Hirdetés

Találgatások és vádaskodások után, kolozsvári premier előtt A király halódik Tompa Gábor rendezésében

Tompa Gábor

Tompa Gábor számára különös jelentőséggel bírnak a román származású Ionesco művei

Fotó: Orbán Orsolya

Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amelyet eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára terveztek. A Kolozsvári Állami Magyar Színház csütörtöki sajtótájékoztatóján azonban az alkotók elsősorban a készülő előadás művészi koncepciójáról beszéltek: A király halódik az emberi lét egyik alapvető tapasztalatát, az elmúlással való szembenézést állítja középpontba.

Tóth Gödri Iringó

2026. március 05., 18:252026. március 05., 18:25

2026. március 05., 18:362026. március 05., 18:36

Eugène Ionesco A király halódik című darabját mutatja be március 11-én a Kolozsvári Állami Magyar Színház Tompa Gábor rendezésében. A teátrum csütörtöki sajtótájékoztatóján az alkotók arról beszéltek, miként közelítik meg az abszurd dráma egyik legismertebb művét – egy olyan darabot, amely a halál elkerülhetetlenségével, az emberi méltóság kérdésével és az elmúlás elfogadásával szembesíti a nézőt.

A kolozsvári bemutató hátterében egy hetek óta tárgyalt színházi ügy is áll. Eugène Ionesco A király halódik című darabját a kolozsvári rendező-igazgató eredetileg a budapesti Nemzeti Színházban vitte volna színre, a produkció azonban végül lekerült a műsorról. Mint arról beszámoltunk, a döntés körül különféle találgatások jelentek meg a sajtóban, köztük olyan felvetések is, amelyek szerint a rendezés túlságosan hasonlított volna Silviu Purcărete világhírű román rendező korábbi előadására, illetve hogy végül az áprilisi országgyűlési választásokra tekintettel nem mutatják be a magyar fővárosban.

Hirdetés

Tompa Gábor ugyanakkor azt közölte: a próbafolyamat megszakadásának oka elhúzódó betegsége volt, amely műtéthez is vezetett, a produkciót pedig végül a kincses városban hozzák létre.

Januárban a budapesti Nemzeti és a sétatéri színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, cáfolva a spekulációkat. Ugyanakkor Silviu Purcărete rendező is cáfolta a színházi premier elmaradásáról megjelent állításokat, miszerint felháborodott volna Tompa Gábor rendezése miatt.

A csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón – melyen az igazgató-rendező mellett Both András díszlettervező, Boros Csaba zeneszerző, Sinkó Ferenc koreográfus és az előadás színészei vettek részt – mintegy bevezetésként elhangzott, hogy

Tompa Gábor számára Ionesco életműve régóta meghatározó.

Mint felidézte, pályája során több darabot is rendezett a szerzőtől, köztük A kopasz énekesnőt, amely az 1990-es évek elején a kolozsvári színház egyik emblematikus előadásává vált.

Tompa Gábor Galéria

Daradics Hanna, Sinkó Ferenc és Szűcs Ervin színművészek a kolozsvári sajtótájékoztatón

Fotó: Orbán Orsolya

Tompa leszögezte, hogy szerinte az úgynevezett „abszurd színház” megnevezés félrevezető.

„A színház nem abszurd – a világ az” – fogalmazott.

Tompa úgy látja, Ionesco művei az emberi kommunikáció kiüresedéséről, a szavak és tettek tartalmának elvesztéséről szólnak. Az emberek egyre gyakrabban beszélnek anélkül, hogy valóban lenne mondanivalójuk – ez a jelenség pedig ma talán még erősebben jelen van, mint a darabok születése idején.

A rendező azt is elmondta, hogy A király halódik választása személyes tapasztalatokkal is összefügg. Az utóbbi időben több olyan esemény történt az életében – köztük édesanyja és felesége halála, valamint egy közelmúltbeli műtét –, amely közelebb vitte a halál kérdéséhez.

Ezek a tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy most ezt a darabot állítja színpadra. Tompa szerint Ionesco műve egyszerre groteszk és mélyen emberi: a haldoklás folyamata tragikus, de gyakran komikus vagy abszurd helyzeteket is teremt.

A díszlet mint gondolati tér

Both András díszlettervező arról beszélt, hogy munkája során mindig a „drámai tér” érdekli: olyan színpadi környezetet keres, amely nem pusztán illusztrálja a történetet, hanem feszültséget hoz létre. Mint elmondta, A király halódik esetében is egy ilyen gondolati tér kialakítására törekedett, amely nem egyszerűen körülveszi a szereplőket, hanem a darab témáit – a hanyatlást, a mulandóságot és az átmenetet – is érzékelteti.

