_no.jpg)
Fotó: A szerző felvétele
2012. január 16., 08:412012. január 16., 08:41
Az 1952-ben született, magyar–olasz szakon végzett művész felidézte azokat az időket, amikor a hetvenes években a kortárs művészettel foglalkozó Mozgóvilág című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott, amely nemcsak a szocializmusban elfogadott művészeti trendekkel ment szembe, de azzal, hogy a fiatal, kísérletező alkotóknak és irányzatoknak adott teret, a hatalom nemtetszését is kivívta. 1981-ben jelent meg Szkárosi Endre első verseskötete, s miközben saját verseit szavalta, rájött: hangosan elmondva teljesen másképp szólnak.
„A szavalás nemcsak felolvasás, hanem hangkompozíció. Ehhez kerestem meg a megfelelő nyelvezetet” – fogalmazta meg egyedi stílusának alapgondolatát a művész, majd meg is mutatta, mit takar ez az elképzelés. Performansz-szerűen, ritmizálva, zenével társítva vagy pusztán a vers szavait értelmezve zeneként, mozgással és gesztusokkal adta elő előbb saját versét, majd egy klasszikust is: Petőfi Sándor Szörnyű idő című költeménye az ő előadásában valóban valami teljesen mássá vált, mint amire az ember egy Petőfi-vers szavalásakor számít. Szkárosi Endre a mozgásával, az arcával és a hangjával is előad – számára a költészet, az előadóművészet és a zene a lehető legközelebb áll egymáshoz. „A versmondás nem különböző hangok váltása, hanem a nyelv kitágítása” – vallotta.
S bár írásban nehéz visszaadni, milyenek is az ő versei, legutóbbi, Merülő Monroe című kötetében is a művészetek találkozásának, a nyelv és a kép közös kibontakozásának példáira bukkanhatunk, hiszen a versekkel egy időben a fotómontázs, a tipográfia és más műfajok is szerepet kapnak benne. A rendhagyó, meghökkentő performanszokkal tűzdelt Törzsasztalon a váradi képzőművészek is szép számban képviseltették magukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok