2012. június 15., 08:452012. június 15., 08:45
Persze a három folytatás és a meglehetősen silányra sikeredett Alien vs. Predator crossover után nagy sportértéke nem is lett volna, ha az immár botoxszal és egy kis alien-DNS-sel felspécizett Ellen Ripley hadnagy ötödízben is megvív a savas vérű, nyálkás gyilkológépekkel, így érthető, hogy Scott a törénet előzményeit akarta a nézők elé tárni.
Ez a döntés minden bizonnyal a rajongók vágyaival is találkozott, akik évtizedek óta szeretnék megtudni, honnan is érkeztek a bőrtojásból kikelő arctámadók, és azt kell mondanunk: A dolog prequeljével ellentétben a Prometheus jóval kreatívabb, mivel nem elégszik meg annyival, hogy elmesélje annak a történetét, hogyan kerülnek az idegenek a távoli bolygóra, ahol A nyolcadik utas a halálban a Nostromo űrhajó legénysége rájuk bukkan.
Az alkotók szándéka épp az volt, hogy a sztori ne azzal a jelenettel érjen véget, amely után már az Alienben Kane leereszkedik az idegen űrhajó rakterébe, hanem az Alien-univerzumra alapozva – miközben magyarázattal szolgál néhány alapvető kérdésre – újabb rejtélyekkel borzolja a nézők idegeit, és egy újabb történetfolyam alapjait rakja le.
A sztori amolyan Erich von Dänikenes alapokon indul: a távoli jövőben egy kutatócsapat a Föld számos ókori civilizációjának művészi hagyatékában megtalál egy olyan elemet, amely mindannyiukban közös, és amely olyan, mintha meghívó lenne egy csillagközi utazásra. A Weyland társaság el is indít egy kutatóűrhajót, a Prometheust a rajzokon megjelölt koordináták felé.
A távoli bolygó holdján a kutatók rá is bukkannak az idegen civilizáció képviselőire, de a találkozás egyáltalán nem úgy sül el, ahogy arra számítottak, sőt kiderül, hogy az egész emberiséget veszélybe sodorták. Közben azért megtudjuk, hogy kik a Space Jockey-ként elhíresült, termetes idegenek, akiknek egy halott képviselője még A nyolcadik utas a halálban bukkant fel, és arra is választ kapunk, honnan származnak a gyilkos űrlények.
A történet tényleg érdekesre sikerült, és hiteles is, leszámítva azt, hogy meglehetősen elnagyolt és kidolgozatlan, hogyan és miért kerülnek kapcsolatba a Földdel a Space Jockey-k, és miért döntenek úgy, hogy saját génállományukat meglehetősen sajátosan felhasználva „megtermékenyítik” azt. (A filmben elhangzó válasznál: „Mert megtehették” azért árnyaltabb felelet indokolt.) A sztori további része azonban megáll a lábán. A történet egyébként a film első részében meglehetősen lassan csordogál, ami kimondottan passzol a mozi gondolatiságához. Scott ugyanis a Prometheusban a teremtő és a teremtmény közötti viszonyrendszert próbálja megvizsgálni.
Hiszen ha az ember lenézi saját teremtményeit – lásd az amúgy hiperintelligens David nevű andoriddal szembeni megvető magatartást –, nincs oka csodálkozni, ha az ő teremtői is csupán porszemnek tekintik az univerzumban. És azon sem lepődhet meg, ha a teremtmény előbb-utóbb fellázad a nálánál tökéletlenebbnek bizonyuló alkotó ellen.
A film erős színészi alakításokat vonultat fel – Noomi Rapace a főszerepben telitalálat, Michael Fassbender pedig David szerepében minden bizonnyal a sci-fi történet egyik ikonikus figurájává válik majd.
A Prometheus látványvilága is lenyűgöző, a 3D-s látványtechnika nem bántóan tolakodó, így elmondható: a kisebb döccenők ellenére kimondottan olyan film, amelyre megéri jegyet váltani. És amelynek megtekintése után alig várjuk a benne felbukkant rejtélyek kibogozását bemutató, amúgy a zárásban megelőlegezett folytatásokat, amelyek A nyolcadik utas a halállal nagyjából egy időben, de teljesen máshol és más tematika köré spulnizva játszódnak.
Prometheus (Prometheus. Amerikai sci-fi, 126 perc, 2012). Rendezte: Ridley Scott. Producer: Walter Hill, Tony Scott, Ridley Scott. Szereplők: Noomi Rapace, Charlize Theron, Michael Fassbender, Idris Elba, Sean Harris, Guy Pearce. Írta: Jon Spaihts, Damon Lindelof. Kép: Dariusz Wolski. Zene: Marc Streitenfeld. Értékelés az 1–10-es skálán: 8
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok