Fotó: Facebook/Infinite Dance Festival
A Szigligeti Színház Szigligeti Társulata, Liliput Társulata, és a Nagyvárad Táncegyüttes tagjai, valamint a Nagyváradi Állami Filharmónia is nyílt levelet fogalmazott meg a város kulturális intézményeinek összevonása, egy projektalapú intézmény létrehozása ellen.
2021. május 14., 12:392021. május 14., 12:39
2021. május 14., 13:022021. május 14., 13:02
Mint arról lapunkban beszámoltunk, a Bihar megyei önkormányzat költséghatékonyságra hivatkozva átalakítaná a nagyváradi kulturális intézmények működését, többek között összevonná a színház magyar és román társulatát, valamint a filharmóniát.
Költséghatékonyságra hivatkozva átalakítaná a nagyváradi kulturális intézmények működését fenntartóként a Bihar megyei önkormányzat: többek között összevonná a magyar és román társulatot, valamint a filharmóniát. Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója úgy véli, alapos&
A Szigligeti Színház Szigligeti Társulata, Liliput Társulata, és a Nagyvárad Táncegyüttes tagjai közösen fogalmaztak meg nyílt levelet, melyet többek között a színház kommunikációs felelősének Facebook-profilján tettek közzé. Ezzel párhuzamosan a Nagyváradi Állami Filharmónia is eljuttatta a sajtó képviselőihez a tervezett reformok ellen tiltakozó közleményét.
A Szigligeti Színház Szigligeti Társulata, Liliput Társulata, és a Nagyvárad Táncegyüttes tagjai nyílt levelükben többek között azt hangsúlyozták, hogy bár a Bihar Megyei Tanács alelnöke sajtótájékoztatóján – mintegy megnyugtatásként – kijelentette: jelenleg még nincs napirenden a három kulturális intézmény összevonása, a társulat tagjait ez egyáltalán nem nyugtatta meg. Szerintük a körvonalazódó javaslat mindhárom intézményben sokakat megfosztana a biztonságtól, a jövőképtől, vagy akár egy ledolgozott élet után a békés nyugdíjra készüléstől, és egy olyan terv előkészítése zajlik, amely Nagyvárad és Bihar megye kulturális életét alapvetően, és meggyőződésük szerint rossz irányba változtatná meg.
„Egy város, egy régió arculatát nem csak az új utak, az innovatív beruházások, az infrastruktúra fejlesztése, de bizony a kulturális élet is meghatározza. Egy városnak, megyének kell legyenek saját, autonóm kulturális intézményei, melyek szervesen fejlődnek, lélegeznek együtt a környezettel, és szolgálják az ott élők kulturális szokásait, elvállalják azt a felelősséget, hogy ezeken a szokásokon jó irányba alakítanak, hogy a felnövekvő generációkat a kultúra, művészet szeretetére tanítják.”
– írják.
Arra is rámutattak, hogy a megyei, illetve a városvezetés döntései nyomán már így is nagy veszteségek érték a nagyváradi kulturális életet, hiszen két nagy múltú, helyi folyóirat is elvesztette az elmúlt időszakban az önálló működését, és jelentős leépítések is történtek a kulturális intézményekben, amik a tervek szerint folytatódni fognak.
– fogalmaznak a társulatok tagjai, rámutatva, hogy az intézmények összevonása által a város kulturális élete elvesztené sajátosságait, egyéniségét, átalakulna szimpla show businessé.
A nyílt levélben arra is kitérnek, hogy bár Európában vannak híres, projekt alapon működő befogadó színházak, ez főleg olyan országokban jellemző, ahol az állam megélhetést biztosít két munka között a színészeknek. Szerintük Romániában a társulati forma a színházi élet egyik alappillére. A társulatok szerint értelmezhetetlen a megyei tanács alelnökének azon kijelentése, hogy a színészek jobban kell teljesítsenek, hiszen munkájuk, érdemeik nem mérhetőek a szó hagyományos értelmében. Illetve ha mindenképp adatokkal kell alátámasztani teljesítményüket, akkor a százhúsz éves Szigligeti Színház érdemeit hosszan lehet sorolni.
„A mi társulataink a tavalyi járvány sújtotta évben is folyamatosan dolgoztak, nyáron is több bemutatót tartottunk és 151 előadást teljesítettünk a bezárások ellenére is. Megjelentünk az online térben is, közönségünket nem hagytuk el, és ha online ugyan, de a bukaresti Országos Színházi Fesztiválon is szerepeltünk”
– emlékeztettek.
„Meggyőződésünk, hogy a kulturális identitás erősítése megszilárdítja a közösségi identitást, a jó értelemben vett lokálpatriotizmust is, amely mindannyiunk közös érdeke.”
Levelükben arra kérik a Bihar megyei tanácsot, hogy fontolják meg érveiket, gondolják újra a terveket.
A Nagyváradi Állami Filharmónia művészei ugyancsak nyílt levélben sorakoztatják fel érveit az összevonás ellen. Az intézmény munkatársai kiemelik, bár nem ismerik a nyugati színházak művészeinek szerződéses helyzetét, a hangszeres és lírai művészek helyzetét jól ismerik: az európai filharmonikusok és az operák alkalmazottai mind határozatlan időre szóló munkaszerződéssel dolgoznak. Természetesen a próbaidőszak időtartama országonként és intézményenként változik, de letelte után a művészeknek biztos, biztonságot adó, közpénzekből finanszírozott állásuk van.
„A legtöbben olyan intézményekben találnak majd munkát, ahol megbecsülik őket, ahogy megérdemlik. Ha ez megtörténik, Nagyváradnak már nem lesznek filharmonikusai”
– hangsúlyozzák.
„Nem hisszük, hogy ennek meg szabad történnie a város közel száz éves múltú, etalonnak tekinthető intézményével, a Nagyváradi Állami Filharmóniával”
– zárják gondolataikat a filharmonikusok.
Két nappal ezelőtt a város román társulatának, a Regina Maria Színháznak a tagjai is nyílt levelet fogalmaztak meg az ügy kapcsán, melyben kifejezték: méltatlannak tartják, hogy sok év kemény munkája után a biztos állásuk helyett meghatározott időre szóló szerződések alapján dolgozzanak.
– teszik fel a kérdést a román művészek.
Levelüket azzal zárják, hogy szerintük ennek a tervnek a megvalósítása tulajdonképpen a kultúrához való alapvető jogukat csorbítja, és kérik a megyei vezetőit, gondolják újra szempontjaikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!