Camille Saint-Saëns Sámson és Delila című operáját mutatja be csütörtökön 18.30-tól a Kolozsvári Magyar Opera Korcsmáros György rendezésében.
2016. március 16., 19:392016. március 16., 19:39
A magyarországi vendégrendező szándéka szerint az előadás hűen követi az eredeti cselekménysort, izgalmassá és átélhetővé téve, modern környezetbe helyezve az operát.
„Sámson szenvedélye vak, míg Delila szerelmében is megmarad számítónak. Két különböző szerelemtípus, két különböző szerelemélmény, de közös a tragédia. Sámsonban hihetetlenül erős szerelem dúl Delila iránt, és nem veszi észre, hogy csapdába csalják. A bibliai történet szerint Sámson az istenéhez fordul segítségért, visszanyeri erejét, és lerombolja a filiszteusok templomát. Az én koncepciómban egy zsidó szent helyet, egy zsinagógát a filiszteus urak átépíttetnek mulatóvá, a kísértések templomává. Ezt a pogány templomot rombolja le végül Sámson” – idézi Korcsmáros Györgyöt az intézmény közleménye.
Az előadás létrehozásában a rendező alkotótársai Horváth József karmester, Lőrincz Gyula díszlettervező, Amalia Judea jelmeztervező, valamint Jakab Melinda koreográfus voltak. A produkcióban Veress Orsolya (Delila), Marius Vlad Budoiu (Sámson), Balla Sándor (Dagon főpapja), Szilágyi János (Abimelech), Köpeczi Sándor (Öreg zsidó), Rétyi Zsombor, Rigmányi István, Peti Tamás Ottó látható.
A Sámson és Delila a 19. század klasszikus zenei remekműveinek egyike. Camille Saint-Saënsra mély hatást gyakorolt az angol oratóriumhagyomány, valamint Mendelssohn Éliása, ezért eredetileg a Sámson-mítoszt is egy oratórium anyagaként akarta használni. Ám Ferdinand Lemaire költő és drámaíró meglátta a történetben a színházi lehetőséget, és meggyőzte a zeneszerzőt, hogy operát kell írnia. 1870-ben Liszt Ferenc biztosította afelől, hogy Weimarban színre viszi a művet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!