Fotó: Facebook/Infinite Dance Festival
A Szigligeti Színház Szigligeti Társulata, Liliput Társulata, és a Nagyvárad Táncegyüttes tagjai, valamint a Nagyváradi Állami Filharmónia is nyílt levelet fogalmazott meg a város kulturális intézményeinek összevonása, egy projektalapú intézmény létrehozása ellen.
2021. május 14., 12:392021. május 14., 12:39
2021. május 14., 13:022021. május 14., 13:02
Mint arról lapunkban beszámoltunk, a Bihar megyei önkormányzat költséghatékonyságra hivatkozva átalakítaná a nagyváradi kulturális intézmények működését, többek között összevonná a színház magyar és román társulatát, valamint a filharmóniát.
Költséghatékonyságra hivatkozva átalakítaná a nagyváradi kulturális intézmények működését fenntartóként a Bihar megyei önkormányzat: többek között összevonná a magyar és román társulatot, valamint a filharmóniát. Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója úgy véli, alapos&
A Szigligeti Színház Szigligeti Társulata, Liliput Társulata, és a Nagyvárad Táncegyüttes tagjai közösen fogalmaztak meg nyílt levelet, melyet többek között a színház kommunikációs felelősének Facebook-profilján tettek közzé. Ezzel párhuzamosan a Nagyváradi Állami Filharmónia is eljuttatta a sajtó képviselőihez a tervezett reformok ellen tiltakozó közleményét.
A Szigligeti Színház Szigligeti Társulata, Liliput Társulata, és a Nagyvárad Táncegyüttes tagjai nyílt levelükben többek között azt hangsúlyozták, hogy bár a Bihar Megyei Tanács alelnöke sajtótájékoztatóján – mintegy megnyugtatásként – kijelentette: jelenleg még nincs napirenden a három kulturális intézmény összevonása, a társulat tagjait ez egyáltalán nem nyugtatta meg. Szerintük a körvonalazódó javaslat mindhárom intézményben sokakat megfosztana a biztonságtól, a jövőképtől, vagy akár egy ledolgozott élet után a békés nyugdíjra készüléstől, és egy olyan terv előkészítése zajlik, amely Nagyvárad és Bihar megye kulturális életét alapvetően, és meggyőződésük szerint rossz irányba változtatná meg.
„Egy város, egy régió arculatát nem csak az új utak, az innovatív beruházások, az infrastruktúra fejlesztése, de bizony a kulturális élet is meghatározza. Egy városnak, megyének kell legyenek saját, autonóm kulturális intézményei, melyek szervesen fejlődnek, lélegeznek együtt a környezettel, és szolgálják az ott élők kulturális szokásait, elvállalják azt a felelősséget, hogy ezeken a szokásokon jó irányba alakítanak, hogy a felnövekvő generációkat a kultúra, művészet szeretetére tanítják.”
– írják.
Arra is rámutattak, hogy a megyei, illetve a városvezetés döntései nyomán már így is nagy veszteségek érték a nagyváradi kulturális életet, hiszen két nagy múltú, helyi folyóirat is elvesztette az elmúlt időszakban az önálló működését, és jelentős leépítések is történtek a kulturális intézményekben, amik a tervek szerint folytatódni fognak.
– fogalmaznak a társulatok tagjai, rámutatva, hogy az intézmények összevonása által a város kulturális élete elvesztené sajátosságait, egyéniségét, átalakulna szimpla show businessé.
A nyílt levélben arra is kitérnek, hogy bár Európában vannak híres, projekt alapon működő befogadó színházak, ez főleg olyan országokban jellemző, ahol az állam megélhetést biztosít két munka között a színészeknek. Szerintük Romániában a társulati forma a színházi élet egyik alappillére. A társulatok szerint értelmezhetetlen a megyei tanács alelnökének azon kijelentése, hogy a színészek jobban kell teljesítsenek, hiszen munkájuk, érdemeik nem mérhetőek a szó hagyományos értelmében. Illetve ha mindenképp adatokkal kell alátámasztani teljesítményüket, akkor a százhúsz éves Szigligeti Színház érdemeit hosszan lehet sorolni.
„A mi társulataink a tavalyi járvány sújtotta évben is folyamatosan dolgoztak, nyáron is több bemutatót tartottunk és 151 előadást teljesítettünk a bezárások ellenére is. Megjelentünk az online térben is, közönségünket nem hagytuk el, és ha online ugyan, de a bukaresti Országos Színházi Fesztiválon is szerepeltünk”
– emlékeztettek.
„Meggyőződésünk, hogy a kulturális identitás erősítése megszilárdítja a közösségi identitást, a jó értelemben vett lokálpatriotizmust is, amely mindannyiunk közös érdeke.”
Levelükben arra kérik a Bihar megyei tanácsot, hogy fontolják meg érveiket, gondolják újra a terveket.
A Nagyváradi Állami Filharmónia művészei ugyancsak nyílt levélben sorakoztatják fel érveit az összevonás ellen. Az intézmény munkatársai kiemelik, bár nem ismerik a nyugati színházak művészeinek szerződéses helyzetét, a hangszeres és lírai művészek helyzetét jól ismerik: az európai filharmonikusok és az operák alkalmazottai mind határozatlan időre szóló munkaszerződéssel dolgoznak. Természetesen a próbaidőszak időtartama országonként és intézményenként változik, de letelte után a művészeknek biztos, biztonságot adó, közpénzekből finanszírozott állásuk van.
„A legtöbben olyan intézményekben találnak majd munkát, ahol megbecsülik őket, ahogy megérdemlik. Ha ez megtörténik, Nagyváradnak már nem lesznek filharmonikusai”
– hangsúlyozzák.
„Nem hisszük, hogy ennek meg szabad történnie a város közel száz éves múltú, etalonnak tekinthető intézményével, a Nagyváradi Állami Filharmóniával”
– zárják gondolataikat a filharmonikusok.
Két nappal ezelőtt a város román társulatának, a Regina Maria Színháznak a tagjai is nyílt levelet fogalmaztak meg az ügy kapcsán, melyben kifejezték: méltatlannak tartják, hogy sok év kemény munkája után a biztos állásuk helyett meghatározott időre szóló szerződések alapján dolgozzanak.
– teszik fel a kérdést a román művészek.
Levelüket azzal zárják, hogy szerintük ennek a tervnek a megvalósítása tulajdonképpen a kultúrához való alapvető jogukat csorbítja, és kérik a megyei vezetőit, gondolják újra szempontjaikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!