Szatmár megye múltját ismerhetjük meg a múzeum új kiállítása révén
Fotó: Bede Laura
Négynyelvű információk, érintőképernyős állomások, digitális térképek segítik a különböző korszakok és életutak megismerését a Szatmár Megyei Múzeumban. A szatmárnémeti közgyűjtemény felújítását követően 2024 júniusában nyílt újra, ekkortól mintegy 30 ezer érdeklődő tekintette meg Emberek – Sorsok – Történetek című állandó kiállítását. Nemrég mi is meglátogattuk.
2026. február 21., 08:342026. február 21., 08:34
A megújulás híre sokszor felkelti a kíváncsi vándorok érdeklődését, így tűztük ki február közepén kirándulásunk úti céljaként Szatmárnémetit. Itt nemrég a partiumi város ékkövéről hullt le a lepel, közel két éve pedig a Szatmár megye történetét őrző és bemutató közgyűjtemény épülete esett át széles körű korszerűsítési munkálatokon.
Felújítása 2023 őszén kezdődött, miután az évek óta üresen álló épület a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány közvetett tulajdonába került. A rekonstrukció különösen összetett feladat volt, hiszen az épület országos műemléki védelem alatt áll. A kivitelezők az eredeti szecessziós részletek – köztük a Zsolnay-tetőcserepek és a homlokzati díszítőelemek – megőrzésére törekedtek. Tavaly ősszel lebontották a homlokzatot eltakaró ponyvát, így kívülről már megcsodálható a szépen megújult, ikonikus épület.
Gyönyörűen megújult a szatmárnémeti Pannónia Szálló
Fotó: Bede Laura
A Pannónia Szálló építése a századfordulón Szatmárnémeti akkori polgármesterének, Hermán Mihálynak a kezdeményezésére kezdődött el. A szecessziós épület Bálint Zoltán és Jámbor Ferenc építészek tervei alapján épült fel. Az egykori törvényszék helyén 1901-ben indult el az új szálló alapjainak kiásása, majd egy évvel később, 1902-ben adták át az épületet. Az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon a Szatmárnémeti akkori főterén frissen felhúzott Pannónia Szálló épületének ítélték oda a második helyezésért járó díjat. A Pannónia Szálló fénykorában bálok színtere volt, majd később Dacia Szállodára keresztelték át, de a város életében a teljes 20. században fontos szerepet töltött be. A szálló állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott, így egyre sürgetőbbé vált egy teljes körű rekonstrukció.
Jelenleg a belső munkálatok zajlanak, ugyanis a több mint 30 millió eurós beruházás során 62 szobás, nemzetközi színvonalú szálloda jön létre, amely a tervek szerint idén tavasszal nyitja meg kapuit – ez alkalomból talán visszatérünk megcsodálni a beltéri pompát is.
A Szatmár Megyei Múzeum közel két éve nyílt újra a széles körű felújítás után
Fotó: Szatmár Megyei Múzeum Facebook-oldala
Ezúttal viszont egy más jellegű időutazásra váltottunk jegyet: a szintén az utóbbi években megújult Szatmár Megyei Múzeumot jártuk be. Előzetesen az intézmény háromnyelvű – magyar, román és angol – honlapján olvastunk utána annak, hogy a múzeum központi épülete 1936-ban épült G. P. Liteanu építész tervei alapján. Kezdetben adminisztratív célokat szolgált, a két háború közötti időszakban a megyei prefektúra működött benne, a háború után pedig a Megyei Néptanács és a Román Kommunista Párt megyei bizottságának székhelye volt. A múzeum 1984 óta működik ebben az épületben, állandó régészeti, történelmi és néprajzi kiállítással, kincstárral, valamint ideiglenes kiállításokkal várják a látogatókat – 2024 nyarától pedig a hagyományt az innovációval harmonikusan ötvöző terek és tárlatok fogadják az érdeklődőket.
Gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas a természettudományi részleg
Fotó: Bede Laura
Rögtön az első, földszinti terembe belépve máris a mai kor igényeit kielégítő tárlat fogadott. Az Emberek – Sorsok – Történetek című, a múzeum 2024-ben megnyílt új állandó kiállításában külön hangsúlyt kap a természettudományi részleg, amely Szatmár megye változatos élővilágát és természeti értékeit mutatja be. A látogatás során megismerkedhetünk a Tisza, a Szamos és a környező erdők, lápok és rétek jellegzetes növény- és állatvilágával.
A fajok felismerését, a hangok azonosítását vagy éppen a táplálékláncok megértését interaktív állomások segítik, így a részleg különösen vonzó a gyerekek, fiatalabb látogatók számára – viszont kétségkívül a felnőttek, vagyis a mi figyelmünket is felkeltette, s kíváncsian néztünk bele a távcsőbe vagy fedeztük fel az éjszakai állatvilágot.
Fotó: Bede Laura
Tovább haladva Szatmár megye múltját és jelenét az itt élő közösségek történetein keresztül ismerhetjük meg. Az állandó kiállítás koncepciójának középpontjában az ember áll, viszont nem pusztán kronologikus eseménytörténetet tár elénk, hanem személyes sorsokon, hétköznapi tárgyakon, visszaemlékezéseken és élethelyzeteken keresztül meséli el Szatmár megye történetét. Mint megtudtuk,
A létrehozók célja, hogy a látogató ne csupán szemlélője, hanem részese legyen a bemutatott történeteknek, ennek érdekében a kiállítás számos interaktív elemet és multimédiás megoldást foglal magában: érintőképernyős állomások, digitális térképek, hanganyagok és rövidfilmek segítik a különböző korszakok és életutak megismerését. Ugyanakkor virtuális adatbázisokban böngészhetünk, tárgyakhoz kapcsolódó történeteket hallgathatunk meg, illetve interaktív játékokon keresztül ismerkedhetünk a múlt mindennapjaival.
A történeti részlegek az őskortól a 20. századig követik nyomon a térség fejlődését
Fotó: Bede Laura
A kiállítás több tematikus egységre tagolódik, melyeket az épület három szintjén tekinthetünk meg és négynyelvű – magyar, román, angol és német – leírások alapján tudhatunk meg többet Szatmár megye történelméről.
A néprajzi szekció a falusi és városi életformát, a hagyományos mesterségeket, viseleteket és szokásokat mutatja be, míg a művészeti rész a térség képzőművészeti és kulturális örökségére irányítja a figyelmet. Ezekhez társul a korábban említett természettudományi részleg is.
Fotó: Bede Laura
Az Emberek – Sorsok – Történetek című kiállítás így egyszerre kínál tudományos ismereteket, személyes élményeket és modern múzeumi látogatói élményt, amely minden korosztály számára érthető és befogadható módon mutatja be Szatmár megye sokszínű múltját és természeti világát.
Fotó: Bede Laura
Négynyelvű leírások segítik a látogatókat
Fotó: Bede Laura
A kovácsmesterség rejtelmeibe is betekintést nyerünk
Fotó: Bede Laura
Fotó: Bede Laura
Fotó: Bede Laura
Szatmár színházi és zenei életéről is érdekes információk tárulnak a látogatók elé
Fotó: Bede Laura
Fotó: Bede Laura
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!