Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Petőfi a világ körül a címe annak a bukaresti tárlatnak, amelyet a Liszt Intézet Bukarest a Román Irodalmi Múzeummal együttműködésben nyit meg április 5-én.
2023. március 30., 14:262023. március 30., 14:26
2023. március 30., 18:082023. március 30., 18:08
A Liszt Intézet közölte, a tárlat rendhagyó módon mutatja be Petőfi Sándor (1823–1849) egyéniségét és pályafutását. A kiállítás bevezető tablóin a kétszáz éve született költő életrajza versidézetekből áll össze, és a korában készült ábrázolások láthatók. A továbbiakban a kiállítás négy fejezetre osztható, melyek a nemzeti költőről, a rajongott költőről, a forradalmi költőről és a romantikus költőről szólnak.
és Demény Péter, író, szerkesztő nyitja meg. A megnyitón közreműködik State Judith színésznő, táncos- koreográfus, aki Petőfi-verseket ad elő. A kiállítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai támogatásával készült, kurátorai: Czékmány Anna, dr. Borbás Andrea, Kádár Anna, Magyary Anna, dr. Rózsafalvy Zsuzsanna, Sóki Diána.
A Liszt Intézet közleménye felidézi, Petőfi születése idején a Magyar Királyság Közép-Európa meghatározó hatalmának, a Habsburg Birodalomnak volt a része, nemzeti függetlensége erősen csorbult. De épp ekkor, a 19. század első felében, a felvilágosodás és francia forradalom eszméi nyomán Európa-szerte új szellemiség bontakozott ki. Gazdasági-társadalmi reformok kezdődtek: ez volt a polgári átalakulás és a nemzeti ébredés kora, amelynek törekvéseit a kortársak a haza és haladás mottóval összegezték. Ebben a közegben jelent meg Magyarországon egy ifjú lázadó költő, aki közvetlen hangjával, új témáival, hangulatteremtő erejével maga volt a konvenciók, a középszerűség, a szalonlíra felbolygatója.
Költészete hozzájárult a szabadságukért küzdő kisebb európai népek öntudatra ébredéséhez. Victor Hugo hivatkozott rá, később Nietzsche több versét is megzenésítette. Nagy szerepe volt a külföldön máig élő magyarságkép megteremtésében. Központi alakjává vált az európai forradalmi hullám magyarországi eseményeinek: a polgári szabadságjogok és a nemzeti önrendelkezés jelszavát zászlajára tűző 1848-as forradalomban költőként, a forradalom vívmányainak megőrzéséért vívott szabadságharcban pedig honvédtisztként szolgálta hazáját. Forradalmár, nemzeti hős, mítosz: költészetével, dinamikus lényével és hősi halálával Petőfi Sándor a romantika vérbeli megtestesítője.
A Petőfi-bicentenárium évében megújul, korszerűsödik, interaktív elemekkel egészül ki a koltói múzeum kiállítási anyaga, az intézmény több eseményt is szervezett, szervez március 15. körül, valamint egész esztendőben.
Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából kiállítást nyit meg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgyön.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
szóljon hozzá!