Hirdetés

„Kötéltánc” a világ és Erdély között. Tonk Márton a 25 éves fennállását ünneplő Sapientia küldetéséről

Tonk Márton, Sapientia

Tonk Márton rektor szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az elmúlt 25 év egyik legsikeresebb és legnagyobb volumenű Kárpát-medencei nemzetpolitikai projektje

Fotó: Borbély Fanni

Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak, illetve egyszerre igyekszik megfelelni a nemzetközi versenyképesség és az erdélyi magyar közösség elvárásainak. Tonk Márton, az egyetem vezetője a Krónikának arról is beszélt: a Sapientia sikere abban rejlik, hogy oktatási és kutatási intézményként működik, miközben közösségi küldetését sem adja fel.

Tóth Gödri Iringó

2026. március 10., 07:592026. március 10., 07:59

– Egy új egyetemnek mindig nehéz megvetnie a lábát ott, ahol már nagy múltú intézmények működnek. Ma mégis sokan úgy érzik, hogy a Sapientia már az erdélyi felsőoktatás hagyományos intézményei közé tartozik. Tonk Márton rektor miként látja: valóban sikerült kivívnia ezt a státust?

– A 25 éves működés azért mégiscsak egy negyedszázad, idén ezt a jubileumot ünnepeljük. Ha a hagyományról vagy a múltról beszélünk, természetesen a Sapientia nem történelmi intézmény: egyetemi léptékben a 25 év nem számít hosszú időnek, de abban a tekintetben, hogy egy intézmény hogyan bizonyít, hogyan vívja ki a szakmai, oktatási és közösségi legitimitását, ez a két és fél évtized bőven elegendő volt.

Hirdetés

Gyakran elhangzik – és nem elsősorban tőlünk –, hogy a Sapientia az elmúlt 25 év egyik legsikeresebb és legnagyobb volumenű Kárpát-medencei nemzetpolitikai projektje.

Amikor 2000-ben megalapították az egyetemet, ezt természetesen nem lehetett biztosan tudni, legfeljebb célként lehetett megfogalmazni. Az elmúlt két és fél évtized azonban azt mutatja, hogy a Sapientia fontos, társadalmilag és oktatásilag is jól beágyazott intézménnyé nőtte ki magát. Ma már egy legitim, minden vitán felül álló felsőoktatási intézményről beszélhetünk, amelynek megvan a megbecsültsége szűkebb és tágabb környezetében is.

A Sapientia része lett az erdélyi magyar felsőoktatásnak, a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási térnek, a romániai felsőoktatási rendszernek, és az európai egyetemi palettán is letette a névjegyét több szakterületen.

Tonk Márton: az egyetem elnyerte az erdélyi családok és fiatalok bizalmát

Az is sokat mond, hogy rengeteg végzősünk dolgozik ma már különböző területeken. Ha valaki körbejár Erdélyben, gyakorlatilag nincs olyan szektor – a közoktatástól a gazdasági vállalkozásokon és közintézményeken át az ügyvédi kamarákig vagy a médiáig –, ahol ne találkozna sapientiás végzettekkel. Ez az egyik legerősebb visszacsatolás az egyetem működésére nézve.

Ha röviden kellene összegezni: a Sapientia az elmúlt húsz-huszonöt év egyik sikeres nemzetpolitikai projektje. Mára pedig vitán felül álló felsőoktatási intézménnyé vált Erdélyben, a Kárpát-medencében, Romániában és az európai felsőoktatási térben is. Legalább ennyire fontos, hogy az egyetem elnyerte az erdélyi családok és fiatalok bizalmát.

Ez jól látszik a hallgatói létszámon is: nagyjából két és fél ezer diák tanul nálunk, és ez a szám évről évre stabil. Minden évben hasonló létszámú elsőéves generáció érkezik, ami azt jelzi, hogy a fiatalok tudatosan választják ezt az egyetemet. Tudják, hogy itt szakmai, kutatási és közösségi szempontból is bizonyított intézmény működik.

Tegnap éppen Csíkszeredában volt egy eseményünk a helyi karon, ahol a hallgatókkal beszélgettünk. Az egyik diák azt mondta: a Sapientia egyik legnagyobb ereje a közösségiségében rejlik. Amikor valaki idejön tanulni, egy közösséghez tartozik. Azt is mondta, hogy a tanárai név szerint köszöntik a folyosón – és ez sokat elmond arról, milyen közegben működik az egyetem.

Úgy gondolom, hogy három dolog adja azt, amit sokszor „szapis szellemnek” nevezünk: a szakmai munka, az oktatás és kutatás lehetőségei, valamint az erős közösségi tapasztalat.

Ennek már van hagyománya – még akkor is, ha „csak” 25 évről beszélünk. Ha egy SWOT-analízisben kellene felsorolni az egyetem erősségeit, ezek biztosan az első helyek egyikén szerepelnének.

korábban írtuk

Bolyai-ház-vásárlás, doktori képzés, jubileumi programok: mérföldkőhöz érkezett a 25 éves Sapientia EMTE
Bolyai-ház-vásárlás, doktori képzés, jubileumi programok: mérföldkőhöz érkezett a 25 éves Sapientia EMTE

Új fejlesztésekről számoltak be az idén 25 éves Sapientia vezetői: doktori képzés indul, ingatlanberuházások zajlanak, az egyetem aktív szereplője a nemzetközi kutatásoknak. A terveket Tonk Márton rektor és Farkas Csaba rektorhelyettes ismertette.

– A Sapientia Kárpát-medencei szinten nemzetpolitikai projektnek számít, romániai nézőpontból viszont tulajdonképpen egy kisebbségi egyetemről beszélünk. Mégis azt látjuk, hogy az intézmény nagyon erősen jelen van a nemzetközi térben is: Erasmus-programokban, kutatási projektekben, különböző együttműködésekben. Hogyan lehet egyensúlyt teremteni e két szerep között? Hiszen a kisebbségi jelleg akár hátrányt is jelenthetne.

– Ez nagyon jó kérdés. Erre szoktam azt mondani – a kollégáim már jól ismerik ezt a megfogalmazást –, hogy a Sapientiának tulajdonképpen egyfajta kötéltáncot kell járnia a misszióját illetően. Több olyan feladatnak kell egyszerre megfelelnünk, amelyek között nem mindig egyszerű megtalálni az egyensúlyt.

Egyfelől ma egy egyetemnek versenyképesnek kell lennie: az átadott tudásnak a munkaerőpiacon bárhol meg kell állnia a helyét. Versenyképesnek kell lennünk nemzetközi mércével is, nemcsak a mi erdélyi mércénkkel.

Ugyanakkor ott van az egyetem közösségi missziója is: nemcsak oktatási és kutatási feladatokat látunk el, hanem érzékenynek kell lennünk az erdélyi régiók igényeire és kihívásaira is. Talán úgy tudnám egyszerűen megfogalmazni – és nem pejoratív értelemben mondom –, hogy az erdélyi magyar ügyeinkben megengedhetjük magunknak, hogy idézőjelben „provinciálisak” legyünk. Ez a dolgunk: ezekben a kérdésekben katalizátor szerepet kell betöltenünk. Az oktatás és a tudományos kutatás területén viszont ezt nem engedhetjük meg magunknak, ott a nemzetközi mérce számít. Ha egy egyetem nincs jelen a nemzetközi térben, a versenyképességéből is veszít.

Nemzetközi tudományos tér, közösségi szerep

A kihívás tehát az, hogy e kettő között megtaláljuk az egyensúlyt. Ebben fontos szerepe van annak, milyen belső szakpolitikákat alakít ki az egyetem. Mi igyekeztünk úgy rendezni a működésünket, hogy mindkét elvárásnak megfeleljünk. A visszajelzések alapján úgy látjuk, hogy ezen az úton haladunk. Romániában minden évben elkészül a metaranking universitar, amely a romániai egyetemeket a nagy nemzetközi rangsorok – például a Times Higher Education vagy a QS – adatai alapján rangsorolja. Ebben jelenleg a 18. helyet foglaljuk el a mintegy 80–90 egyetem közül, több nagy múltú állami intézményt is megelőzve.

Vannak olyan kiemelt kutatási területeink is, amelyekkel jelentős európai pályázatokat nyerünk el: például az alkalmazott mérnöki tudományok, a biotechnológia, illetve újabban a mesterséges intelligenciához és az orvosmérnöki kutatásokhoz kapcsolódó területek.

Emellett egyre több nemzetközi publikációnk jelenik meg.

Tonk Márton, Sapientia Galéria

Az egyetemnek jelenleg két és fél ezer hallgatója, 230–240 főállású oktatója és ugyanennyi meghívott vagy óraadó tanára van

Fotó: Borbély Fanni

Természetesen közben azt is látni kell, hogy a Sapientia nem egy megaegyetem. Körülbelül két és fél ezer hallgatónk van, 230–240 főállású oktatóval, és nagyjából ugyanennyi meghívott vagy óraadó tanárral.

Ez a két és fél ezer diák az Erdélyben magyarul tanuló egyetemisták körülbelül egynegyedét jelenti.

