Hirdetés

Rejtőzködő kincseket hozott felszínre a Kölcsey Galéria – Album jelent meg a kiállítássorozat tíz évéről

kincseket

A 2023-as, a tíz évet átölelő retrospektív kiállítás megnyitóján is sok érdeklődő jelent meg

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Többrészes dokumentumkötet-sorozatban dolgozza fel az aradi Kölcsey Egyesület a magyar közművelődés támogatására alapított szervezet több mint 140 éves történetét. A minap mutatták be azt az albumot, amely az egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait fogalja össze. A tíz év alatt a Kölcsey Galéria Arad művelődési életének egyik meghatározó fórumává vált, a helyi román kultúrpolitika is elismerően viszonyult a kiállításokhoz.

Pataky Lehel Zsolt

2024. november 16., 10:012024. november 16., 10:01

2024. november 16., 11:492024. november 16., 11:49

A néhai és a kortárs aradi magyar alkotók munkásságát bemutató tárlatsorozat első rendezvényét azért szervezték meg, hogy Pataky Sándor festő sírjának rendbetételére gyűjtsenek. 2012. november 1-jén az egyesület egyik tagja értesítette a vezetőséget, hogy a néhai aradi művész sírját a Felsőtemetőben megrongálták: egy tenyérnyi bronzplakettért a színesfémtolvajok szétverték a sírkövet. A következő év januárjában, 2013-ban, a Magyar Kultúra Napján kiállítást szerveztek a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében Pataky Sándor munkáiból, tisztelegve a már-már elfeledett művész emléke előtt, továbbá, hogy adakozást hirdessenek a sírhely megváltása és a sírkő rendbetétele érdekében (amit az egyesület el is végzett a befolyt összegből).

kincseket Galéria

Ezzel kezdődött: Pataky Sándor festőművész megrongált és a Kölcsey Egyesület által felújított sírja

Fotó: Kölcsey Egyesület

Hamar kiderült, hogy mind a művészek, mind a közönség részéről igény van újabb kiállításokra.

Hirdetés
Idézet
Mi sem gondoltuk akkor, hogy ez egy sikertörténet lesz, de jöttek az ötletek, hogy ennek is, annak is rendezzünk kiállítást, és azt hiszem, az ötödiknél tudatosult bennem, hogy ez egy sorozattá bővül” – idézte fel a kezdeteket a Krónikának Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület műértő alelnöke, a kiállítások főszervezője.

Kezdetben a néhai aradi vagy Aradhoz kötődő festőművészek munkáiból rendeztek kiállításokat, egyrészt azzal a céllal, hogy bemutassák az aradi magyar szépművészeti értékeket, másrészt, hogy köztudatban tartsák azokat a személyiségeket, akiket az idősebb nemzedék tagjai még személyesen is ismerhettek. Pataky Sándor után Hajós Imre László és Wolf Károly emlékének is szenteltek tárlatokat, aztán szélesítették a palettát, és a kortárs képzőművészeknek – nemcsak festőknek, hanem szobrászoknak, grafikusoknak, textil- és kerámiaművészeknek – is megnyilvánulási lehetőséget biztosított a Kölcsey Egyesület. Többek között Siska-Szabó Hajnalka, Simó Margit, Ódry Mária, Kocsis Rudolf, Steinhübel Zoltán alkotásit csodálhatta meg a nagyérdemű, de például az azóta megboldogult Csernyánszki Judit vagy Eisele-Szűcs Zoé is a Kölcsey Galéria keretében tartották utolsó egyéni tárlataik egyikét.

kincseket Galéria

Képzőművészek az album bemutatóján: Steinhübel Zoltán és Kett-Groza János, mögöttük Ódry Mária

Fotó: Kurunczi Ferenc

A Kölcsey Galéria szervezésével nagyon sok „rejtőzködő” kincsre derült fény Aradon.

Idézet
A már nem élő művészek kiállításainak az adta az egyediségét, hogy nem valamelyik múzeum raktári anyagából készítettük, hanem aradiaktól, magángyűjtőktől és családi gyűjteményekből kértük kölcsön a műalkotásokat. Tehát egyszeri és megismételhetetlen tárlatok voltak!” – emelte ki Fekete Károly.

Nem volt könnyű – tette hozzá az alelnök –, mert a felhívásra nehezen nyíltak meg az emberek, még úgyis, hogy teljes anonimitást biztosítottak, mert nem akartak „ötletet adni, hogy kinél milyen kép található”.

A képzőművészet támogatása mindig is a Kölcsey Egyesület céljai közé tartozott, de nem kapott hangsúlyos szerepet a társaság korábbi tevékenységében. A Kölcsey Galériával azonban merőben megváltozott a helyzet. „Fény derült arra, hogy van igény rá, van igényes közönség, és bennem úgy a tizedik rendezvény körül tudatosult, hogy

nagyon is van nemzetisége a képzőművészetnek. A kortárs festészetben is, ami nem feltétlenül nemzeti témát dolgoz fel, előbb-utóbb utolérhető a nemzeti jelleg.

Lehet, hogy csak belül, zsigerileg, de megvan. Felébresztettünk egy olyan közönséget, amely addig talán soha nem volt képkiállítás-megnyitón, vagy nem érdeklődött a kortárs képzőművészet iránt” – mondta Fekete Károly.

kincseket Galéria

A könyvben időrendi sorrendben mutatják be a kiállításokat. Ez az első (akkor még képtár néven szervezték)

Fotó: Kurunczi Ferenc

A tíz év alatt a Kölcsey Galéria Arad művelődési életének egyik meghatározó fórumává vált, a helyi román kultúrpolitika is elismerően viszonyult a kiállításokhoz. A megyei múzeum ingyen bocsátotta az egyesület rendelkezésére a kiállítótermeket, a városi kulturális központ támogatásával igényes kivitelezésű katalógusokat is megjelentethettek egy-egy tárlatnyitóra, és egy idő után a közönség heterogén volta miatt a megnyitókat is részben két nyelven kellett tartani, akkora volt az érdeklődés.

Az is hozadéka volt a kiállítássorozatnak, hogy a Kölcsey Egyesület kezdeményezésére előbb időszaki kiállítást rendeztek be a múzeumban őrzött világhírű magyar festők műveiből (amelyek a Kultúrpalota 1913-as megnyitására kerültek Aradra a budapesti Szépművészeti Múzeumból, majd az első világháborút követően itt „ragadtak”), 2022 májusában pedig állandó kiállítást rendeztek be a közel száza alkotást számláló gyűjteményből, amelynek központi eleme Feszty Árpád monumentális hármasképe, a Krisztus temetése című triptichon.

„Nem úgy kezeltek bennünket, mint utcáról bezuhant laikusokat, mert volt egy olyan háttér mögöttünk, ami hozzájárult ahhoz, hogy elfogadjanak bennünket a triptichon újra falra tételéért folytatott hétéves munkában” – fogalmazott az egyesület vezetőségi tagja.

kincseket Galéria

Pillanatképek a tárlatnyitókról egy helyen

Fotó: Kurunczi Ferenc

A Kölcsey Galéria tíz évét átölelő album megjelentetésével egy tavalyi ígéretét váltotta be az egyesület: a 2023-as retrospektív kiállításon a vezetőségi tagok bejelentették, hogy összefoglalják a tárlatokat egy könyvben, időrendi sorrendben, a megnyitókon készült fotókkal és az alkotások reprodukcióival illusztrálva, a korabeli sajtóvisszhangokkal mellékelve. Ez egyúttal egy periódus lezárása is, mert miként Fekete Károly fogalmazott, bár kiállításra váró anyag van bőven, egyre kevesebb energiát tudnak a szervezésre fordítani. Ígérete szerint azonban, ha nem is évente kétszer – a Magyar Kultúra Napján és ősszel az Aradi Magyar Napokon jelentkeztek egy-egy kiállítással –, de alkalomszerűen fognak még magyar képzőművészeti kiállításokat rendezni Aradon.

kincseket Galéria

Az album borítólapja

Fotó: Kurunczi Ferenc

A Kölcsey Egyesület története

Az első 40 év után, a kommunista diktatúrában beszüntetett, de az 1989-es rendszerváltás után aradi értelmiségiek által újraalapított Kölcsey Egyesület egyike a legrégebbi romániai magyar közművelődési szervezeteknek. 1881. november 6-án kapta meg a működési engedélyt a magyar királyi belügyminisztériumtól, de

az első hivatalos közgyűlést 1881. december 15-én tartották a városházán, úgyhogy a mai tagok azt a napot tekintik az alapítás dátumának.

A Kölcsey Egyesület kezdeményezte az 1848–1849-es Ereklyemúzeum létrehozását, ami a mai aradi közgyűjtemény elődje, a Kölcsey Egyesület könyvtárából nőtte ki magát a mai aradi téka, és az Egyesület indítványozta a Kultúrpalota építését, ami a város egyik legszebb épülete (ma a múzeum és a filharmónia otthona, hangversenyterme Európa-hírű akusztikával rendelkezik).

kincseket Galéria

Fekete Károly a 2020-as közgyűlésen mutatta be az egyesület által visszavásárolt alapító okiratot

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az utóbbi években ismét az aradi (és nem csak a magyar) kulturális élet megkerülhetetlen tényezőjévé vált a Kölcsey Egyesület. 2020 elején az egyesület egy gyűjtőtől visszavásárolta a Kölcsey Egyesület első húsz évének hiánytalan irattárát, és a következő negyven esztendő írásos emlékeinek egy részét. A kalandos és titokzatos úton fennmaradt kultúrtörténeti értékű hagyaték feldolgozásával készülnek a Kölcsey Egyesület történetét bemutató dokumentumkötetek.

korábban írtuk

„Palotaforradalom”: a helyi román kultúrpolitika is elismeri az aradi magyar műkincseket
„Palotaforradalom”: a helyi román kultúrpolitika is elismeri az aradi magyar műkincseket

Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez

Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg

Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg
2026. november 16., hétfő

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban

Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. november 14., szombat

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron

Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében

Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében
2026. november 08., vasárnap

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan

A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan
2026. november 04., szerda

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál

Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál
Hirdetés
2026. november 03., kedd

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában

A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában
2026. november 03., kedd

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat

A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat
2026. november 02., hétfő

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe
Hirdetés
Hirdetés