Románia kommunista börtöneit a Világörökséghez csatolnák, Murádin János Kristóf: a magyar vonatkozásokat is előtérbe kell hozni

Mint mondta, a kultuszminisztérium megtette az első hivatalos lépéseket az UNESCO Világörökségbe való felvétel útján.

A téma kapcsán megkerestük Murádin János Kristóf kolozsvári történészt, a korszak kutatóját, egyetemi docenst, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kara Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének vezetőjét. Mint kifejtette, fontos minél több fronton az utókor emlékezetébe idézni a kommunizmus szörnyűségeit.

Hozzátette, azért fontos a kezdeményezés, mert az az igazság, hogy a mai fiatalság szemében ez a téma mondhatni abszurd, egyáltalán a kommunizmus gondolata is abszurd. „Hogy mit jelent a pszichés terror, amit ez a rendszer alkalmazott, felfoghatatlan a mai fiatalok számára, ezért számukra elemien fontos, hogy primér forrásokhoz jussanak a kommunizmust illetően. Egy történész számára pedig nagyon jó, amikor arra tud hivatkozni, hogy íme, ott van például a máramarosszigeti börtönmúzeum, vagy hogy tessék megnézni egy kicsit a barcaföldvári tábor maradványait – vagyis azokat a konkrét, kézzel fogható emlékeket, amelyek a fiatalok számára a leginkább releváns hatással bírhatnak” – mutatott rá a történész.

„Gondoljunk a szamosújvári börtönre, ami ráadásul helyhiánnyal szenved. A kormány nemrég közölte elképzeléseit, miszerint kiköltöztetnék ezeket a börtönöket a belvárosokból és valahol külső területeken építenének újabb büntetőintézeteket. Viszont ez akkora anyagi ráfordítást igényel, hogy jó esetben is csak hosszú távon, évek múlva megvalósuló projekt lehet. Aminek azért a sikerében mindannyian bízunk, mert egy tényleg fontos lépés lenne” – fejtette ki a történész.

„Ezeken kívül természetesen azért bőven vannak olyan a helyszínek is, amelyeket mindenképpen meg kell jelölni, mivel ma már nem létező börtönök vagy lágerek helyszínei. Ilyen például a Brassó megyei Barcaföldvár, ahol a táborban szinte a fél Székelyföld ott raboskodott, és ahol több mint tízezer magyar foglyot tartottak fogva román kezdeményezésre – tehát nem orosz és nem más kezdeményezésre. Barcaföldváron csak egy civil kezdeményezésre állított emlékmű van, de a helyszínen kutatásokat, ásatásokat is kéne végezni” – fejtette ki Murádin. Hozzátette, a barcaföldvári láger halottainak ezrei kapcsán a Székelyföld mondhatni minden települése érintett, és ezt a helyszínt illetően nagyon-nagyon időszerű lenne feltárási munkát végezni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy szintén fontos romániai börtönhelyszín magyar vonatkozásban Snagov – itt tartották fogva Nagy Imre miniszterelnököt.

„A politikai és kulturális vezetők mellett ugyanis a magyar nagyvállalkozók, a magyar nagypolgárság tagjai közül is sokakat bebörtönöztek, akik szintén nagyon sokat tettek az erdélyi magyarság megmaradásáért, sok esetben sajnos életüket is vesztették ott. A történelemnek ezt a szeletét is fel kell tárni. Kérdés, hogy az erdélyi magyarok meghurcoltatásának tekintetében mennyire nyithat, nyit vajon Bukarest, az lenne jó, ha nemcsak a román börtönviselt értelmiségiekre vonatkoztatnák a feltárást” – állapította meg a történész.

azokra a személyekre, akik a románság számára jelentősek, és közben a magyar közösség számára fontos személyiségekről hallgatnának. „Sajnos erre már van precedens tájainkon, úgyhogy ilyen szempontból egy picit szkeptikusan állok ehhez a hírhez. Viszont a kezdeményezés mindenképpen üdvözlendő, nagy nyitásnak tekinthető, hiszen Romániában hasonló kezdeményezés eddig még nem történt” – hangsúlyozta a Krónikának Murádin János Kristóf.