Saját lelküket kereső, esendő nők és férfiak a szatmári Harag György Társulat My Fair Lady című előadásában

Nagyszabású produkció a szatmári Harag György Társulat előadása, a My Fair Lady című musical •  Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Nagyszabású produkció a szatmári Harag György Társulat előadása, a My Fair Lady című musical

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

A My Fair Lady-történet fájóan aktuális üzenete, hogy tükröt tart mai korunk egyre individualizálódóbb, egyre elszigeteltebb lelkű embere elé. A világsikerű musicalt Andrei Șerban rendezte a Harag György Társulattal – a produkció sodró erejű, magával ragadó, a szatmári csapat pedig bebizonyítja: magas színvonalon tud zenés színházat játszani.

Kiss Judit

2023. szeptember 30., 18:542023. szeptember 30., 18:54

Úgy tűnik, a mai néző számára is bőven van mondandója a George Bernard Shaw által 1912-ben írt, Pygmalion című drámán alapuló My Fair Lady-történetnek, amelyet szeptember 26-án mutatott be először közönség előtt a szatmárnémeti Harag György Társulat Andrei Șerban rendezésében. A nagyszabású produkció talán elsősorban nem is amiatt szólal meg erőteljesen, mert a 1964-ben bemutatott Broadway-musical

olyan, napjainkban is kényes témának számító kérdéseket feszeget, mint az identitás, a feminizmus vagy a társadalmi betagozódás problematikája, hanem azért, mert a szatmári társulat hatalmas erőbedobással, összmunkával létrehozott produkciója arra bizonyíték, hogy ez a csapat magas színvonalon képes zenés színházat játszani – kiváló énekminőséggel, zenével, nívós tánckarral, koreográfiával.

•  Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat Galéria

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

A Harag György Társulat és a Szatmárnémeti Dinu Lipatti Állami Filharmónia közös produkciójában a zenei kíséretet a filharmónia zenészei látják el remekül. Frederick Loewe és Alan Jay Lenrner világhírűvé vált musicaljét nem kis feladat megszólaltatni, valóban életre kelteni és jól „mozgatni” a színpadon – ez azonban lendületesen sikerül a szatmári társulat színész-és táncosgárdájának, valamint a zenészeknek. A musical librettója Bernard Shaw Pygmalion című színműve alapján íródott, a témát a saját alkotásába beleszerető szobrász – Pügmalión – mítosza ihlette.

Az időtlen mítoszból táplálkozó, a szatmári színpadon megelevenedő történet egyszerre időutazás és jelenkorunk elé állított tükör.

•  Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat Galéria

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

A nemcsak a romániai, de külföldi színházakban is ismert, az Egyesült Államokban hosszú ideig dolgozó Șerban első ízben dolgozott Szatmárnémetiben – a Harag György Társulattal – és először rendezett musicalt 55 évnyi színházi karrierje során. Gyakorlott, rutinos rendezői keze nyomát nyilván magán viseli a produkció:

úgy tud sodró erejű és magával ragadó lenni a több mint három órás előadás, hogy közben teret enged nemcsak a kimondott, de a kimondatlan kérdések felvetésének is.

A színmű mondandójából eredő, valamint a rendezői koncepcióból kinövő kényelmetlen kérdések ott lebegnek és ott maradnak a levegőben, miközben a derű és ború, az életigenlés és a mindannyiunkat behálózó magány okozta kilátástalanság ötvöződik az előadásban. A musical világszerte ismerős slágerei angolul csendülnek fel – a néző a kivetítőn követheti figyelemmel a szövegek magyar és román fordítását –, a prózai részek persze magyarul. Eliza Doolitle,

a London külvárosában tengődő virágáruslány alakját átütő erővel, hatalmas energiával formálja meg Budizsa Evelyn (a másik szereposztásban Kovács Nikolett játssza a szerepet).

Budizsa Evelyn (jobbról a második) játssza a My Fair Lady főszerepét •  Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat Galéria

Budizsa Evelyn (jobbról a második) játssza a My Fair Lady főszerepét

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Eliza és a külvárosi társadalmi réteghez tartozó alakok úgy tűnik, Szatmár környéki tájszólásban beszélnek, diftongusokkal – erre a tájszólásra „ülteti át” az előadás az eredeti, londoni külvárosi beszédet. A fiatal színművésznőt többszörös próbatétel elé állítja Eliza alakjának megformálása, de Budizsa Evelyn módfelett gördülékenyen veszi az akadályokat mozgás, énekhang, alakítás tekintetében egyaránt. A külvárosi lány, aki bebocsátást nyerhet a társadalmi elit legfelsőbb köreibe pusztán beszédstílusa és öltözködése megváltoztatásával, a híres, ámde embergyűlölő fonetikaprofesszor, Higgins otthonába és közegébe kerül, hogy ott alávesse magát a férfi kísérletének, aki világi, előkelő nyelvezetben megszólaló dámát akar faragni a lányból. És szintén az előadás erénye, hogy Eliza modorbeli, viselkedésbeli és lélektani változásai is szépen kivetülnek Budizsa Evelyn árnyalt játékában.

Henry Higgins fonetikaprofesszor szerepében Bodea Gál Tibor •  Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat Galéria

Henry Higgins fonetikaprofesszor szerepében Bodea Gál Tibor

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Bodea Gál Tibor biztos kézzel húzza meg Higgins alakjának körvonalait: az undok, magának való, szeretetre szinte képtelen, önző tudósét, aki élemedett kora ellenére még mindig erőteljes karakterű mamája alárendelt „kisfia”.

