2012. február 09., 09:382012. február 09., 09:38
„Az ördög ott van különböző neveket viselve majdnem minden vallásban, a népek öröklődő hitvilágában. Jelen van a magyarság hitvilágában is, gyakori szereplője népmeséinknek, csak hogy a magyarokkal mindig pórul jár – az eszes paraszt, parasztasszony túljár az eszén, és nevetség tárgyává teszi. Az ördög szó gyakran fordul elő földrajzi nevekben is, van Ördög pataka, Ördög árka, Mezőségen pedig van egy település, aminek Ördöngösfüzes a neve” – olvasható az előadással kapcsolatos ismertetőben. Amint a tegnapi sajtótájékoztatón kiderült, az előadást Takács Sándor Lélekjárás című írása ihlette, amely ízes nyelvhasználattal meséli el a mezőségi Ördöngösfüzes falunév kialakulásának legendáját, miszerint a helyi paphoz beköltözik az ördög, aki a kiűzéséhez három másik egyházi elöljárót hív segítségül.
András Mihály, a Hargita együttes művészeti vezetője elmondta: az első, János vitézről szóló bemutatójuk után egy újabb jókedvű műsort visznek színpadra Boka Gábor rendezésében, Busai Norbert és felesége, Busai Zsuzsa koreográfusok közreműködésével. Az előadásban fellelhető a szórványproblémára való figyelemfelkeltés is, mivel az együttes vezetősége úgy látja, a Székelyföld is egyre inkább „szórványosodik”, és nem számol ennek a veszélyével. „Sokan mondják már a csángó, kalotaszegi, moldvai, mezőségi dalokra, mesékre, hogy nem az övék. Az ilyen veszélyek miatt döntöttünk úgy, hogy a következő előadás egy szórványtelepülésről fog szólni” – fejtette ki András Mihály.
„A János vitéz próbái közben megismertem az együttest, tudtam, hogy kire milyen szerep illik. Az előadás háromnegyede tánc, a szöveg nagyon kevés, csupán »varázsszavak« hangzanak el, a táncosok nem kívánnak versenyt futni a drámai színészekkel” – szögezte le a darab rendezője, aki Takács Sándor Lélekjárás című írásából egy teljesen új forgatókönyvet alkotott. A rendezővel immár második alkalommal dolgoznak együtt a csíkszeredai táncosok. Az öt kontinensen megfordult rendező úgy véli, fontos a humor, azonban azt tartalommal is meg kell tölteni. Az Ördöngösök Füzesen című előadás ősbemutatójára február 15-én 19 órától kerül sor, a második előadást pedig február 17-én szintén 19 órától tartják a Csíki Játékszín nagytermében.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.