2009. április 27., 10:492009. április 27., 10:49
A találkozás egy olyan biológusról szól, akit meghívnak Nápolyba kutatni, és 1941-ben, amikor Románia belép Hitler oldalán a második világháborúba, nem tér vissza hazájába. Az 1980-as években azonban hazacsalogatják, és a román titkosszolgálat, a Szekuritáté barátoknak, iskolatársaknak nevezett emberekkel veszi körül, akik folyamatosan jelentéseket készítenek róla. Esterházy Péter utalt arra: A találkozásból jól látni, hogy mi volt a különbség a román és a magyar diktatúra között. „A román erősebb volt, és ezért a társadalomnak okozott kár is nagyobb volt” – vélekedett az író.
Az eltűnt délelőtt története 1916-ban kezdődik, főhősei a történet kezdetén öregasszonyok, akik beszélgetéseik során visszafiatalodnak, majd az egészen 1989-ig húzódó regény végére ismét megöregszenek.
Gabriela Adameşteanu a kötetben átfogott több mint hét évtizedet elherdált időnek tartja, szerinte az első világháborúba való belépéssel Románia elvesztette lehetőségét a modernizációra, a csatlakozásra Európa nyugati feléhez. Az írónő elmesélte, hogy nem szokványos módon ismerkedett meg Esterházyval: franciául olvasta a Javított kiadást, és úgy érezte, mintha saját könyvét olvasta volna.
A határon túli magyar könyvkiadók termésének magyarországi könyvtárakba való eljuttatásáról szintén a könyvfesztivál keretében egyeztetett Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke a Romániai Magyar Könyves Céh képviselőivel. Harsányi szerint ezen kiadók kötetei nehezebben jutnak el a magyar könyvtárakba, mert a vállalatoknak nincs megfelelő magyarországi marketingjük.
A tervek szerint a kiadók a náluk megjelent, Magyarországon eddig ismeretlen könyvekből összeállított válogatást mutatnak majd be a magyarországi könyvtári szektornak, és közös megegyezéssel határozzák meg a példányszámot és a ráfordítás mértékét.
Harsányi szerint egyszerűbb a helyzet az erdélyi kiadókkal, amelyek közös könyvescéhbe egyesültek. A programot azonban csupán Erdélyre meghirdetni nem volna szabad; meg kell keresni azokat a műhelyeket a többi határon túli területen is, amelyeket be lehet vonni ebbe az együttműködésbe – hangsúlyozta az elnök. Mint mondta, várhatóan néhány tízmillió forintot mozgósítanak idén erre a célra, a pályázat meghirdetését pedig 2009 őszére tervezi az NKA.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok