2012. június 17., 07:562012. június 17., 07:56
A kiállítás a grafikus és képregényrajzoló Rusz Lívia 58 munkáját, eredeti vázlatait és rajzait mutatja be, sokakban felidézve a gyermekkor élményeit. Fodor Sándor íróval közösen alkotta meg Csipike, a törpe figuráját, a román-magyar köztudat emblematikus mesealakját. A kezdetben képregényhősként debütált mesealak később számos kiadást megért és több nyelvre lefordították - mondta Brindusa Armanca, a román intézet igazgatója az MTI-nek.
Rusz Lívia 1930-ban született Kolozsvárott, 1958-tól a Napsugár című kolozsvári gyermeklap állandó munkatársa volt. 1987 végén Budapestre költözött és a következő évben kiadta a negyvenoldalas Nem mind arany, ami fénylik, majd a Miskali közbelép című képregény-kötetét; mindkettő szinte azonnal népszerű lett. 1988-tól együttműködött Kiss Ferenc forgatókönyv-képregényíró és gyűjtővel, közösen alkották meg a Prométheusz, a rosszmájú jótevő című mesét, a Dörmögő Dömötör című gyermeklapban pedig megjelent Kalamajka kalandjai című sorozatuk. A művész román gyermeklapokban is publikált.
„A mindenkori gyerek szemét bámulatba ejtő művészetével tapintatos, de igazi nagykövete a román-magyar kulturális térnek, amelyen keresztül művészetének finom üzeneteit küldi. És innen tovább szerte a világba” – írta Rusz Líviáról Mircea Oprita, a Budapesti Román Kulturális Intézet volt igazgatója a grafikusról készült monográfiája előszavában.
A mostani budapesti kiállítás kurátora Alexandru Ciubotariu grafikus, festőművész, a tavaly júniusban a bukaresti Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum keretében megnyílt Képregény Múzeum alapítója, aki maga is mintegy negyven képregény alkotója.
Rusz Lívia retrospektív tárlatát az év elején a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben mutatták be, majd áprilisban a budapesti román intézet szegedi fiókintézetében. A budapesti kiállítás augusztus 3-ig tekinthető meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok