
2012. szeptember 10., 12:002012. szeptember 10., 12:00
Péntek délelőtt Pomogáts Béla Erdélyi irodalom – múlt, jelen, jövő címmel tartott vitaindító nagyelőadást, amelyben kitért arra, budapestiként miként került közel az erdélyi irodalomhoz, amelynek köszönhetően a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó 2005-ös felkérésére megírta négykötetes, átfogó irodalomtörténeti munkáját. Ennek utolsó kötete hamarosan megjelenik. Mint mondta, nincsenek erdélyi felmenői, 1956 után kezdte megismerni, felfedezni az erdélyi szerzőket, 1990 után pedig olykor évente 6–8 alkalommal is ellátogatott Erdélybe.
Amint a szerző rámutatott, nagyszabású munkáját a szélesebb olvasóközönségnek szánta, a címválasztással pedig arra akart utalni, hogy egységes magyar irodalomról kell beszélnünk, amelynek az erdélyi is szerves része, jóllehet sajátos alkotói műhelyekkel. Pomogáts előadását követően korreferensként Kántor Lajos, Láng Gusztáv, Gálfalvi Zsolt, Cseke Péter és Borcsa János értékelte az irodalomtörténeti sorozatot, és bár több hibára – köztük tévesen közölt címekre, hibás idézetekre vagy évszámokra – is felhívták a figyelmet, abban egyetértettek, hogy hatalmas lépés az, hogy létrejött egy átfogó irodalomtörténeti munka.
Láng Gusztáv felhívta a figyelmet arra, hogy bár a szakma képviselői egyre többet beszélnek egységes magyar irodalomról, olyan egységes irodalomtörténeti munka, amely valóban összességében láttatná a magyar irodalmat, és amelyben az erdélyi irodalom története is szerepelne, még nem született. Elek Tibor, a magyarországi Bárka folyóirat főszerkesztője emberfelettinek, egy embert meghaladónak nevezte a vállalkozást, felhívta a figyelmet arra, hogy irodalomtörténészek összefogásával, együttműködésével átgondoltabb munkát lehetett volna megjelentetni, amelybe vélhetően sokkal kevesebb került volna be az említett hibákból.
Péntek délután a fél éve létrejött Eirodalom.ro című irodalmi portált ismerhették meg a résztvevők. Lőrincz György főszerkesztő a portál létrejöttének előzményeiről és szerepéről beszélt, Zsidó Ferenc szerkesztő az internetes magazin rovatait ismertette, Szakács István Péter pedig a tárcanovella műfajáról beszélt. A Látó című marosvásárhelyi folyóirat főszerkesztője és főszerkesztő-helyettese, Kovács András Ferenc és Szabó Róbert Csaba kezdeményezésére egyébként a tábor résztvevői közös állásfoglalást adtak ki a Látó és a Vatra folyóiratokat ért támadás kapcsán, amelyben ellenzik a Maros megyei tanácselnök határozattervezetét.
„A még érvényben lévő határozattervezet értelmében fölszámolódna a két nagy múltú kulturális folyóirat önálló jogi státusa, autonómiája, ami tulajdonképpen a két lap ellehetetlenítését és végső soron megszüntetését jelentené. Jelen nyilatkozattal kiállunk a Vatra és a Látó folyóiratok autonómiájának és önálló jogi státusának megtartása mellett, és tiltakozunk a Maros Megyei Tanács bármilyen hasonló, bármikor elrendelhető, jövőbeli intézkedése, és a lapok bármilyen jellegű, gazdasági vagy adminisztratív érvekkel álcázott, ám hatalmilag diktált beolvasztása ellen” – olvasható a petícióban, amelyet eddig több mint 50 író látott el kézjegyével. A szombat este másodszor átadott Csiki László-díjat egyébként éppen Szabó Róbert Csaba kapta meg, aki köszönőbeszédében hangsúlyozta: reméli az, hogy neki ítélték oda a díjat, a Látó problémájára is felhívja a figyelmet. A kétévente odaítélt, ezer euróval járó díj idei jelöltlistáján egyébként 10 név szerepelt, Szabó két könyvével, a tavaly megjelent Temetés este tízkor és az idén kiadott Fekete Dacia című prózakötetével is versenyben volt.
A díjátadást megelőzően, szombat délelőtt a Rajzás 2012 című „felolvasásmaraton” keretében tíz fiatal szerző mutatkozott be a jelen lévő idősebb, elismert pályatársaknak. Közülük Potozky Lászlónak tavaly jelent meg első prózakötete, Horváth Előd Benjámin pedig 2009-ben adta ki első verseskötetét, de társaik közül többnek is megjelenés előtt áll debütkötete.
Egyed Péter író, egyetemi tanár, a tábor egyik főszervezője köszönetet mondott Potozky Lászlónak, amiért segítséget nyújtott a fiatal alkotók meghívásában, Gondos Mária Magdolnának pedig megköszönte a „gondos bemutatást”, a felolvasókat ugyanis rövid ismertető szövegekben méltatta. Ahogy Egyed Péter fogalmazott, a felolvasást követő kötetlen beszélgetések is fontos részei voltak az idei tábornak, ezáltal hivatalosan is elkezdődött ugyanis a párbeszéd az idősebb és a fiatalabb generáció között.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.