Fotó: MTVA
Amikor először értesültem arról, hogy Petőfi Sándor klasszikusa, A helység kalapácsa legújabb filmes változatában a vadnyugat hangulatát idézik meg az alkotók, az első meghökkenést az a felismerés követte, hogy ez a megközelítés egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott.
2023. január 24., 12:042023. január 24., 12:04
2023. január 24., 12:072023. január 24., 12:07
Hiszen a Szemérmetes Erzsók 55 éves bájai miatt a falu kovácsa, Fejenagy és a fondor lelkületű egyházfi, Harangláb közötti – amúgy magyar vidéki miliőben megejtett – leszámolás határozottan a vadnyugati párbajokat idézi, a 19. század is stimmel, vagyis ez a geg akár még ülhet is.
amelyben a klasszikus szereplőket, isteneket, félisteneket és hősöket felvonultató történetek helyett a magyar falvak világának távolról sem annyira fenséges alakjai – kovács, csikós, kántorok, egyházfi, kikapós kocsmárosné, kocsmatöltelékek, na és persze a falu bírája – jelennek meg főhősként.
Csakhogy a Dombrovszky Linda rendezte, a magyar kultúra napja alkalmából a Duna TV-n bemutatott film alkotógárdája valamiért úgy gondolta, hogy mindez nem elegendő. Ezért aztán
Az alapvető probléma az, hogy úgy kellett valahogy megőrizni Petőfi eredeti, zseniális, nyelvi leleményekben tobzódó szövegét – ez jórészt a narrátor elbeszélését jelenti, amit csak ritkán szakítanak meg a szereplők megszólalásai –, hogy közben azért filmszerű is legyen az eredmény.
Ezt sajnos még azzal sem sikerült minden igényt kielégítően elérni, hogy a szereplők saját szövegének hiányát azzal próbálták kompenzálni, hogy némelyikük néha dalra fakad, és egyéb, a közeghez illőnek ítélt Petőfi-verseket kezd el énekelni.
Hiszen kezdetben tényleg úgy tűnik, hogy a magyar közeggel jogosnak tűnő vadnyugati párhuzamot láthatjuk – hogy aztán a cowboykalapos, westerncsizmás narrátor arcán kendővel motorra pattanjon, és úgy érkezzen meg a fő helyszínre, a falusi kocsmába. Ahol a 80-as évek texasi vidéki környezetéből ismert platós teherautók mellett szintén a 80-as évek texasi alakjait idéző öltözetben tanyáznak a vendégek, a 20-as, 30-as évek technikai színvonalát idéző mikrofon elé álló énekesek körül pedig színes neonreklámok villóznak.
A Bud Spencer- és Terence Hill-féle spagettiwestern-paródia megidézése így a Hazárd megye lordjainak látványvilágával keveredik, amit aztán megfejel, hogy a kocsmai tömegverekedés leállítására hívott bíró éppen a hipermodern jacuzzijában ejtőzik. (Bár ez utóbbi még a jobb gegek közé tartozik).
A színészgárda persze igyekszik, de sok dolga nem akad – a koncepció abban merül ki ugyanis, hogy csupán illusztrációként jelennek meg a narrátor által elmondott szöveghez.
Mindent összevetve a műfajok túladagolásával egy alapvetően jó ötletet sikerült annyira túltolni, hogy a néző utólag óhatatlanul úgy érzi: a kevesebb bizony ebben az esetben is sokkal, de sokkal több lett volna.
A helység kalapácsa. Petőfi Sándor műve alapján rendezte: Dombrovszky Linda. Írta: Somogyi György. Szereplők: Pindroch Csaba, Szervét Tibor, Györgyi Anna, Cserna Antal, Ember Márk, Hunyadkürthy István, Gubás Gabi. Kép: Hartung Dávid. Zene: Bolcsó Bálint, Ferenczi György. Értékelés az 1-10-es skálán: 6,5
A Duna tévén láthatják a nézők vasárnap este, a magyar kultúra napján A helység kalapácsa című filmes adaptációt, amely Petőfi Sándor azonos című eposzparódiája alapján készült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!