a rekonstrukciója, valamint a gróf jurátuskardja. A kiállítás és a katalógus látványtervezője Szebeni-Szabó Róbert. A vándorkiállítás mára már szorosan összekapcsolódott a Bánffy Kör tevékenységével – a kör célja a névadó életművével kapcsolatos kutatások, kiadványok nyomon követése, elősegítése, ismertetése.
A vándorkiállítás állomásai közül kiemelkedik a Magyar Külügyminisztériumban rendezett kiállítás, a budapesti Operaház Vörös Szalonjában rendezett tárlat, valamint az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett kiállítással egybekötött olasz–magyar konferencia, amelynek fő előadója a torontói Ryerson Egyetemről Barcsay Tamás, a Genovai Tudományegyetemről Ermino Raiteri profeszszor volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok