2012. május 23., 08:432012. május 23., 08:43
Romániából tizenegyen érkeztek, ebből kilencen Bukarestből és ketten Kolozsvárról. Volt közöttük galérista, mint Diana Dochia, a Romániai Múzeumok Országos Szövetségének alapító tagja és Mihai Pop, aki Kolozsvárott és Berlinben dolgozik, Cristina Olteanu művészetmenedzser, az ArtMark Intézet igazgatója, Székely Sebestyén György, a kolozsvári Quadro Galéria és Aukciósház igazgatója és Mladen Bataniat kortárs műgyűjtő, üzletember Bukarestből. Magyarországról tíz szakember vett részt a kerekasztal-beszélgetésen.
A tervek szerint ott volt többek között Körmendi Anna műgyűjtő, Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum kurátora, Einspach Gábor művészettörténész, szakértő, Rieder Gábor, a Flash Art kortárs művészeti magazin főszerkesztője és Molnár Annamária, a Kortárs Galériák Egyesületének elnöke. A rendszerváltás előtt a kelet-európai régióban a kortárs művészetnek igen csekély színtér jutott. Romániában a kulturális örökség törvénye értelmében 1989 előtt mindenkinek be kellett jelentenie művészeti javait, az állam azonban csak ritkán élt elővásárlási jogával a múzeumok részére – magyarázta a román intézet igazgatója.
Mint mondta, 1990 után hatálytalanították a műtárgyak bejelentési kötelezettségét, és rengeteg igen értékes műtárgyat vittek külföldre, míg az új, kulturális javakra vonatkozó törvény 2000-ben megszületett. Most már törvény rögzíti a tulajdonjogot és a munkák elbírálásának szabályait, a galériákat pedig szakértők alkalmazására kötelezi.
Magyarországon ugyanakkor a 90-es évek első felében sorra nyíltak meg a képzőművészettel foglalkozó magángalériák, kialakult egy nonprofit galériahálózat is, de a műkereskedelem fő helyszínei továbbra is az aukciósházak maradtak. Később új hullám jelent meg, és a galériák megnyitották kapuikat a pályakezdő művészek előtt is, majd az ezredfordulót követően ott is újabb változások kezdődtek. A tanácskozáson azt vizsgálták, hogyan néz ki napjainkban a műtárgy-kereskedelem Magyarországon és Romániában. Szó volt a hasonlóságokról és különbségekről, felhívták a figyelmet az árverések, vásárok, gyűjtők, galériák, múzeumok, kritikusok, kurátorok és művészek kapcsolatának anyagi, jogi és szakmai útvesztőire.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.