_no.jpg)
Fotó: A szerző felvétele
2012. január 16., 08:412012. január 16., 08:41
Az 1952-ben született, magyar–olasz szakon végzett művész felidézte azokat az időket, amikor a hetvenes években a kortárs művészettel foglalkozó Mozgóvilág című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott, amely nemcsak a szocializmusban elfogadott művészeti trendekkel ment szembe, de azzal, hogy a fiatal, kísérletező alkotóknak és irányzatoknak adott teret, a hatalom nemtetszését is kivívta. 1981-ben jelent meg Szkárosi Endre első verseskötete, s miközben saját verseit szavalta, rájött: hangosan elmondva teljesen másképp szólnak.
„A szavalás nemcsak felolvasás, hanem hangkompozíció. Ehhez kerestem meg a megfelelő nyelvezetet” – fogalmazta meg egyedi stílusának alapgondolatát a művész, majd meg is mutatta, mit takar ez az elképzelés. Performansz-szerűen, ritmizálva, zenével társítva vagy pusztán a vers szavait értelmezve zeneként, mozgással és gesztusokkal adta elő előbb saját versét, majd egy klasszikust is: Petőfi Sándor Szörnyű idő című költeménye az ő előadásában valóban valami teljesen mássá vált, mint amire az ember egy Petőfi-vers szavalásakor számít. Szkárosi Endre a mozgásával, az arcával és a hangjával is előad – számára a költészet, az előadóművészet és a zene a lehető legközelebb áll egymáshoz. „A versmondás nem különböző hangok váltása, hanem a nyelv kitágítása” – vallotta.
S bár írásban nehéz visszaadni, milyenek is az ő versei, legutóbbi, Merülő Monroe című kötetében is a művészetek találkozásának, a nyelv és a kép közös kibontakozásának példáira bukkanhatunk, hiszen a versekkel egy időben a fotómontázs, a tipográfia és más műfajok is szerepet kapnak benne. A rendhagyó, meghökkentő performanszokkal tűzdelt Törzsasztalon a váradi képzőművészek is szép számban képviseltették magukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok