A szatmárnémeti alkotó Nagy Lajos király születésének 700. évfordulójára készít új képregényt
Fotó: Bob Lóránd
A történelemnek nem feltétlenül kell vaskos kötetek lapjain megelevenednie ahhoz, hogy közel kerüljön az olvasókhoz – vallja Bob Lóránd. A szatmárnémeti képregényíró és -rajzoló szerint ez a műfaj könnyen befogadható formában képes átadni akár a legkomolyabb történelmi témákat is, ezért legújabb munkáiban is a múlt eseményeit és szereplőit kelti életre. Mindezekről most a Krónika olvasóinak mesélt.
2026. július 05., 08:232026. július 05., 08:23
Miközben sok képregény fantáziavilágokat vagy szuperhősöket idéz meg, Bob Lóránd inkább a történelemből merít ihletet. A szatmárnémeti alkotó szerint a múlt tele van olyan izgalmas történetekkel, amelyeket érdemes ebben a formában is elmesélni. A Krónika érdeklődésére elmondta, egyszerűen szereti a történelmet, ez az érdeklődés vezette el ahhoz, hogy történelmi eseményeket és személyeket jelenítsen meg ebben a műfajban. Úgy véli,
Tapasztalata szerint mindig akadnak olyanok, akik egy zászló színét vagy egy sisakdísz apró részleteit is számon kérik az alkotón. Szerinte azonban a legfontosabb, hogy a képregény olvasmányos legyen. Nem krónikát készít, hanem olyan történetet, amely szórakoztat, ugyanakkor markáns mondanivalója is van. A történelmi hitelesség elengedhetetlen, de időnként a narratíva érdekében szükség lehet kisebb kompromisszumokra, hogy az olvasóhoz valóban eljusson az üzenet – magyarázta az alkotó, akinek nemrég jelent meg egy újabb képregénye a Berenczei Kováts családról.
Bob Lóránd már korábban is készített egy képregényt a történelmi Kováts családról
Fotó: Sándorhomoki Kováts Kúria Facebook-oldala
Mint kifejtette, az első, tizenhárom oldalas kiadvány hét különálló történetet dolgozott fel, a mostani tízoldalas füzet viszont egyetlen eseményre összpontosít. Rámutatott, nem véletlenül tért vissza ugyanahhoz a családhoz. Régóta szeretett volna történelmi képregényeket készíteni, és úgy érezte, ehhez megvannak a képességei is. Az alkotói elképzelések szerencsésen találkoztak azzal, hogy megismerte a családot, elsősorban az unokák, Gönczy Balázs és Tamás révén.
Számára a kutatómunka sem jelentett terhet, kifejezetten örömmel mélyedt el a család történetében-
A legfrissebb kiadvány
Fotó: Sándorhomoki Kováts Kúria Facebook-oldala
Bob Lóránd jelenleg Nagy Lajos (1326–1382) király születésének 700. évfordulója alkalmából készít új képregényt. A történet középpontjában a nápolyi hadjárat áll, amelyet a király öccse, András meggyilkolása után indított. A cselekmény azonban nem ezzel veszi kezdetét:
Ezután nagy időbeli ugrással jut el a nápolyi hadjáratig.
Elismerte, hogy a történet nem minden ponton követi szigorúan a kronológiát. Johanna királynő menekülését például dramaturgiai okokból más időrendben ábrázolja, mint ahogyan a valóságban történt. Tudja, hogy ezért történészi kritikák is érhetik, de úgy gondolja, a történetvezetés érdekében olykor szükség van az események sűrítésére.
Nem a bosszút szeretné dicsőíteni, hanem arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a büntetlenül maradó bűn felborítja a világ erkölcsi rendjét. Szerinte fontos, hogy mindenki szembesüljön tettei következményeivel, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy Nagy Lajos ekkor mindössze huszonkét éves uralkodó volt, akinek édesanyja rendkívül meghatározó személyiségként maga is elveszítette egyik fiát. Éppen ezt a családi dinamikát szeretné megmutatni.
A tervek szerint augusztus 20-án jelenik meg az új képregény
Fotó: Bob Lóránd
A szatmárnémeti alkotó arról is beszélt lapunknak, hogy a képregényeket nem egy szűk célcsoportnak készíti. Úgy véli, bárkit megszólíthatnak, akit érdekel a történelem. Szerinte a képregény egyik legnagyobb erőssége, hogy könnyen befogadható formában képes átadni akár komoly történelmi témákat is. Sokakat elriaszt egy vaskos történelmi kötet vagy krónika, egy tíz-húsz oldalas képregény azonban könnyebben felkelti az érdeklődést. Tapasztalata szerint, ha valakit ilyen formában megérint egy korszak vagy történet, utána már szívesen olvas róla komolyabb szakirodalmat is.
A helyszínt tavaly is sikeres bemutató miatt választaná ismét, hiszen akkor meglepően sok érdeklődő volt kíváncsi munkáira. Bár a történet az egész magyar nemzetnek szól, fontosnak tartja, hogy szatmári alkotásként is azonosítható legyen: több szereplő megrajzolásához helyi ismerőseit használta modellként.
Bob Lóránd szerint a képregény egyik legnagyobb erőssége, hogy könnyen befogadható formában képes átadni akár komoly történelmi témákat is
Fotó: Bob Lóránd Facebook-oldala
A kiadvány későbbi terjesztése egyelőre még szervezés alatt áll. Mint mondta, jelenleg azon dolgozik, hogy kialakítsa a szükséges adminisztratív és jogi hátteret. Korábbi munkáit ingyen terjesztette, most azonban úgy látja, az emberek jobban megbecsülik azt, amiért fizetnek, ezért a jövőben szeretné hivatalos keretek között is forgalmazni képregényeit.
A többségében magyarok lakta Szatmár megyei Sándorhomok két dologról nevezetes: remek ízű krumplijáról és a 19. században híressé vált arisztokrata Kováts család épített örökségéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!