
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Petőfi a világ körül a címe annak a bukaresti tárlatnak, amelyet a Liszt Intézet Bukarest a Román Irodalmi Múzeummal együttműködésben nyit meg április 5-én.
2023. március 30., 14:262023. március 30., 14:26
2023. március 30., 18:082023. március 30., 18:08
A Liszt Intézet közölte, a tárlat rendhagyó módon mutatja be Petőfi Sándor (1823–1849) egyéniségét és pályafutását. A kiállítás bevezető tablóin a kétszáz éve született költő életrajza versidézetekből áll össze, és a korában készült ábrázolások láthatók. A továbbiakban a kiállítás négy fejezetre osztható, melyek a nemzeti költőről, a rajongott költőről, a forradalmi költőről és a romantikus költőről szólnak.
és Demény Péter, író, szerkesztő nyitja meg. A megnyitón közreműködik State Judith színésznő, táncos- koreográfus, aki Petőfi-verseket ad elő. A kiállítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai támogatásával készült, kurátorai: Czékmány Anna, dr. Borbás Andrea, Kádár Anna, Magyary Anna, dr. Rózsafalvy Zsuzsanna, Sóki Diána.
A Liszt Intézet közleménye felidézi, Petőfi születése idején a Magyar Királyság Közép-Európa meghatározó hatalmának, a Habsburg Birodalomnak volt a része, nemzeti függetlensége erősen csorbult. De épp ekkor, a 19. század első felében, a felvilágosodás és francia forradalom eszméi nyomán Európa-szerte új szellemiség bontakozott ki. Gazdasági-társadalmi reformok kezdődtek: ez volt a polgári átalakulás és a nemzeti ébredés kora, amelynek törekvéseit a kortársak a haza és haladás mottóval összegezték. Ebben a közegben jelent meg Magyarországon egy ifjú lázadó költő, aki közvetlen hangjával, új témáival, hangulatteremtő erejével maga volt a konvenciók, a középszerűség, a szalonlíra felbolygatója.
Költészete hozzájárult a szabadságukért küzdő kisebb európai népek öntudatra ébredéséhez. Victor Hugo hivatkozott rá, később Nietzsche több versét is megzenésítette. Nagy szerepe volt a külföldön máig élő magyarságkép megteremtésében. Központi alakjává vált az európai forradalmi hullám magyarországi eseményeinek: a polgári szabadságjogok és a nemzeti önrendelkezés jelszavát zászlajára tűző 1848-as forradalomban költőként, a forradalom vívmányainak megőrzéséért vívott szabadságharcban pedig honvédtisztként szolgálta hazáját. Forradalmár, nemzeti hős, mítosz: költészetével, dinamikus lényével és hősi halálával Petőfi Sándor a romantika vérbeli megtestesítője.

A Petőfi-bicentenárium évében megújul, korszerűsödik, interaktív elemekkel egészül ki a koltói múzeum kiállítási anyaga, az intézmény több eseményt is szervezett, szervez március 15. körül, valamint egész esztendőben.

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából kiállítást nyit meg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgyön.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
szóljon hozzá!