Ha pedig hozzávesszük az egyetemi konzorciumunkat – a Sapientiát, a Partiumi Keresztény Egyetemet és a Protestáns Teológiai Intézetet –, akkor már mintegy 3500 hallgatóról beszélünk, ami nagyjából a Romániában magyar nyelven tanuló diákok egyharmada. Összességében tehát valóban kihívás egyszerre megfelelni ezeknek az elvárásoknak, de az egyetem stratégiája arra irányul, hogy egyszerre legyen jelen a nemzetközi tudományos térben, és közben betöltse a közösségi szerepét is.

– A Sapientia nemcsak Kolozsváron van jelen, hanem más városokban is erős központokat épített ki – például Csíkszeredában. Hogyan sikerült ezt elérni?

– Ez már a 2000-es évek elején, az egyetem alapításakor tudatos cél volt. Ha megnézzük a 2000-ben készült megvalósíthatósági tanulmányt, abban világosan szerepel: az volt a cél, hogy Erdély legnagyobb magyarlakta megyéinek központjaiban jöjjenek létre az egyetemi hálózat erős pillérei. Ennek két fontos oka volt.

Az egyik a régiófejlesztés: egy egyetem mindig hatással van a környezetére, a munkaerőpiacra, az innovációra, a tudáshoz kapcsolódó fejlődésre. A másik pedig a megtartó erő. Az volt a szándék, hogy a felsőoktatást közelebb vigyük azokhoz a fiatalokhoz is, akik valamilyen okból nem feltétlenül indulnának el egy másik régióba egyetemre.

Az elmúlt 25 év ezt visszaigazolta. Az, hogy ezekben a városokban a Sapientia karai erős jelenléttel bírnak, azt mutatja, hogy valódi igény volt rájuk. Fontos elv volt az is, hogy lehetőleg ne „importált” emberekre építsünk, hanem arra, amiben az adott régió erős: a helyi szaktudásra, kompetenciákra. Így tud kialakulni egy oda-vissza ható kapcsolat az egyetem és a régió között. Ma már elmondható, hogy a négy nagy magyarlakta megyében – Maros, Hargita, Kovászna és Kolozs – működik a Sapientia egy-egy kara vagy központja. Ha ehhez hozzávesszük a Partiumi Keresztény Egyetemet is a konzorciumon keresztül, akkor Bihar megye, a Partium is bekapcsolódik ebbe a hálózatba.

Tonk Galéria

Tonk Márton szerint a felsőoktatási intézménynek nem csak erdélyi, hanem nemzetközi mércével is versenyképesnek kell lennie

Fotó: Borbély Fanni

Az is fontos volt, hogy az egyetem ne csak oktatási intézmény legyen, hanem a régió életében is aktív szerepet vállaljon: kulturális, tudományos, sport- és civil kezdeményezéseket karoljon fel.

Így tud valóban hatni a környezetére. Csíkszereda jó példa erre: korábban nem volt egyetemi város, ma viszont már nehezen képzelhető el a város a Sapientia nélkül. Huszonöt év nem hosszú idő, de ahhoz elég volt, hogy az egyetem gyökeret verjen, és látható folyamatokat indítson el a városban és a régióban.

Fontos elv az is, hogy ne Kolozsvárról akarjuk megmondani, mire van szüksége Csíkszeredának vagy Sepsiszentgyörgynek, hanem figyeljünk a helyi igényekre. Jó példa erre a sportszakok elindítása is. Ez nem az egyetem szenátusában született ötlet volt.

Hargita és Kovászna megyében az elmúlt években jelentős sportfejlesztések történtek, és a régióból érkezett az igény, hogy szükség lenne olyan szakemberekre, akik ezt a területet szakmailag is támogatni tudják. Megvizsgáltuk, és úgy láttuk, hogy van rá kereslet, ezért elindítottuk a képzést. Vannak ugyanakkor olyan szakjaink is, amelyeket kifejezetten nemzetpolitikai jelentőségűnek tekintünk. Például Csíkszeredában húsz éve képezünk magyarul tudó román szakos tanárokat, hogy a magyar iskolákban olyanok tanítsák a román nyelvet, akik beszélik is a diákok nyelvét. Ma már ezek a végzettek számos iskolában jelen vannak.

Ugyanez igaz a kolozsvári jogászképzésre is, amely három nyelven – magyarul, románul és angolul – működik. Itt sem mindegy, hogy milyen szemlélettel képezzük a hallgatókat. Az intézet ma már a kisebbségi érdekérvényesítés és restitúciós ügyek egyik fontos szakmai központjává vált.

Ezért szoktam azt mondani, hogy ezek a képzések többek egyszerű szakoknál. Egy egyetem feladata nemcsak az, hogy tudást adjon át, hanem az is, hogy értékeket és felelősséget közvetítsen. Vagyis ne csak a szakmai tudás legyen rendben, hanem a szív is a helyén legyen.

Tonk Márton, Sapientia Galéria

A Sapientia marosvásárhelyi kara

Fotó: Haáz Vince

– Az oktatás mellett azt látjuk, hogy a Sapientia egyfajta értékmentő szerepet is vállal: Kolozsváron több olyan épület került az egyetem tulajdonába, amelyet felújítottak. Ezek inkább kulturális örökségmentések, vagy részben befektetések is, amelyek később bevételt termelhetnek az intézmény számára?

– Tulajdonképpen mindkettő. Hadd kezdjem egy kicsit egy történettel. Nemrég megkerestek azzal, hogy eladó egy új építésű egyetemi épület, amely korábban egy magánegyetemé volt. Megkérdezték, hogy nem érdekelné-e a Sapientiát. Én erre tréfásan azt válaszoltam: úgy látszik, még nem tanulták meg, hogy minket inkább a régi műemlék épületek érdekelnek – azok, amelyekkel rengeteg gond van, és amelyeket nem lehet csak úgy birtokba venni, mint egy új épületet. Nyilván ez egy kicsit vicc volt, de jól mutatja a szemléletünket. Ha van egy olyan ingatlan, amelyre az egyetemnek szüksége van, és közben a magyar közösség számára is értéket jelent, akkor fontosnak tartjuk, hogy az visszakerüljön a közösség tulajdonába. Így történtek a kolozsvári műemlék épületek megvásárlásai és felújításai is.

Az örökségmentés az egyetem közösségi feladatainak része. Ha van rá lehetőség, és az épület az oktatási vagy kutatási céljainkat is szolgálja, akkor érdemes beleállni ezekbe a projektekbe. Fontos azonban az is, hogyan történik a felújítás.

Sok ilyen épületet korábban is renováltak, de nem azzal a szemlélettel, hogy ez a közösség száz évre szóló vagyona. Mi úgy próbálunk hozzányúlni ezekhez, hogy ötven vagy akár száz év múlva is álljanak és működjenek. Ezért valószínűleg gyakran többet költünk rájuk, mint minimálisan szükséges. Lehetne gyorsabban és olcsóbban is felújítani, de nem ez a cél. A cél az, hogy ezek az épületek hosszú távon szolgálják a közösséget. Ebben nagy segítséget jelentett az is, hogy az elmúlt években nagyon erős stratégiai partnerség alakult ki a magyar kormánnyal. Ezek a beruházások javarészt az ő támogatásukkal valósultak meg, de fontos hangsúlyozni, hogy ezeket nem az egyetemnek vagy egy intézménynek biztosították, hanem az erdélyi magyar közösségnek.

Tonk Galéria

A rektor azt is fontosnak tekinti, hogy az egyetem ne csak oktatási intézmény legyen, hanem a régió életében is aktív szerepet vállaljon

Fotó: Orbán Orsolya

Ugyanakkor a hasznosítás kérdése is fontos. Ott, ahol lehetőség van rá, úgy alakítjuk ki az épületeket, hogy bizonyos részeik bevételt termeljenek az intézmény számára.

Például a Jókai utcai épület esetében az utcafronti és földszinti részek bérbe adhatók, ami segít a benne működő szakkollégiumi és vendégtanári központ fenntartásában.

Úgy gondolom, nem az a helyes út, hogy minden nehézség esetén kizárólag az anyaországhoz fordulunk támogatásért. Nagy biztonságot jelent, hogy számíthatunk rá, de amihez mi is hozzá tudunk járulni, azt kötelességünk hozzátenni.

Érdemes arra is emlékezni, hogy a két világháború között az erdélyi magyar közösség jelentős részben maga tartotta fenn intézményeit. Ma is fontos lenne, hogy a társadalom különböző szereplői – a civil szféra, a gazdasági élet – érzékenyek legyenek erre, és részt vállaljanak benne. Ezért gondolom, hogy ezekkel az ingatlanokkal úgy kell gazdálkodnunk, hogy valamennyire az intézmény alapműködéséhez is hozzájáruljanak.

Nagy biztonság az anyaország támogatása

– Ha már a finanszírozás szóba került: sokszor hallani azt a kérdést, mi történne a Sapientiával, ha megszűnne a magyarországi támogatás. Van ennek realitása?