Bodea Gál Tibor Higgins professzora nagyon is emberi: gyarló módon esendő, fél a magánytól, keresi, de tulajdonképpen nem találja meg sem önmagát, sem a mások lelke felé vezető igazi utat.

De nincsenek ezzel másként a történet más alakjai sem: tétován botladoznak az emberi viszonyok labirintusában, saját esendőségük és gyarlóságuk hálójába bonyolódva. A My Fair Lady történetének egyik fájón aktuális üzenete, hogy tükröt tart mai korunk egyre individualizálódóbb, egyre elszigeteltebb lelkű embere elé.

Pickering ezredes szerepében Frumen Gergő, Mrs. Higgins szerepében Méhes Kati •  Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat Galéria

Pickering ezredes szerepében Frumen Gergő, Mrs. Higgins szerepében Méhes Kati

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

A musicalben föltűnő alakok egyszerre egymásra utaltak és magukra maradottak, sokszor parodisztikus, karikírozott játékuk mintha aláhúzná, hogy szánni valóan és nevetséges módon igyekeznek leplezni, takargatni saját gyarlóságukat, esendőségüket.

A nők éppúgy szenvednek a férfiak érzéketlensége miatt, mint fordítva, és bár a két nem képviselői előszeretettel mutogatnak ujjal egymásra, a végeredmény mindannyiuk esetében hasonló: önmagába zártan marad az útkereső ember, – legyen az férfi vagy nő – , és egy szánalmasan lebutított labirintusjátékban keresi, merre is menjen.

Ahogyan azt már megszokhatta a szatmári előadásokat megtekintő közönség, módfelett erős a színpadi jelenléte a társulat „nagyasszonyának”, a Mrs. Higginst alakító Méhes Katinak, valamint az Alfréd P. Doolittle szerepét kiválóan megformáló Rappert-Vencz Gábornak. De a színpadra lépő színészek mindenike dinamikusan, energikusan járul hozzá ahhoz, hogy erőteljes, egységes kép alakuljon ki a nézőben az előadásról.

•  Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat Galéria

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Anderi Șerban rendezéseire általában az jellemző, hogy letisztult látványvilágúak, a díszletek, jelmezek jól „rímelnek” egymással és a színpadi történésekkel egyaránt. Most sincsen ez másként: Irina Moscu kiváló, több funkciós, egyszerűségében remek díszletet varázsolt a színpadra. A Cs. Kiss Zsuzsanna által alkotott jelmezek mértéktartóak és egyszersmind figyelemfelkeltőek: jól szolgálják a parodisztikus hangvételt, az időtlenséget, ugyanakkor aláhúzzák, híven követik a történet alakulásának fő mozgásait.

Kiemelt figyelmet érdemel az előadás koreográfiája: sodró erejű, lendületes és dinamikus. Bodor Johanna és Bordás Attila koreográfusok remek munkájának eredményeként a néző olyan produkciót lát, amelynek látványvilága rendkívül élővé, lüktetővé teszi a színpadon a My Fair Ladyt.

Alfréd P. Doolittle alakját Rappert-Vencz Gábor formálja meg •  Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat Galéria

Alfréd P. Doolittle alakját Rappert-Vencz Gábor formálja meg

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

És talán van még egy, talán túlságosan is nyilvánvaló titka annak, hogy a szatmári előadást – amelyet a társulat a bemutató után rögtön, október 2-án Bukarestben mutat be a MASZÍN - Magyar Színházi Szövetség fesztiválján – minden valószínűség szerint mindahányszor lelkes tapssal fogják fogadni a nézők.

•  Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat Galéria

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

A kézenfekvő ok pedig nem egyéb, mint az, hogy magára a musical műfajára bizony szomjazik a közönség, hiszen manapság is óriási szüksége van a néző lelkének a felszabadult nevetésre, a magával ragadó zene megszólalására, a dinamikus, energikus tánc látványára.

Mindez persze önmagában nem lenne elég a maradandó színházi élményhez: kell hozzá a hozzáértő rendező kézjegye, és főként a lelkes, profi csapat energiája, összmunkája és kisugárzása.

•  Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat Galéria

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

•  Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat Galéria

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

•  Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat Galéria

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

•  Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat Galéria

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

korábban írtuk

Titokzatos tereket nyit a szatmári Harag György Társulat Csongor és Tünde előadása
Titokzatos tereket nyit a szatmári Harag György Társulat Csongor és Tünde előadása

Mindenképpen érdemes megnézni a szatmári Harag György Társulat előadásában a Csongor és Tündét: a Sardar Tagirovsky rendezte produkció több mint négy órán keresztül tartja bűvkörében a nézőt úgy.

korábban írtuk

Reprezentatív merítés: újra megtartják az erdélyi magyar társulatok színházi seregszemléjét Bukarestben
Reprezentatív merítés: újra megtartják az erdélyi magyar társulatok színházi seregszemléjét Bukarestben

Idén is színpadra lépnek erdélyi magyar társulatok Bukarestben a 2. Bukfeszt seregszemle keretében. Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója a Krónikának elmondta: a rendezvény jó alkalom a megmutatkozásra.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 16., csütörtök

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme

Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme
2025. október 16., csütörtök

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig

Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig
2025. október 13., hétfő

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről

Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről
2025. október 13., hétfő

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét

A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét
2025. október 11., szombat

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő
2025. október 11., szombat

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház

A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház
2025. október 10., péntek

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben

Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben
2025. október 10., péntek

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok
2025. október 09., csütörtök

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában

Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában
2025. október 09., csütörtök

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője

Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője