2009. május 05., 10:502009. május 05., 10:50
Az éppen a költő századik születésnapjától látogatható kiállítás nem mindennapi kulturális eseménynek ígérkezik. A hagyaték részeként ugyanis, sok egyéb mellett olyan felbecsülhetetlen értékű eredeti kéziratok kerültek az MTAK állományába, mint a Bori notesz, a Szalai Sándornak Borban átadott „bori versek”: a Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez, az A la recherche, a Nyolcadik ecloga, az Erőltetett menet.
A Bori notesz hasonmás kiadásban többször is napvilágot látott már, az eredetit azonban most tekintheti meg először a nagyközönség. A Szalai Sándornak átadott versek pedig még sohasem voltak kiállításon. Ebben a tárlóban lesz látható a költő 1944. május 19-én, a harmadik munkaszolgálatba bevonulása előtti napon írott híres versének, a Töredéknek („Oly korban éltem én e földön…”) az autográfja is.
Külön tárlóba kerül az abdai tömegsírból előkerült tárgyak és dokumentumok jelentékeny hányada: a már említett Bori noteszon kívül Radnóti Miklós különféle igazolványai, fényképei, Gyarmati Fanni fényképei, férjéhez a harmadik munkaszolgálatba írott levelei, szívbe markoló levélimádsága férjéért, valamint a Nyolcadik ecloga külön lapon fennmaradt példánya is.
Egy másik tárlóba versek és versfordítások eddig nem látott autográfjai kerültek.
Egymás mellett láthatók a Második ecloga, a Harmadik ecloga és a Negyedik ecloga kéziratai. Radnóti összesen nyolc eclogát írt, de mivel nem tudjuk, hogy hatodiknak melyik versét szánta, tulajdonképpen hét eclogát tartunk számon. Ebből a hétből a kiállításon ötnek látható az eredeti kézirata.
Külön tárló válogat Radnóti eddig kiadatlan és kiállítatlan leveleiből. Egyebek között megtekinthető a költőnek a feleségéhez írott két utolsó tábori levelezőlapja. A Borba indulás előtt, a Sződligeti gyűjtőtáborból írott levelek közül hármat láthat a közönség, ezek közül a legmegindítóbb talán az 1944. május 23-án vagy 24-én Gyarmati Fanninak írott levél: „Tudod, hogy az életem értelme vagy és amíg lehet, igyekszem élni miattad.”
Egy tárlóban a Radnóti Miklóssal kapcsolatos tárgyak kaptak helyet: versesköteteinek előjegyzési ívei, Radnóti és barátai szókirakós játéka. Kuriózumnak számít, s valószínűleg még a gyermekek érdeklődésére is számot tarthat Apollinaire híres versének, a Radnóti által fordított A megsebzett galamb és a szökőkútnak a nyomódúca.
A naplók és noteszek közül talán a legmeglepőbb a „rovófás”: a költő ebben vezette, hogy ismerőseinek „mennyi van a rovásán”. Egy tárlót a költő versesköteteinek első kiadású példányai töltenek meg.
A két asztaltárló üvege alá eredeti fényképek kerülnek Radnóti családtagjairól, barátairól, Gyarmati Fanniról és a költőről. A személyi iratokat és igazolványokat bemutató asztalon egyebek között Radnóti saját kezűleg rajzolt családfája, születési anyakönyvi kivonata, érettségi igazolványa, névváltoztatást engedélyező okmánya, szolgálati jegye, és második munkaszolgálata idejéből, 1943-ból fennmaradt kimaradási engedélye kapott helyet.
A kiállítást Babus Antal, a Kézirattár és Régi Könyvek osztályának munkatársa, Radnóti Miklós kéziratos hagyatékának feldolgozója rendezte. A rendhagyó Radnóti-tárlat május 29-ig tekinthető meg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Vasarely-termében.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.