2012. június 17., 07:562012. június 17., 07:56
A kiállítás a grafikus és képregényrajzoló Rusz Lívia 58 munkáját, eredeti vázlatait és rajzait mutatja be, sokakban felidézve a gyermekkor élményeit. Fodor Sándor íróval közösen alkotta meg Csipike, a törpe figuráját, a román-magyar köztudat emblematikus mesealakját. A kezdetben képregényhősként debütált mesealak később számos kiadást megért és több nyelvre lefordították - mondta Brindusa Armanca, a román intézet igazgatója az MTI-nek.
Rusz Lívia 1930-ban született Kolozsvárott, 1958-tól a Napsugár című kolozsvári gyermeklap állandó munkatársa volt. 1987 végén Budapestre költözött és a következő évben kiadta a negyvenoldalas Nem mind arany, ami fénylik, majd a Miskali közbelép című képregény-kötetét; mindkettő szinte azonnal népszerű lett. 1988-tól együttműködött Kiss Ferenc forgatókönyv-képregényíró és gyűjtővel, közösen alkották meg a Prométheusz, a rosszmájú jótevő című mesét, a Dörmögő Dömötör című gyermeklapban pedig megjelent Kalamajka kalandjai című sorozatuk. A művész román gyermeklapokban is publikált.
„A mindenkori gyerek szemét bámulatba ejtő művészetével tapintatos, de igazi nagykövete a román-magyar kulturális térnek, amelyen keresztül művészetének finom üzeneteit küldi. És innen tovább szerte a világba” – írta Rusz Líviáról Mircea Oprita, a Budapesti Román Kulturális Intézet volt igazgatója a grafikusról készült monográfiája előszavában.
A mostani budapesti kiállítás kurátora Alexandru Ciubotariu grafikus, festőművész, a tavaly júniusban a bukaresti Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum keretében megnyílt Képregény Múzeum alapítója, aki maga is mintegy negyven képregény alkotója.
Rusz Lívia retrospektív tárlatát az év elején a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben mutatták be, majd áprilisban a budapesti román intézet szegedi fiókintézetében. A budapesti kiállítás augusztus 3-ig tekinthető meg.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.