
2012. június 25., 09:082012. június 25., 09:08
– Mennyire hozza nehéz helyzetbe a színész Sebestyén Abát a rendezőként kapott újabb díj? Merthogy akár válaszút elé is állíthatja…
– Én továbbra is színész maradok, hisz ez a főmesterségem, de attól függetlenül időnként még bele-bele vágok a rendezésbe, amire nagy kihívásként tekintek. Rendkívül izgalmas kívülről is rálátni a darabra, a produkcióra, belebújni a szereplők bőrébe. Persze ez az újabb díj kötelez, hisz ezeregy előadás készül egy évad alatt a magyar színházak életében, és a pécsi zsűri éppen a mi előadásunkról mondta ki, hogy a legjobb. Ez visszajelzés arra vonatkozóan, hogy jó úton járok.
– Mindenképpen. Egyébként a Bányavirág egyik erénye is pont az, hogy pengeélen táncol, egyszerre van benne a tragikum és a komikum. Kicsit így vagyok én is a színészettel és a rendezéssel is; szeretem a határokat súrolni, már-már a végletekig elmenve. Nem tudom, ezt meddig lehet csinálni, de mindenképpen nagy kihívásnak tartom. Lohinszky Loránd mesterem és osztályvezető tanárom mondta annak idején, hogy a lécet nem úgy kell feltenni, hogy azt bárki át tudja ugorni, hanem mindig fennebb és fennebb kell emelni.
– És mi a Bányavirág legfőbb erénye?
– Azon a bizonyos pengeélen való táncoláson kívül a frissessége, aktualitása, amivel nemcsak a szakmai kritika, hanem a nézők tetszését is elnyerte.
– Amikor elkezdte rendezni a Bányavirágot, megfordult a fejében az a sok rendezőben megfogalmazódó hátsó gondolat, hogy ebből most fesztiváldarab lesz, amit jó esetben akár díjazhat is a szakma?
– Egyáltalán nem. Annál nagyobb öngólt nem rúghat magának az ember, mint hogy úgy álljon neki egy darab színpadra állításának, hogy ezzel most egy fesztiválra megyünk, és tetszelegünk a szakmának. Az ember úgy csinál színházat – legalább is az én felfogásomban –, hogy megpróbál nyitottan, kíváncsian és érzékenyen reagálni mindarra, ami körülötte, a társadalomban történik. Amikor felfedeztem a Bányavirágot, egyből gyomorszájon vágott a történet. Ritkán érzünk olyant, hogy valamihez hihetetlenül sok közünk lenne. Nos, én így voltam ezzel a darabbal – ugyan még nem tudtam, kivel és hogyan, de azzal tisztában voltam, hogy színpadra viszem. Azáltal, hogy szüleim, nagyszüleim bányavidékekről származnak, olyannyira ismerősök voltak a Székely Csaba által vázolt élethelyzetek, mintha velem történtek volna meg.
– Mi következik ezek után, hova emeli a mércét?
– Székely Csaba trilógiájának következő részei a Bányavakság és a Bányavíz. Előbbinek már a napokban elkezdjük az olvasópróbáit, augusztus közepén pedig színpadra visszük. De addig is elvisszük a Bányavirágot a hagyományos kisvárdai fesztiválra. Remélem, hogy a Tompa Miklós Társulatnál is újabb színészi kihívások várnak, mert, mint említettem, főállásban azért mégiscsak a színész vagyok, az első szerelmem pedig természetszerűen a színészi hivatás.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.