– Én úgy látom, hogy a Sapientia ma már egy vitán felül álló nemzetpolitikai ügy. Azokkal a számokkal és eredményekkel, amelyekről beszéltünk, ez nem lehet pártpolitikai kérdés. A magyar állam az elmúlt húsz-huszonöt évben az egyetem egyik legfontosabb stratégiai partnere volt. Tulajdonképpen azt is el lehet mondani, hogy bár Romániában jogilag magánegyetemként működünk, a magyar állam szempontjából gyakorlatilag egy állami egyetemnek tekinthetők vagyunk.

Az a szerep, amelyet az egyetem betölt – hogy erdélyi magyar fiatalok ezreit juttatja felsőoktatáshoz, és részt vesz a Kárpát-medencei magyar közösség fejlődésében –, egyértelművé teszi, hogy ez egy kiemelt fontosságú ügy.

Ezért nem gondolom, hogy az egyetem léte veszélybe kerülne.

– Zárásként egy személyesebb kérdés: sok fejlesztésről beszéltünk – doktori iskola, új képzések, a sepsiszentgyörgyi kampusz építése. Van olyan terv vagy megvalósítás, amely különösen közel áll Önhöz?

– Nehéz lenne rangsort felállítani. Közel húsz éve, 2006 óta dolgozom az egyetemen, és ezalatt nagyon erős kötődés alakult ki bennem az intézményhez. Volt idő, amikor a kolozsvári kar dékánjaként dolgoztam – azt a kart egy kicsit a „gyerekemnek” is érzem.

Tonk Márton, Sapientia Galéria

Sepsiszentgyörgyön campus épül

Fotó: A Sapientia EMTE archívuma

Valahogy úgy vagyok ezzel, mint egy szülő: az egyetem minden sikerének tudok örülni, és ugyanígy megérintenek a kudarcok is, mert egy egyetem életében ilyenek is vannak.

Talán ezért sem tudok egyetlen projektet kiemelni. De például amikor végigsétálok a Bocskai-ház előtt, és látom, hogy megújult, és újra a közösségé lett, az nagyon erős élmény. Az ember ilyenkor azt reméli, hogy hamarosan könyvbemutatók, felolvasóestek, rendezvények töltik majd meg élettel az épületet – mert végső soron ezért dolgozunk.

korábban írtuk

A magyar kormány stratégiai partnerének tekinti a Sapientia egyetemet
A magyar kormány stratégiai partnerének tekinti a Sapientia egyetemet

Újabb rektori mandátumát kezdheti el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem élén Tonk Márton egyetemi tanár. Az egyetemi oktatóval a magyar állam által támogatott erdélyi magyar felsőoktatási intézmény eredményeiről és a kihívásokról beszélgettünk.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Nagyváradi premontrei-ügy: apró reménysugár a rend számára, párbeszédet szorgalmaz az RMDSZ

Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.

Nagyváradi premontrei-ügy: apró reménysugár a rend számára, párbeszédet szorgalmaz az RMDSZ
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Vádalku keretében felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy korábbi aradi alpolgármester

A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.

Vádalku keretében felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy korábbi aradi alpolgármester
2026. április 16., csütörtök

EMSZ: bízunk abban, hogy az új magyar kormány kiemelt figyelemmel illeti a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit

Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.

EMSZ: bízunk abban, hogy az új magyar kormány kiemelt figyelemmel illeti a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit
2026. április 16., csütörtök

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Székelyföld határán épülő új vízerőmű

Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Székelyföld határán épülő új vízerőmű
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Óriási sebességgel száguldozó fiatal sofőrt kapcsoltak le a dél-erdélyi sztrádaszakaszon

Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.

Óriási sebességgel száguldozó fiatal sofőrt kapcsoltak le a dél-erdélyi sztrádaszakaszon
2026. április 15., szerda

Szexuálisan zaklatta két éven át a nevelt lányát egy férfi az anya tudtával

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.

Szexuálisan zaklatta két éven át a nevelt lányát egy férfi az anya tudtával
2026. április 15., szerda

Izrael bukaresti nagykövetsége elítélte a szászrégeni zsidó temetőben történt sírgyalázást

Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.

Izrael bukaresti nagykövetsége elítélte a szászrégeni zsidó temetőben történt sírgyalázást
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Tűz ütött ki egy nagyszebeni garzonlakásban, három személyt kórházba szállítottak

Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.

Tűz ütött ki egy nagyszebeni garzonlakásban, három személyt kórházba szállítottak
2026. április 15., szerda

Megkezdődött a Szabadság-szobor parkja melletti épületek bontása

Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.

Megkezdődött a Szabadság-szobor parkja melletti épületek bontása
2026. április 14., kedd

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarokat senki sem tudja manipulálni

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarokat senki sem tudja manipulálni
Hirdetés
Hirdetés