Élővé varázsolta a nagyváradi Szigligeti Színház Hubay Miklós – Ránki György – Vas István Egy szerelem három éjszakája musicaljének bemutatásával a huszadik század rég halott második nagy költőgenerációjának, Radnóti Miklósék nemzedékének ifjait.
2018. május 22., 15:232018. május 22., 15:23
Olyan erővel, hogy bátran lehetne irodalomtörténeti időutazásnak vagy a történelem transzcendens felvillanásainak venni. Az előadást a hétvégén mutatta be a teátrum Novák Eszter rendezésében.
de nem volt idő sokat bosszankodni, mert megkezdődött a játék, és az újonnan megszerzett, üresnek hitt lakásukra rácsodálkozó fiatal költő és felesége máris értelmet adott a furcsa környezetnek.
Megjelennek a barátaik, ismerőseik, illetve az előző lakók barátai és ismerősei, és a már nem is olyan furcsa tér is megkapja a maga jellegzetes időkeretét: a második világégést megelőző, egyre komoruló világot – minden szép és minden rút velejárójával. Igen, a fiatalság, a szerelem, a költészet mindenkor csakis szép lehet. Fegyverek árnyékában telik ugyan az idő, de szagához virágot társít az első nagy háború áldozata, Guillaume Appolinaire Búcsú című versében, amit a darabban a főszereplő fordít magyarra, a valóságban viszont az előadás énekszámainak írója, Vas István.
„Letéptem ezt a hangaszálat / Már tudhatod az ősz halott / E földön többé sose látlak / Ó idő szaga hangaszálak / És várlak téged tudhatod”. Ez az ötsoros vers tökéletesen visszaadja a kor hangulatát, és mivel örök érvényű érzést mond el, ma is ugyanúgy hat, mint hetvenöt-nyolcvan évvel ezelőtt.
De a szöveg örökérvényűségén túlmenően a hiteles színészi játéknak köszönhető az igazi színházi élmény, a teljes nézői átélés bekövetkezte: a színpadon kényelmetlenül fészkelődve is szellemileg-érzelmileg belehelyezkedhettünk a fiatalok hétköznapi gondokat felülíró szerelmébe, a gondok makacs fel-felbukkanásába, az ihlet áldásos pillanataiba és az alkotás döccenéseibe, halálfélelmekbe és büszkeségekbe.
A Radnótira és feleségére, Gyarmati Fannira erősen emlékeztető fiatal párt alakító Sebestyén Hunor és Tasnádi-Sáhy Noémi tökéletesen megoldotta feladatát, nemcsak a színészi alakítás, de a mozgástechnika, illetve a betétdalok előadása tekintetében is. Ugyanez mondható el a karakterüket komikus, ám a veszélyesség határát súroló mozgáselemekkel dúsító Kiss Csaba, Dimény Levente, Kocsis Gyula, illetve Szotyori József és Csatlós Loránd alakításáról is.
Külön kiemelendő a háború végén letűnt világ két remek epizódfigurája, dr. Szegilongi Lajos törvényszéki bíró és úrinő felesége, Melitta – vagyis ifj. Kovács Levente és Fábián Enikő. Mindkettőjük játéka iskolapéldája az adott alakok megformálásának, és ez elmondható Hajdu Géza alakításáról is: a házmester feljogosítva érzi magát, hogy beleszóljon a lakók ügyeibe, a háború idején pedig, épp a légoltalmi pincébe terelés révén, már mindenható sorsalakítónak érzi magát.
A már említett helycserére visszatérve: Novák Eszter rendező és Florina Bellinda Vasilatos díszlet- és jelmeztervező feltehetőleg közös ötlete tulajdonképpen bejött, különösen az elején, amikor az addig itt-ott megbújó fiatal pár megkezdi belakni a végre főbérlőmentes helyet. A játék során viszont – legalábbis én úgy éreztem – egy adott ponton a színészek számára már soknak tűnt a széksorok közti mászkálás és a veszélyes mozgások a nehéz terepen.
És az utóbbi évad visszatérő kifogása sem hagyható ki: a betétdalok fölöslegesen soknak tűntek, nem egyszer az volt a néző érzése, hogy csak az időhúzást szolgálják. Az előadást szerdán Nagyszalontán, Váradon pedig június 1-jén láthatják az érdeklődők.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!