Hirdetés

Találgatások és vádaskodások után, kolozsvári premier előtt A király halódik Tompa Gábor rendezésében

Tompa Gábor

Tompa Gábor számára különös jelentőséggel bírnak a román származású Ionesco művei

Fotó: Orbán Orsolya

Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amelyet eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára terveztek. A Kolozsvári Állami Magyar Színház csütörtöki sajtótájékoztatóján azonban az alkotók elsősorban a készülő előadás művészi koncepciójáról beszéltek: A király halódik az emberi lét egyik alapvető tapasztalatát, az elmúlással való szembenézést állítja középpontba.

Tóth Gödri Iringó

2026. március 05., 18:252026. március 05., 18:25

2026. március 05., 18:362026. március 05., 18:36

Eugène Ionesco A király halódik című darabját mutatja be március 11-én a Kolozsvári Állami Magyar Színház Tompa Gábor rendezésében. A teátrum csütörtöki sajtótájékoztatóján az alkotók arról beszéltek, miként közelítik meg az abszurd dráma egyik legismertebb művét – egy olyan darabot, amely a halál elkerülhetetlenségével, az emberi méltóság kérdésével és az elmúlás elfogadásával szembesíti a nézőt.

A kolozsvári bemutató hátterében egy hetek óta tárgyalt színházi ügy is áll. Eugène Ionesco A király halódik című darabját a kolozsvári rendező-igazgató eredetileg a budapesti Nemzeti Színházban vitte volna színre, a produkció azonban végül lekerült a műsorról. Mint arról beszámoltunk, a döntés körül különféle találgatások jelentek meg a sajtóban, köztük olyan felvetések is, amelyek szerint a rendezés túlságosan hasonlított volna Silviu Purcărete világhírű román rendező korábbi előadására, illetve hogy végül az áprilisi országgyűlési választásokra tekintettel nem mutatják be a magyar fővárosban.

Hirdetés

Tompa Gábor ugyanakkor azt közölte: a próbafolyamat megszakadásának oka elhúzódó betegsége volt, amely műtéthez is vezetett, a produkciót pedig végül a kincses városban hozzák létre.

Januárban a budapesti Nemzeti és a sétatéri színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, cáfolva a spekulációkat. Ugyanakkor Silviu Purcărete rendező is cáfolta a színházi premier elmaradásáról megjelent állításokat, miszerint felháborodott volna Tompa Gábor rendezése miatt.

A csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón – melyen az igazgató-rendező mellett Both András díszlettervező, Boros Csaba zeneszerző, Sinkó Ferenc koreográfus és az előadás színészei vettek részt – mintegy bevezetésként elhangzott, hogy

Tompa Gábor számára Ionesco életműve régóta meghatározó.

Mint felidézte, pályája során több darabot is rendezett a szerzőtől, köztük A kopasz énekesnőt, amely az 1990-es évek elején a kolozsvári színház egyik emblematikus előadásává vált.

Tompa Gábor Galéria

Daradics Hanna, Sinkó Ferenc és Szűcs Ervin színművészek a kolozsvári sajtótájékoztatón

Fotó: Orbán Orsolya

Tompa leszögezte, hogy szerinte az úgynevezett „abszurd színház” megnevezés félrevezető.

„A színház nem abszurd – a világ az” – fogalmazott.

Tompa úgy látja, Ionesco művei az emberi kommunikáció kiüresedéséről, a szavak és tettek tartalmának elvesztéséről szólnak. Az emberek egyre gyakrabban beszélnek anélkül, hogy valóban lenne mondanivalójuk – ez a jelenség pedig ma talán még erősebben jelen van, mint a darabok születése idején.

A rendező azt is elmondta, hogy A király halódik választása személyes tapasztalatokkal is összefügg. Az utóbbi időben több olyan esemény történt az életében – köztük édesanyja és felesége halála, valamint egy közelmúltbeli műtét –, amely közelebb vitte a halál kérdéséhez.

Ezek a tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy most ezt a darabot állítja színpadra. Tompa szerint Ionesco műve egyszerre groteszk és mélyen emberi: a haldoklás folyamata tragikus, de gyakran komikus vagy abszurd helyzeteket is teremt.

A díszlet mint gondolati tér

Both András díszlettervező arról beszélt, hogy munkája során mindig a „drámai tér” érdekli: olyan színpadi környezetet keres, amely nem pusztán illusztrálja a történetet, hanem feszültséget hoz létre. Mint elmondta, A király halódik esetében is egy ilyen gondolati tér kialakítására törekedett, amely nem egyszerűen körülveszi a szereplőket, hanem a darab témáit – a hanyatlást, a mulandóságot és az átmenetet – is érzékelteti.

Tompa Gábor Galéria

Boros Csaba zeneszerző mellett Varga Csilla és Váta Lóránd színművészek

Fotó: Orbán Orsolya

Elmondása szerint évtizedek óta gyűjt vizuális ötleteket és tárgyakat, amelyek később egy-egy előadásban új jelentést nyerhetnek. A mostani produkcióban is ilyen, korábban megszületett gondolatok térnek vissza új kontextusban. A színpadon megjelenő világ így inkább asszociációk és képek rendszere: olyan tér, amelyben különböző idősíkok és jelentések találkoznak, és amely a haldokló király történetének metafizikai dimenzióját is felidézi.

Boros Csaba zeneszerző a zenei koncepcióról beszélve egy történettel indított: XIV. Lajos francia király életének végéhez kapcsolódó orvosi beavatkozás után írt fanfárra utalt, amely később az angol himnusz dallamává vált. A példával azt kívánta érzékeltetni, mennyire abszurd módon kapcsolódhatnak össze történelmi és kulturális jelentések.

Az előadás zenéjében is fontos szerepet kap ez az ellentmondás: a haldoklás pillanataihoz ünnepélyes fanfárok társulnak, ami groteszk kontrasztot teremt.

A zenei világ részben liturgikus hangulatú, de töredezett formában jelenik meg: mintha egy rítus darabjait hallanánk újra és újra. A hangzásban természetes zajok – például szél, repedő falak, szirénák – keverednek zenei motívumokkal, amelyek a remény és az átlépés lehetőségét is felidézik.

Sinkó Ferenc koreográfus szerint a mozgásvilág alapját a szöveg ritmusa adja. A darabot „kottához” hasonlította: a szöveg, a zene és a tér együtt határozza meg a színészi jelenlétet.

Az előadás egyik fontos eleme az egymásra hangolódás. A színpadon a szereplők egyfajta „együttlélegzésben” működnek: mindenki saját ritmusban létezik, mégis folyamatos kapcsolatban van a többiekkel. A koreográfus szerint ez a folyamatos figyelem és jelenlét adja az előadás színészi intenzitását.

A király, mint minden ember

A sajtótájékoztatón a szereplők is részletesen beszéltek a darabhoz való viszonyukról. A Berenger királyt alakító Szűcs Ervin elmondta: a történet lényege a halál elfogadása. A király kezdetben teljes hitetlenséggel reagál arra, hogy meg fog halni, de a darab során fokozatosan jut el az elfogadásig.

A színművész szerint a szerep emberi oldala különösen erős, hiszen mindannyiunk közös tapasztalatáról szól: arról a folyamatról, amelyben az ember szembesül saját mulandóságával.

Varga Csilla (Margit) arról beszélt, hogy karaktere látszólag kegyetlenül szembesíti a királyt a halál tényével, de valójában ez egyfajta segítség: a haldoklót nem feltétlenül az könnyíti meg, ha környezete tagadja a helyzetet, hanem ha segít elfogadni azt. Albert Csilla (Mária) szerint a darabban a szeretet több arca jelenik meg: az önzetlenség és az önzés egyszerre van jelen, hiszen a király halála a hozzá közel állók identitását is megrendíti. Váta Lóránd (orvos) azt hangsúlyozta, hogy bár az általa említett karaktert hajlamosak valamiféle karikatúraként értelmezni, ő egyetlen szerepére sem tekint így, erre sem. Daradics Hanna – aki Juliette szerepét játssza – arról beszélt, hogy karaktere egyszerre praktikus és érzelmes: ápolónőként feladata a rend fenntartása, ugyanakkor emberileg is reagál a haldoklás folyamatára.

Tompa Gábor-rendezés Budapest helyett Kolozsváron

A sajtótájékoztatón a Krónika kérdésére Tompa Gábor azt is elmondta, hogy A király halódik budapesti próbafolyamata nagyon hamar megszakadt, így az alapgondolat, az alapötlet maradt, de más szempontból tulajdonképpen nem is lehet a budapesti és a kolozsvári előadással kapcsolatos elképzeléseket összehasonlítani, mert a magyarországi előadás legtöbb részlete még nem alakult ki.

Tompa Gábor Galéria

Fotó: Orbán Orsolya

Mint felidézte, betegsége és két egymást követő műtétje miatt kénytelen volt félbeszakítani a munkát, így

Budapesten mindössze néhány próbára került sor, ráadásul egészen kezdetleges körülmények között: díszlet és jelmez nélkül, egy üres próbateremben dolgoztak a színészekkel.