Tompa Gábor Galéria

Boros Csaba zeneszerző mellett Varga Csilla és Váta Lóránd színművészek

Fotó: Orbán Orsolya

Elmondása szerint évtizedek óta gyűjt vizuális ötleteket és tárgyakat, amelyek később egy-egy előadásban új jelentést nyerhetnek. A mostani produkcióban is ilyen, korábban megszületett gondolatok térnek vissza új kontextusban. A színpadon megjelenő világ így inkább asszociációk és képek rendszere: olyan tér, amelyben különböző idősíkok és jelentések találkoznak, és amely a haldokló király történetének metafizikai dimenzióját is felidézi.

Boros Csaba zeneszerző a zenei koncepcióról beszélve egy történettel indított: XIV. Lajos francia király életének végéhez kapcsolódó orvosi beavatkozás után írt fanfárra utalt, amely később az angol himnusz dallamává vált. A példával azt kívánta érzékeltetni, mennyire abszurd módon kapcsolódhatnak össze történelmi és kulturális jelentések.

Az előadás zenéjében is fontos szerepet kap ez az ellentmondás: a haldoklás pillanataihoz ünnepélyes fanfárok társulnak, ami groteszk kontrasztot teremt.

A zenei világ részben liturgikus hangulatú, de töredezett formában jelenik meg: mintha egy rítus darabjait hallanánk újra és újra. A hangzásban természetes zajok – például szél, repedő falak, szirénák – keverednek zenei motívumokkal, amelyek a remény és az átlépés lehetőségét is felidézik.

Sinkó Ferenc koreográfus szerint a mozgásvilág alapját a szöveg ritmusa adja. A darabot „kottához” hasonlította: a szöveg, a zene és a tér együtt határozza meg a színészi jelenlétet.

Az előadás egyik fontos eleme az egymásra hangolódás. A színpadon a szereplők egyfajta „együttlélegzésben” működnek: mindenki saját ritmusban létezik, mégis folyamatos kapcsolatban van a többiekkel. A koreográfus szerint ez a folyamatos figyelem és jelenlét adja az előadás színészi intenzitását.

A király, mint minden ember

A sajtótájékoztatón a szereplők is részletesen beszéltek a darabhoz való viszonyukról. A Berenger királyt alakító Szűcs Ervin elmondta: a történet lényege a halál elfogadása. A király kezdetben teljes hitetlenséggel reagál arra, hogy meg fog halni, de a darab során fokozatosan jut el az elfogadásig.

A színművész szerint a szerep emberi oldala különösen erős, hiszen mindannyiunk közös tapasztalatáról szól: arról a folyamatról, amelyben az ember szembesül saját mulandóságával.

Varga Csilla (Margit) arról beszélt, hogy karaktere látszólag kegyetlenül szembesíti a királyt a halál tényével, de valójában ez egyfajta segítség: a haldoklót nem feltétlenül az könnyíti meg, ha környezete tagadja a helyzetet, hanem ha segít elfogadni azt. Albert Csilla (Mária) szerint a darabban a szeretet több arca jelenik meg: az önzetlenség és az önzés egyszerre van jelen, hiszen a király halála a hozzá közel állók identitását is megrendíti. Váta Lóránd (orvos) azt hangsúlyozta, hogy bár az általa említett karaktert hajlamosak valamiféle karikatúraként értelmezni, ő egyetlen szerepére sem tekint így, erre sem. Daradics Hanna – aki Juliette szerepét játssza – arról beszélt, hogy karaktere egyszerre praktikus és érzelmes: ápolónőként feladata a rend fenntartása, ugyanakkor emberileg is reagál a haldoklás folyamatára.

Tompa Gábor-rendezés Budapest helyett Kolozsváron

A sajtótájékoztatón a Krónika kérdésére Tompa Gábor azt is elmondta, hogy A király halódik budapesti próbafolyamata nagyon hamar megszakadt, így az alapgondolat, az alapötlet maradt, de más szempontból tulajdonképpen nem is lehet a budapesti és a kolozsvári előadással kapcsolatos elképzeléseket összehasonlítani, mert a magyarországi előadás legtöbb részlete még nem alakult ki.

Tompa Gábor Galéria

Fotó: Orbán Orsolya

Mint felidézte, betegsége és két egymást követő műtétje miatt kénytelen volt félbeszakítani a munkát, így

Budapesten mindössze néhány próbára került sor, ráadásul egészen kezdetleges körülmények között: díszlet és jelmez nélkül, egy üres próbateremben dolgoztak a színészekkel.

Ebben a helyzetben inkább az alapgondolat és a szöveg ritmusa került előtérbe, a színpadi forma kialakítására már nem maradt lehetőség. A kolozsvári előadás ezzel szemben – hangsúlyozta a rendező – teljes színpadi térben készül, ami alapvetően befolyásolja az előadás alakulását. A díszlet, a zene és a mozgásvilág már a próbafolyamat elejétől jelen van, így a koncepció nem pusztán a szöveg felől, hanem a tér, a látvány és a hangzás együtteséből épül fel.

