
Horizonttágító előadásra számíthat a közönség, mert az az alapvető kérdésfelvetés, hogy miként vagyunk mi is idegenek mások szemében
Fotó: Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék
Vajon más népek furának tekintik-e, hogy mi, magyarok például véres hurkát vagy disznóagyat is eszünk? Mi is a kulturális sokszínűség, mit jelent a kulturális különbözőség? – többek közt ezeket a kérdéseket járják körül a kolozsvári Magyar Néprajz és Antropológia Intézet munkatársai több állomásos székelyföldi eseménysorozatukon. Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének vezetője, egyetemi oktató beszélt a Krónikának elmondta, a rendezvénynek az az alapfelvetése, hogy mi is a kulturális sokk, miként vagyunk mi is idegenek mások szemében és hogyan tudjuk egy kicsit magunkhoz szelídíteni az idegenséget.
2023. április 19., 08:392023. április 19., 08:39
Hogyan látnak bennünket más hagyományokkal rendelkező népek, és hogyan látunk mi másokat? Hogyan lehet magunkhoz szelídíteni az idegenséget? – erre is keresik a választ a kolozsvári Magyar Néprajz és Antropológia Intézet munkatársai a szerdán kezdődő több állomásos székelyföldi eseménysorozaton. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Néprajz és Antropológia Intézete munkatársainak interaktív előadása a Kulturális sokk címet kapta, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson vehetnek részt rajta az érdeklődők.
Két részre osztják az előadókat, mindkét részben négy-négy oktató és egyetemi hallgató irányítja a rendezvényt.
Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató 2016 óta irányítja a Babeș-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Magyar Néprajz és Antropológia Intézetet
Fotó: Kriza János Néprajzi Társaság
Mit érzünk mi kulturális sokknak, és mit éreznek annak mások?
Szabó Árpád Töhötöm, a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék oktatója, szervező a Krónika megkeresésére kiemelte, a rendezvénysorozat keretében – amelynek társszervezője a Kolozsvári Akadémiai Bizottság – a kulturális különbözőségről, az eltérő társadalmi gyakorlatokról, magunkról és másokról, s persze a kettő találkozásáról fognak beszélgetni a résztvevőkkel. „Ehhez hasonló rendezvényt tartottunk már négy éve, az alapötlet az, hogy onnan indulunk ki: mi is a kulturális sokk. Amikor elmegyünk külföldre, sok minden sokkolhat bennünket: például hogy ott mit esznek az emberek, hogyan étkeznek, miként tartanak társas kapcsolatokat, stb.
Kifejtette, a szakemberek itt olyan példákat szoktak felsorolni, mint a disznótoros ebéd során felszolgált főtt disznóagy vagy a véres hurka, de ilyen lehet a szilvapálinka, a velős csont is. „Így egyre mélyebbre ásunk a saját kultúránkba, és rákérdezünk: mik azok a dolgok, amiket mi természetesnek tartunk, ekként fogyasztjuk, ekként öltjük esetleg magunkra, de egy külső szemlélő, tőlünk távolabb élő népcsoport tagjai esetleg sokkolónak érzékelhetnek” – mondta az egyetemi oktató.
Afrikai, dél-amerikai példák
Szabó Árpád Töhötöm arra is kitért, hogy az előadást „kérdezz-felelek” stílusban állítják össze, igyekszenek úgy alakítani az eseményt, hogy a résztvevők ne csak hallgatókként, hanem aktívan kapcsolódhassanak be és természetesen más, távolabbi kultúrákba is betekintést nyerhetnek.
Más tájakon más számít természetesnek. Szárított húst árusító férfi Abuja (Nigéria) utcáin, 2018.
Fotó: Csatlós Lehel
„Bennünket, néprajzkutatókat, vagy »nagyképűbb» szóval kulturális antropológusokat az jellemez, hogy elég nagy tudást halmoztunk fel a világ egzotikus és kevésbé egzotikus kultúráiról. Az előadásban afrikai, melanéziai, dél-amerikai példákat említünk, tehát elég széles skálán mozogva próbáljuk magunkat összehasonlítani más népekkel” – mondta Szabó Árpád Töhötöm. Arra is kitért,
Globalizáció: egyneműsödés és sokszínűség
Felvetettük a néprajzkutatónak azt is, hogy a világ minden szegletébe elérkezett, elérkezik a globalizáció, és hogy a hagyományos kultúráknak számos életmódbeli, szokásrendbeli, gasztronómiai szegmensét fenyegeti az „egyformává válás”, valamint hogy vajon mely területek a legveszélyeztetettebbek. „Természetesen erről a jelenségről is szó esik a rendezvényen. Ott a kérdés, hogy miért van szükségünk a hagyományos tudásra. Mi azt állítjuk, hogy pont azért, mert nagyon sokféle kulturális hatással találkozunk, így mi magunk válhatunk idegenekké a saját magunk számára, idegenek jönnek a mi környezetünkbe és ahhoz, hogy ezeket az idegen hatásokat, az idegenséget a helyén tudjuk kezelni – akár mi vagyunk idegenek, akár mások –, szükség van erre a látásmódra” – fejtette ki Szabó Árpád Töhötöm.
„A teljes életmódunk ki van téve annak, hogy globalizálódik, de ha észnél vagyunk, oda tudunk figyelni arra, hogy megtartsuk, újrafogalmazzuk azt, amit a sajátunkként ismerünk fel. A kulturális örökség és örökségesítés fogalma és gyakorlata sok mindent le tud fedni és alkalmas arra, hogy ezekre a kérdésekre felhívja a figyelmet” – fejtette ki a néprajzkutató.
Számunkra furának tűnő szokás a világ másik részén, másik korszakban. Két kanak harcos pénisztokkal és lándzsával, Új-Kaledónia, 1880 körül. Ismeretlen fotós.
Fotó: Wikimedia
Ugyanúgy öltözik a tizenéves a világ bármelyik részén
Felvetettük a néprajzkutatónak azt is, hogy madártávlatból, felületesen nézve abból is látható a globalizáció, hogy
– ilyen értelemben nem látható annyira a hagyományos, egyedi kultúra külsőségekben, mint régen. Szabó Árpád Töhötöm azt mondta, a kulturális antropológiában azt szokták mondani, hogy a világ különböző kultúrái már nem úgy hasonlítanak egymásra, hogy mondjuk a Kenya fővárosában élő emberek hasonlóak öltöznek, mint a kenyai vidéki térségek lakói, hanem a kenyai középosztályba tartozóknak hasonló a megjelenése, mint a New York-i középosztályhoz tartozóknak vagy a párizsi középosztály tagjainak – nyilván eltolódó hangsúlyokkal.
Forgalomban tartani a kultúrák egyedi színeit
„A felvetés, hogy a tizenéves ma hasonlóképpen öltözik a világ minden táján, igaz, de – és most magunkat reklámozom – ahogyan mi, antropológusok felhívjuk a figyelmet a kulturális örökségekre, amelyeket az elődeink hagyományoztak ránk, azáltal be tudjuk vinni a színességet a globális sodrásba.
– mutatott rá a néprajzkutató.
Arról is beszélt, hogy egyelőre a négy székelyföldi helyszínen tartják a rendezvényt, de tervezik, hogy Kolozsváron és a Partiumban is megismertetik az érdeklődőkkel, sőt szeretnék Budapestre is elvinni. „Az esemény kifejezetten nem szakmabeli – ami nem azt jelenti, hogy ne látnánk szívesen szakmabelieket is, de elsősorban a nagyközönségnek szól. Úgy építettük fel az előadást, hogy minimális olvasottsággal rendelkezők számára is érthető. Mondjuk, aki már olvasott Jules Verne-t vagy Karl Mayt, vagy szereti az utazási szakirodalmat, esetleg nézi a tévében az utazási műsorokat, annak ez az előadás élvezhető lesz” – fejtette ki a néprajzkutató. Úgy fogalmazott,
Valaha teljesen más volt a fürdőruha. Vakációzók fürdőruhában pózolnak az óceán partján, Santa Monica, Kalifornia, 1890 körül. Ismeretlen fotós.
Fotó: time.com
A Power Point-os előadást úgy tervezik, hogy mielőtt ők kimondanának egy kulcsfogalmat, azelőtt a közönségből fog elhangzani. Valójában arra számítanak, hogy a közönség építi fel az előadást arra a struktúrára, amit az előadók kitaláltak és a részvevők a végén pontozhatják saját magukat egy „igaz-hamis” űrlap segítségével.
Szabó Árpád Töhötöm 2016 óta irányítja a Magyar Néprajz és Antropológia Intézetet, 2021-ben Arany János-éremmel tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán a néprajz szakos képzés az 1990-1991-es tanévtől kezdődően indult dr. Péntek János egyetemi tanár kezdeményezésére. A szak 1990-2000 között B, 2000-2003 között A szak státusával rendelkezett, 2003 óta mind A, mind B szakként működött. 2007-től monoszakos néprajzos képzés zajlik. 1990-2002 között a képzés előbb a Magyar Filológiai Tanszék, ezt követően a Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék keretében történt – tanszékvezető dr. Péntek János egyetemi tanár –, majd e tanszékből a 2002-2003-as tanévvel kezdődően vált ki a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék. 2011-től Magyar Néprajz és Antropológia Intézetként működik.

A háromszéki Zabolán működő Csángó Néprajzi Múzeumban új, időszaki tárlat nyílik pénteken 15 órától. A Csángótelep 1935–1996 című tárlat megnyitójának házigazdája Pozsony Ferenc akadémikus, a Csángó Néprajzi Múzeum alapítója.

Seiko Tanizaki érdeklődését a kalotaszegi varrottasok keltették fel Erdély iránt több mint másfél évtizeddel korábban, és annyira megtetszett neki a vidék, hogy Székelyföldön alapított családot.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!