A neobizánci császárt játszó Bogdán Zsolt, valamint Váta Lóránd a Páskándi Géza művéből készülő, Pornokrácia című előadásban
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A jelenlegi romániai politikai kontextusban hátborzongatóan aktuálisnak tűnik az 1989-es fordulat „groteszk látomása”, amely a Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb előadásában jelenik meg. Páskándi Géza Pornokrácia című művét Szabó K. István rendezi, a társulat 22 színésze lép fel az 1989-es eseményeket megközelítő produkcióban. Az ősbemutatót vasárnap tartják, a beharangozó szerdai sajtótájékoztató jó alkalom volt arra, hogy az alkotók megfogalmazzák gondolataikat a 35 évvel ezelőtti történésekről.
2024. december 11., 16:272024. december 11., 16:27
2024. december 11., 17:092024. december 11., 17:09
A Kolozsvári Állami Magyar Színház soron következő premierje a Páskándi Géza Pornokrácia című, az 1989-es fordulatról szóló művén alapuló ősbemutató lesz, amely több szempontból is különlegesnek ígérkezik – derült ki a produkció szerdai beharangozó sajtótájékoztatóján.
Különleges előadást, ősbemutatót harangoztak be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Szabó K. István által rendezett előadás a 35 évvel ezelőtt történt 1989-es fordulat,
A sajtótájékoztató több lett, mint egy előadás beharangozója. A jelenlévő alkotók: Szabó K. István rendező, Bessenyei Gedő István dramaturg, Bianca Imelda Jeremias jelmeztervező, Kiss Borbála díszlettervező, Sinkó Ferenc koreográfus az előadás műhelytitkairól beszélt, majd
Laczkó Vass Róbert és Szabó K. István rendező próba közben
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Vajna Noémi, a színház dramaturgja vezette magyarul és románul a beszélgetést, amelynek nyomán nemcsak a produkcióról derültek ki kulisszatitkok, hanem egyfajta összkép is kirajzolódott arról, miként él az 1989-es fordulat az idősebb színészek emlékezetében és a fiatalok miként közelítik meg a számukra „történelemnek” számító, mégis aktuális és összetett kérdést.
Tompa Gábor színházigazgató felvezetőként elmondta,
„A kolozsvári színház 50 évvel ezelőtt mutatta be Páskándi Tornyot választottam című, Apáczai Csere Jánosról szóló drámáját Harag György rendezésében. 35 évvel a rendszerváltás után mutatjuk be a Pornokráciát, amelyet Szabó K. István fedezett fel egy antikváriumban: tulajdonképpen nem is színmű, hanem regényszerű esszé, amely az 1989-es fordulatról szóló groteszk látomás. A jelenlegi politikai történések kontextusában különleges aktualitást kap a mű” – fejtette ki Tompa Gábor. Emlékeztetett arra is, hogy novemberben az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál témája is az volt: 35 évvel a rendszerváltás után. Azt is elmondta, a Pornokrácia előadásban lép fel első ízben a kolozsvári társulat tagjaként Demeter András, aki frissen csatlakozott a társulathoz.
