2012. május 23., 08:432012. május 23., 08:43
Romániából tizenegyen érkeztek, ebből kilencen Bukarestből és ketten Kolozsvárról. Volt közöttük galérista, mint Diana Dochia, a Romániai Múzeumok Országos Szövetségének alapító tagja és Mihai Pop, aki Kolozsvárott és Berlinben dolgozik, Cristina Olteanu művészetmenedzser, az ArtMark Intézet igazgatója, Székely Sebestyén György, a kolozsvári Quadro Galéria és Aukciósház igazgatója és Mladen Bataniat kortárs műgyűjtő, üzletember Bukarestből. Magyarországról tíz szakember vett részt a kerekasztal-beszélgetésen.
A tervek szerint ott volt többek között Körmendi Anna műgyűjtő, Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum kurátora, Einspach Gábor művészettörténész, szakértő, Rieder Gábor, a Flash Art kortárs művészeti magazin főszerkesztője és Molnár Annamária, a Kortárs Galériák Egyesületének elnöke. A rendszerváltás előtt a kelet-európai régióban a kortárs művészetnek igen csekély színtér jutott. Romániában a kulturális örökség törvénye értelmében 1989 előtt mindenkinek be kellett jelentenie művészeti javait, az állam azonban csak ritkán élt elővásárlási jogával a múzeumok részére – magyarázta a román intézet igazgatója.
Mint mondta, 1990 után hatálytalanították a műtárgyak bejelentési kötelezettségét, és rengeteg igen értékes műtárgyat vittek külföldre, míg az új, kulturális javakra vonatkozó törvény 2000-ben megszületett. Most már törvény rögzíti a tulajdonjogot és a munkák elbírálásának szabályait, a galériákat pedig szakértők alkalmazására kötelezi.
Magyarországon ugyanakkor a 90-es évek első felében sorra nyíltak meg a képzőművészettel foglalkozó magángalériák, kialakult egy nonprofit galériahálózat is, de a műkereskedelem fő helyszínei továbbra is az aukciósházak maradtak. Később új hullám jelent meg, és a galériák megnyitották kapuikat a pályakezdő művészek előtt is, majd az ezredfordulót követően ott is újabb változások kezdődtek. A tanácskozáson azt vizsgálták, hogyan néz ki napjainkban a műtárgy-kereskedelem Magyarországon és Romániában. Szó volt a hasonlóságokról és különbségekről, felhívták a figyelmet az árverések, vásárok, gyűjtők, galériák, múzeumok, kritikusok, kurátorok és művészek kapcsolatának anyagi, jogi és szakmai útvesztőire.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok