_no.jpg)
Fotó: A szerző felvétele
2012. január 16., 08:412012. január 16., 08:41
Az 1952-ben született, magyar–olasz szakon végzett művész felidézte azokat az időket, amikor a hetvenes években a kortárs művészettel foglalkozó Mozgóvilág című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott, amely nemcsak a szocializmusban elfogadott művészeti trendekkel ment szembe, de azzal, hogy a fiatal, kísérletező alkotóknak és irányzatoknak adott teret, a hatalom nemtetszését is kivívta. 1981-ben jelent meg Szkárosi Endre első verseskötete, s miközben saját verseit szavalta, rájött: hangosan elmondva teljesen másképp szólnak.
„A szavalás nemcsak felolvasás, hanem hangkompozíció. Ehhez kerestem meg a megfelelő nyelvezetet” – fogalmazta meg egyedi stílusának alapgondolatát a művész, majd meg is mutatta, mit takar ez az elképzelés. Performansz-szerűen, ritmizálva, zenével társítva vagy pusztán a vers szavait értelmezve zeneként, mozgással és gesztusokkal adta elő előbb saját versét, majd egy klasszikust is: Petőfi Sándor Szörnyű idő című költeménye az ő előadásában valóban valami teljesen mássá vált, mint amire az ember egy Petőfi-vers szavalásakor számít. Szkárosi Endre a mozgásával, az arcával és a hangjával is előad – számára a költészet, az előadóművészet és a zene a lehető legközelebb áll egymáshoz. „A versmondás nem különböző hangok váltása, hanem a nyelv kitágítása” – vallotta.
S bár írásban nehéz visszaadni, milyenek is az ő versei, legutóbbi, Merülő Monroe című kötetében is a művészetek találkozásának, a nyelv és a kép közös kibontakozásának példáira bukkanhatunk, hiszen a versekkel egy időben a fotómontázs, a tipográfia és más műfajok is szerepet kapnak benne. A rendhagyó, meghökkentő performanszokkal tűzdelt Törzsasztalon a váradi képzőművészek is szép számban képviseltették magukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok