Fotó: MTVA
Amikor először értesültem arról, hogy Petőfi Sándor klasszikusa, A helység kalapácsa legújabb filmes változatában a vadnyugat hangulatát idézik meg az alkotók, az első meghökkenést az a felismerés követte, hogy ez a megközelítés egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott.
2023. január 24., 12:042023. január 24., 12:04
2023. január 24., 12:072023. január 24., 12:07
Hiszen a Szemérmetes Erzsók 55 éves bájai miatt a falu kovácsa, Fejenagy és a fondor lelkületű egyházfi, Harangláb közötti – amúgy magyar vidéki miliőben megejtett – leszámolás határozottan a vadnyugati párbajokat idézi, a 19. század is stimmel, vagyis ez a geg akár még ülhet is.
amelyben a klasszikus szereplőket, isteneket, félisteneket és hősöket felvonultató történetek helyett a magyar falvak világának távolról sem annyira fenséges alakjai – kovács, csikós, kántorok, egyházfi, kikapós kocsmárosné, kocsmatöltelékek, na és persze a falu bírája – jelennek meg főhősként.
Csakhogy a Dombrovszky Linda rendezte, a magyar kultúra napja alkalmából a Duna TV-n bemutatott film alkotógárdája valamiért úgy gondolta, hogy mindez nem elegendő. Ezért aztán
Az alapvető probléma az, hogy úgy kellett valahogy megőrizni Petőfi eredeti, zseniális, nyelvi leleményekben tobzódó szövegét – ez jórészt a narrátor elbeszélését jelenti, amit csak ritkán szakítanak meg a szereplők megszólalásai –, hogy közben azért filmszerű is legyen az eredmény.
Ezt sajnos még azzal sem sikerült minden igényt kielégítően elérni, hogy a szereplők saját szövegének hiányát azzal próbálták kompenzálni, hogy némelyikük néha dalra fakad, és egyéb, a közeghez illőnek ítélt Petőfi-verseket kezd el énekelni.
Hiszen kezdetben tényleg úgy tűnik, hogy a magyar közeggel jogosnak tűnő vadnyugati párhuzamot láthatjuk – hogy aztán a cowboykalapos, westerncsizmás narrátor arcán kendővel motorra pattanjon, és úgy érkezzen meg a fő helyszínre, a falusi kocsmába. Ahol a 80-as évek texasi vidéki környezetéből ismert platós teherautók mellett szintén a 80-as évek texasi alakjait idéző öltözetben tanyáznak a vendégek, a 20-as, 30-as évek technikai színvonalát idéző mikrofon elé álló énekesek körül pedig színes neonreklámok villóznak.
A Bud Spencer- és Terence Hill-féle spagettiwestern-paródia megidézése így a Hazárd megye lordjainak látványvilágával keveredik, amit aztán megfejel, hogy a kocsmai tömegverekedés leállítására hívott bíró éppen a hipermodern jacuzzijában ejtőzik. (Bár ez utóbbi még a jobb gegek közé tartozik).
A színészgárda persze igyekszik, de sok dolga nem akad – a koncepció abban merül ki ugyanis, hogy csupán illusztrációként jelennek meg a narrátor által elmondott szöveghez.
Mindent összevetve a műfajok túladagolásával egy alapvetően jó ötletet sikerült annyira túltolni, hogy a néző utólag óhatatlanul úgy érzi: a kevesebb bizony ebben az esetben is sokkal, de sokkal több lett volna.
A helység kalapácsa. Petőfi Sándor műve alapján rendezte: Dombrovszky Linda. Írta: Somogyi György. Szereplők: Pindroch Csaba, Szervét Tibor, Györgyi Anna, Cserna Antal, Ember Márk, Hunyadkürthy István, Gubás Gabi. Kép: Hartung Dávid. Zene: Bolcsó Bálint, Ferenczi György. Értékelés az 1-10-es skálán: 6,5
A Duna tévén láthatják a nézők vasárnap este, a magyar kultúra napján A helység kalapácsa című filmes adaptációt, amely Petőfi Sándor azonos című eposzparódiája alapján készült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!