A kiadványt péntek 17 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Bernády-házban
Fotó: Facebook/Szucher Ervin
Szucher Ervin, a Krónika munkatársa új szórványriport-kötetet írt, a kiadványt péntek 17 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Bernády-házban.
2021. december 16., 11:092021. december 16., 11:09
2021. december 16., 11:232021. december 16., 11:23
A Fehér Hollók sorozatban, a Világhírnév Kiadónál látott napvilágot a Végvárak omladozó falai (III.) – Élő lelkek holt vidéke című könyv, amelyet Ötvös József nyugalmazott esperes méltat, majd a szerzővel beszélget. Az est házigazdája Bögözi Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének igazgatója.
Szucher Ervin hatodik önálló kötete a szórványról szól, ahol a történelmi változások nagyobb hatással vannak egy-egy település életére, az ott lakók mindennapjaira. Ahogy Ötvös József esperes a könyv előszavában fogalmaz, „a szórványtelepüléseken jobban érződik a történelem vihara, mivel legtöbb esetben épp az átvonult múltbéli események változtatták szórvánnyá az egykori tömbmagyarságot”.
Szucher Ervin könyvének egyik nagy érdeme, hogy olyan értékeket jelenít meg a legújabb kötetében, amelyről nélküle alig értesülhetett volna az olvasó. Romosodó, enyészet sorsára került régi kastélyok, egykor ott élt híres családok nevei kerülnek elő a beszélgetésekben. Rég elhunyt emberek emlékei bukkannak fel kötetlen párbeszédek keresetlen szavai között: Bethlenek és Wesselényiek, Telekiek és Hallerek.
Ahogy fogalmaz, „vannak olyan kisebb települések, ahol egy kezemen meg tudom számolni a magyar közösség tagjait. Ezek mind 70 fölötti személyek.” Ezekben a falvakban néhány év múlva egy magyar sem marad – vonja le a következtetést a riporter, aki szerint a kérdés sokkal összetettebb, mert igaz, hogy bizonyos közösségek és általuk települések tűnnek el, a szórvány mégsem hal meg. „Nem hal meg, de egyre közeledik a tömbhöz. A végvárak egyre közelebb kerülnek, bástyáik összehúzódnak.
– figyelmeztet a szerző. Érdeklődésünkre, hogy mindezek ellenére lát-e okot optimizmusra, elmondta, nem szeretné, hogy az olvasók sírva fakadjanak könyvével a kezükben, viszont zsákbamacskát sem árulhat. „Mindemellett akad, ami derűre ad okot: a legtöbb szórványtelepülésen van legalább egy-két lámpásember, aki mutatja a közösség számára az utat, és nem hagyja kialudni a reménység lángját” – fogalmaz Szucher, rámutatva azokra a sikertörténetekre is, amilyen például a Bukarestben élő 85 éves Kerestély Zsolt zeneszerző pályafutása, a református lelkész által felébresztett küküllővári magyarság önmagára találása, vagy az önállósodott Avasújváros fellendülése.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
szóljon hozzá!