Ebben a helyzetben inkább az alapgondolat és a szöveg ritmusa került előtérbe, a színpadi forma kialakítására már nem maradt lehetőség. A kolozsvári előadás ezzel szemben – hangsúlyozta a rendező – teljes színpadi térben készül, ami alapvetően befolyásolja az előadás alakulását. A díszlet, a zene és a mozgásvilág már a próbafolyamat elejétől jelen van, így a koncepció nem pusztán a szöveg felől, hanem a tér, a látvány és a hangzás együtteséből épül fel.

Ez szerinte jelentős különbséget jelent a budapesti kezdeti próbákhoz képest, ugyanakkor az előadás alapvető gondolati iránya változatlan maradt.

Tompa Gábor szerint a darab királyfigurája valójában az embert jelöli: a „teremtés koronáját”, aki mégis halandó. A történet így a mulandósággal való szembenézésről és az elmúlás elfogadásáról szól
.

Ionesco műve ezért végső soron nem politikai vagy történelmi dráma, hanem az emberi lét egyik legalapvetőbb tapasztalatáról beszél: a halál elkerülhetetlenségéről. A rendező szerint a darab egyik legfontosabb kérdése az, hogy miként lehet szembenézni ezzel a ténnyel. A király haldoklása nemcsak fizikai folyamatként jelenik meg, hanem egyfajta lelki út is: a tagadástól és a kétségbeeséstől a fokozatos felismerésen át a belenyugvásig vezet.

A történet ezért az elmúlás elfogadásáról és a megbékélés lehetőségéről szól.

miközben végig megőrzi azt a sajátos hangütést, amely Ionesco színházát jellemzi.

Tompa Gábor arra is kitért, hogy a darab súlyos témája ellenére számos groteszk és humoros elem is jelen van benne. A haldoklás pillanatai gyakran abszurd helyzetekkel és váratlan komikus mozzanatokkal keverednek, ami egyszerre teszi fájdalmassá és ironikussá a történetet. Éppen ez az ellentét adja az előadás egyik fontos dramaturgiai feszültségét: a tragikum és a groteszk folyamatosan egymás mellett létezik, miközben a darab végső kérdése mégis az marad, hogyan lehet méltósággal szembenézni az elmúlással.

korábban írtuk

Cáfolja a budapesti és a kolozsvári színház a Tompa-rendezéssel kapcsolatos spekulációkat, megszólalt Silviu Purcărete is
Cáfolja a budapesti és a kolozsvári színház a Tompa-rendezéssel kapcsolatos spekulációkat, megszólalt Silviu Purcărete is

A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 22., szerda

Bajor Andor írásainak titokzatossága kihívás az olvasó számára – Egyed Emese a kolozsvári konferencia hozadékairól

Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.

Bajor Andor írásainak titokzatossága kihívás az olvasó számára – Egyed Emese a kolozsvári konferencia hozadékairól
Hirdetés
2026. április 22., szerda

Ritkán látható fotókkal emlékezik a 100 éve született filmcsillagra a kolozsvári TIFF

A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.

Ritkán látható fotókkal emlékezik a 100 éve született filmcsillagra a kolozsvári TIFF
2026. április 19., vasárnap

Újra székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház

A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.

Újra székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház
2026. április 19., vasárnap

Kitüntette a kultúra területén jeleskedőket az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület

Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.

Kitüntette a kultúra területén jeleskedőket az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
Hirdetés
2026. április 18., szombat

Bernády elfeledett építőmesterének nyomában: Csiszár Lajos életművét ismertetik a műemlékek világnapján

A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.

Bernády elfeledett építőmesterének nyomában: Csiszár Lajos életművét ismertetik a műemlékek világnapján
2026. április 14., kedd

Spiró György drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Spiró György drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház
2026. április 14., kedd

Lírai sors: 140 éve született Aradon a magyar irodalom legelégikusabb költője, Tóth Árpád

Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.

Lírai sors: 140 éve született Aradon a magyar irodalom legelégikusabb költője, Tóth Árpád
Hirdetés
2026. április 14., kedd

Bajor Andor életműve előtt tisztelegnek Kolozsváron

Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.

Bajor Andor életműve előtt tisztelegnek Kolozsváron
2026. április 13., hétfő

A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait mutatják be Nagyváradon

A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.

A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait mutatják be Nagyváradon
2026. április 11., szombat

Kalotaszegről indult, háromszázezerig jutott a Magyar menyegző

Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.

Kalotaszegről indult, háromszázezerig jutott a Magyar menyegző
Hirdetés
Hirdetés