Ez szerinte jelentős különbséget jelent a budapesti kezdeti próbákhoz képest, ugyanakkor az előadás alapvető gondolati iránya változatlan maradt.

Tompa Gábor szerint a darab királyfigurája valójában az embert jelöli: a „teremtés koronáját”, aki mégis halandó. A történet így a mulandósággal való szembenézésről és az elmúlás elfogadásáról szól
.

Ionesco műve ezért végső soron nem politikai vagy történelmi dráma, hanem az emberi lét egyik legalapvetőbb tapasztalatáról beszél: a halál elkerülhetetlenségéről. A rendező szerint a darab egyik legfontosabb kérdése az, hogy miként lehet szembenézni ezzel a ténnyel. A király haldoklása nemcsak fizikai folyamatként jelenik meg, hanem egyfajta lelki út is: a tagadástól és a kétségbeeséstől a fokozatos felismerésen át a belenyugvásig vezet.

A történet ezért az elmúlás elfogadásáról és a megbékélés lehetőségéről szól.

miközben végig megőrzi azt a sajátos hangütést, amely Ionesco színházát jellemzi.

Tompa Gábor arra is kitért, hogy a darab súlyos témája ellenére számos groteszk és humoros elem is jelen van benne. A haldoklás pillanatai gyakran abszurd helyzetekkel és váratlan komikus mozzanatokkal keverednek, ami egyszerre teszi fájdalmassá és ironikussá a történetet. Éppen ez az ellentét adja az előadás egyik fontos dramaturgiai feszültségét: a tragikum és a groteszk folyamatosan egymás mellett létezik, miközben a darab végső kérdése mégis az marad, hogyan lehet méltósággal szembenézni az elmúlással.

korábban írtuk

Cáfolja a budapesti és a kolozsvári színház a Tompa-rendezéssel kapcsolatos spekulációkat, megszólalt Silviu Purcărete is
Cáfolja a budapesti és a kolozsvári színház a Tompa-rendezéssel kapcsolatos spekulációkat, megszólalt Silviu Purcărete is

A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 28., kedd

Csíkszeredába érkezik a Székely menyasszony kiállítás

Budapest, Zágráb, Prága és Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában folytatódik a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki kiállításának, a Magyar Menyasszonynak az „utazó kapszula tárlata”.

Csíkszeredába érkezik a Székely menyasszony kiállítás
Hirdetés
2026. április 28., kedd

Viszontagságos életútról, hadifogságról szóló világháborús naplót mutatnak be

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban mutatják be a Dr. Fejér Sándor második világháborús levelezéséből készült kötetet.

Viszontagságos életútról, hadifogságról szóló világháborús naplót mutatnak be
2026. április 27., hétfő

Továbbra is Nagy László vezeti a Kolozsvári Akadémiai Bizottságot

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) május 4–5-én esedékes tisztújítása előtt annak romániai területi szervezete, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) is megválasztotta új vezetőségét.

Továbbra is Nagy László vezeti a Kolozsvári Akadémiai Bizottságot
2026. április 27., hétfő

Elhunyt Sebő Ferenc, a táncházmozgalom alapítója

79 éves korában meghalt Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a Nemzet Művésze, a magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója.

Elhunyt Sebő Ferenc, a táncházmozgalom alapítója
Hirdetés
2026. április 25., szombat

Erdély és a Partium fiataljai, idősei is megismerhetik a zenés színház varázsát a Kolozsvári Magyar Operának köszönhetően

A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.

Erdély és a Partium fiataljai, idősei is megismerhetik a zenés színház varázsát a Kolozsvári Magyar Operának köszönhetően
2026. április 24., péntek

Erdélyi színház lesz a kisvárdai fesztivál idei díszvendége

Négy helyszínen, több mint húsz előadással várja a közönséget a június 26. és július 4. között megrendezendő Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja, amelynek idei díszvendége a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lesz.

Erdélyi színház lesz a kisvárdai fesztivál idei díszvendége
2026. április 22., szerda

Bajor Andor írásainak titokzatossága kihívás az olvasó számára – Egyed Emese a kolozsvári konferencia hozadékairól

Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.

Bajor Andor írásainak titokzatossága kihívás az olvasó számára – Egyed Emese a kolozsvári konferencia hozadékairól
Hirdetés
2026. április 22., szerda

Ritkán látható fotókkal emlékezik a 100 éve született filmcsillagra a kolozsvári TIFF

A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.

Ritkán látható fotókkal emlékezik a 100 éve született filmcsillagra a kolozsvári TIFF
2026. április 19., vasárnap

Újra székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház

A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.

Újra székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház
2026. április 19., vasárnap

Kitüntette a kultúra területén jeleskedőket az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület

Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.

Kitüntette a kultúra területén jeleskedőket az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
Hirdetés
Hirdetés