Albert Csilla, Bessenyei Gedő István, Szabó K. István és Vajna Noémi a sajtótájékoztatón
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Szabó K. István arról beszélt, hogy Páskándi írásán átsüt annak az embernek a dühe, aki megjárta a poklot a kommunizmus idején, és 1989 után szabadon kiírta mindezt magából . „A hatalmi gőg mindig mulandó. Páskándi írásából egyfajta prófécia is kiolvasható: 35 év elmúltával azt érezzük,
Arról is beszélt, hogy milyen fontos szerepet kap a produkcióban az Ovidiu Iloc által jegyzett, disszonáns, a tartalom groteszk, abszurd voltához kiválóan illeszkedő zene. „A darab a dráma és a pamflet között mozog. Hangsúlyos szerepet kap benne a siratóasszonyok kórusa, amely – hasonlóan a görög drámákhoz – végigkíséri, mintegy kommentálja az eseményeket” – mutatott rá a rendező. Bessenyei Gedő István dramaturg – aki egyébként a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója – elmondta,
Albert Csilla és Demeter András a Pornokrácia című előadásban
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A dramaturg idézte Páskándi szövegét, amely meglátása szerint is különlegesen aktuálissá vált mára: „lehet-e demokrácia, vagy csak pornokratikus demokrácia?”. Kiss Borbála magyarországi díszlettervező azt mondta, hogy a darab kétarcú – egyrészt a bizánci császár bukására, másrészt a román diktátor végnapjaira utal – , valamint összetettsége azt diktálta, hogy egyszerűsítsék, költőivé tegyék a látványvilágot. Szintén az egyszerűsítési szándékot emelte ki Bianca Imelda Jeremias jelmeztervező, kifejtve, hogy a 22 színész mindenike öltözetet vált, van, aki nemcsak kétszer, hanem akár ötször is az előadás folyamán. Sinkó Ferenc koreográfus is kiemelte, hogy a különleges zeneiség határozta meg a produkció mozgásvilágát.
A színművészek kérésre válaszolva megosztották az 1989-es fordulattal kapcsolatos emlékeiket, gondolataikat. A neobizánci császár nejét játszó
A Jusztinosz neobizánci császárt játszó Bogdán Zsolt arról beszélt, hogy ő 50 évvel ezelőtt látta a kolozsvári színház Tornyot választok című előadását Csíkszeredában, gyerekként, és hogy a Harag-rendezés mély benyomást tett rá. Arról is beszélt, hogy az 1989-es fordulatot feleségével, Csutak Réka színművésszel együtt – aki szintén színpadra lép a Pornokrácia című előadásban – szatmárnémeti segédszínészként élte át.
A Pornokrácia című előadás alkotógárdája
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Azok a további színészek, akik gyerekként vagy fiatal felnőttként élték meg 1989-et – Vindis Andrea, Fogarasi Alpár, Kardos M. Róbert, Orbán Attila – a sajtótájékoztatón úgy nyilatkoztak: amit 35 évvel ezelőtt reméltek, az furán fonák összefüggésben jelenik meg a mostani politikai helyzet fényében. Fogarasi Alpár felelevenítette, miként élte meg gyerekként Kolozsváron a forradalom napját, amikor elkezdtek lőni a Főtéren – ahol sokan vesztették életüket – ő pedig a nagytatájával együtt menekült el az események közeléből.
„Én 23 évesen éltem át 1989-et, benne voltam a sűrűjében, Temesváron és Csíkszeredában is ott voltam a tömegben. Aztán a következő évtizedekben azt láttuk, hogy később hányan, miként próbáltak erőt kovácsolni ebből a történetből. Ezt az előadást azok emlékének ajánlom,
Kardos M. Róbert – aki tavaly tért vissza hosszú idő után a kolozsvári társulathoz – úgy fogalmazott: ő is a sötét kommunizmus gyermeke, aki három hónapot töltött a Duna-csatornánál, aztán hosszú katonaságban, majd segédmunkásként, mert reménytelen volt színésznek mennie – abban az időben ugyanis mindössze egy embert vettek fel a színire.
De mindenképp köszönöm, hogy játszhatok ebben az előadásban, és annak is nagyon örülök, hogy Bogdán Zsolttal egy produkcióban játszhatom újra, 21 évnyi szünet után” – mondta Kardos M. Róbert. A társulat fiatal tagjai közül sokan még meg sem születtek 1989-ben.
Előtérben Lackzó Vass Róbert az előadásban
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Román Eszter, Daradics Hannah, Tőtszegi Zsuzsa, Kiss Tamás, Marosán Csaba, András Gedeon és Pánczél Lilla is úgy nyilatkozott, bár számukra eddig „történelem” volt
A Pornokrácia című előadást a vasárnapi bemutatót követően december 18-án láthatja a közönség. További részletek a színház honlapján találhatóak.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!