Élővé varázsolta a nagyváradi Szigligeti Színház Hubay Miklós – Ránki György – Vas István Egy szerelem három éjszakája musicaljének bemutatásával a huszadik század rég halott második nagy költőgenerációjának, Radnóti Miklósék nemzedékének ifjait.
2018. május 22., 15:232018. május 22., 15:23
Olyan erővel, hogy bátran lehetne irodalomtörténeti időutazásnak vagy a történelem transzcendens felvillanásainak venni. Az előadást a hétvégén mutatta be a teátrum Novák Eszter rendezésében.
de nem volt idő sokat bosszankodni, mert megkezdődött a játék, és az újonnan megszerzett, üresnek hitt lakásukra rácsodálkozó fiatal költő és felesége máris értelmet adott a furcsa környezetnek.
Megjelennek a barátaik, ismerőseik, illetve az előző lakók barátai és ismerősei, és a már nem is olyan furcsa tér is megkapja a maga jellegzetes időkeretét: a második világégést megelőző, egyre komoruló világot – minden szép és minden rút velejárójával. Igen, a fiatalság, a szerelem, a költészet mindenkor csakis szép lehet. Fegyverek árnyékában telik ugyan az idő, de szagához virágot társít az első nagy háború áldozata, Guillaume Appolinaire Búcsú című versében, amit a darabban a főszereplő fordít magyarra, a valóságban viszont az előadás énekszámainak írója, Vas István.
„Letéptem ezt a hangaszálat / Már tudhatod az ősz halott / E földön többé sose látlak / Ó idő szaga hangaszálak / És várlak téged tudhatod”. Ez az ötsoros vers tökéletesen visszaadja a kor hangulatát, és mivel örök érvényű érzést mond el, ma is ugyanúgy hat, mint hetvenöt-nyolcvan évvel ezelőtt.
De a szöveg örökérvényűségén túlmenően a hiteles színészi játéknak köszönhető az igazi színházi élmény, a teljes nézői átélés bekövetkezte: a színpadon kényelmetlenül fészkelődve is szellemileg-érzelmileg belehelyezkedhettünk a fiatalok hétköznapi gondokat felülíró szerelmébe, a gondok makacs fel-felbukkanásába, az ihlet áldásos pillanataiba és az alkotás döccenéseibe, halálfélelmekbe és büszkeségekbe.
A Radnótira és feleségére, Gyarmati Fannira erősen emlékeztető fiatal párt alakító Sebestyén Hunor és Tasnádi-Sáhy Noémi tökéletesen megoldotta feladatát, nemcsak a színészi alakítás, de a mozgástechnika, illetve a betétdalok előadása tekintetében is. Ugyanez mondható el a karakterüket komikus, ám a veszélyesség határát súroló mozgáselemekkel dúsító Kiss Csaba, Dimény Levente, Kocsis Gyula, illetve Szotyori József és Csatlós Loránd alakításáról is.
Külön kiemelendő a háború végén letűnt világ két remek epizódfigurája, dr. Szegilongi Lajos törvényszéki bíró és úrinő felesége, Melitta – vagyis ifj. Kovács Levente és Fábián Enikő. Mindkettőjük játéka iskolapéldája az adott alakok megformálásának, és ez elmondható Hajdu Géza alakításáról is: a házmester feljogosítva érzi magát, hogy beleszóljon a lakók ügyeibe, a háború idején pedig, épp a légoltalmi pincébe terelés révén, már mindenható sorsalakítónak érzi magát.
A már említett helycserére visszatérve: Novák Eszter rendező és Florina Bellinda Vasilatos díszlet- és jelmeztervező feltehetőleg közös ötlete tulajdonképpen bejött, különösen az elején, amikor az addig itt-ott megbújó fiatal pár megkezdi belakni a végre főbérlőmentes helyet. A játék során viszont – legalábbis én úgy éreztem – egy adott ponton a színészek számára már soknak tűnt a széksorok közti mászkálás és a veszélyes mozgások a nehéz terepen.
És az utóbbi évad visszatérő kifogása sem hagyható ki: a betétdalok fölöslegesen soknak tűntek, nem egyszer az volt a néző érzése, hogy csak az időhúzást szolgálják. Az előadást szerdán Nagyszalontán, Váradon pedig június 1-jén láthatják az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!