_no.jpg)
Fotó: A szerző felvétele
2012. január 16., 08:412012. január 16., 08:41
Az 1952-ben született, magyar–olasz szakon végzett művész felidézte azokat az időket, amikor a hetvenes években a kortárs művészettel foglalkozó Mozgóvilág című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott, amely nemcsak a szocializmusban elfogadott művészeti trendekkel ment szembe, de azzal, hogy a fiatal, kísérletező alkotóknak és irányzatoknak adott teret, a hatalom nemtetszését is kivívta. 1981-ben jelent meg Szkárosi Endre első verseskötete, s miközben saját verseit szavalta, rájött: hangosan elmondva teljesen másképp szólnak.
„A szavalás nemcsak felolvasás, hanem hangkompozíció. Ehhez kerestem meg a megfelelő nyelvezetet” – fogalmazta meg egyedi stílusának alapgondolatát a művész, majd meg is mutatta, mit takar ez az elképzelés. Performansz-szerűen, ritmizálva, zenével társítva vagy pusztán a vers szavait értelmezve zeneként, mozgással és gesztusokkal adta elő előbb saját versét, majd egy klasszikust is: Petőfi Sándor Szörnyű idő című költeménye az ő előadásában valóban valami teljesen mássá vált, mint amire az ember egy Petőfi-vers szavalásakor számít. Szkárosi Endre a mozgásával, az arcával és a hangjával is előad – számára a költészet, az előadóművészet és a zene a lehető legközelebb áll egymáshoz. „A versmondás nem különböző hangok váltása, hanem a nyelv kitágítása” – vallotta.
S bár írásban nehéz visszaadni, milyenek is az ő versei, legutóbbi, Merülő Monroe című kötetében is a művészetek találkozásának, a nyelv és a kép közös kibontakozásának példáira bukkanhatunk, hiszen a versekkel egy időben a fotómontázs, a tipográfia és más műfajok is szerepet kapnak benne. A rendhagyó, meghökkentő performanszokkal tűzdelt Törzsasztalon a váradi képzőművészek is szép számban képviseltették magukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok