Camille Saint-Saëns Sámson és Delila című operáját mutatja be csütörtökön 18.30-tól a Kolozsvári Magyar Opera Korcsmáros György rendezésében.
2016. március 16., 19:392016. március 16., 19:39
A magyarországi vendégrendező szándéka szerint az előadás hűen követi az eredeti cselekménysort, izgalmassá és átélhetővé téve, modern környezetbe helyezve az operát.
„Sámson szenvedélye vak, míg Delila szerelmében is megmarad számítónak. Két különböző szerelemtípus, két különböző szerelemélmény, de közös a tragédia. Sámsonban hihetetlenül erős szerelem dúl Delila iránt, és nem veszi észre, hogy csapdába csalják. A bibliai történet szerint Sámson az istenéhez fordul segítségért, visszanyeri erejét, és lerombolja a filiszteusok templomát. Az én koncepciómban egy zsidó szent helyet, egy zsinagógát a filiszteus urak átépíttetnek mulatóvá, a kísértések templomává. Ezt a pogány templomot rombolja le végül Sámson” – idézi Korcsmáros Györgyöt az intézmény közleménye.
Az előadás létrehozásában a rendező alkotótársai Horváth József karmester, Lőrincz Gyula díszlettervező, Amalia Judea jelmeztervező, valamint Jakab Melinda koreográfus voltak. A produkcióban Veress Orsolya (Delila), Marius Vlad Budoiu (Sámson), Balla Sándor (Dagon főpapja), Szilágyi János (Abimelech), Köpeczi Sándor (Öreg zsidó), Rétyi Zsombor, Rigmányi István, Peti Tamás Ottó látható.
A Sámson és Delila a 19. század klasszikus zenei remekműveinek egyike. Camille Saint-Saënsra mély hatást gyakorolt az angol oratóriumhagyomány, valamint Mendelssohn Éliása, ezért eredetileg a Sámson-mítoszt is egy oratórium anyagaként akarta használni. Ám Ferdinand Lemaire költő és drámaíró meglátta a történetben a színházi lehetőséget, és meggyőzte a zeneszerzőt, hogy operát kell írnia. 1870-ben Liszt Ferenc biztosította afelől, hogy Weimarban színre viszi a művet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!