A Vexler-törvény elfogadása nyomán célkeresztbe került a csíkszeredai Octavian Goga sétány is
Fotó: Borbély Fanni
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt, és kormányához kötődik az első romániai zsidótörvény elfogadása. Erről Radu Rațiu, a megyei önkormányzat alelnöke beszélt a közszolgálati rádió kolozsvári stúdiójának a Rador hírügynökség szerint.
2026. február 11., 19:582026. február 11., 19:58
Mint ismeretes, egy Aradon működő, az antiszemitizmus és legionárius propaganda megelőzésére és az ellene való küzdelem érdekében alapított egyesület nemrég arra kérte a kincses városi hatóságokat, hogy változtassák meg a kolozsvári Radu Gyr utca és az Octavian Goga Megyei Könyvtár nevét. A civilek a 2025/241-es számú, úgynevezett Vexler-törvényre hivatkoznak, amely tiltja a totalitárius rendszerekhez kapcsolódó vagy emberiesség elleni bűncselekményekben részt vevő személyek népszerűsítését. Az egyesület elnöke bírósági eljárás elindítását is kilátásba helyezte.
Kolozsvári utca és könyvtár lehet a köztudatba Vexler-törvényként beépült, a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás egyik első érintettje.
Akkor a megyei közgyűlés megerősítette, hogy megkapta a megkeresést, és részletes vizsgálatot indított, figyelembe véve az intézmény jelentőségét, valamint a névváltoztatás lehetséges kulturális, jogi és szimbolikus következményeit. Azt közölték, hogy konzultálnak a Román Akadémia George Barițiu Történeti Intézetének kolozsvári fiókjával, hogy felmérje, Octavian Goga tevékenysége a Vexler-törvény rendelkezéseinek hatálya alá tartozik-e.
Mint Radu Rațiu fogalmazott: egy ilyen döntésnek országos szinten egységesnek kell lennie, és nem szabad kizárólag a helyi hatóságokra bízni.
– érvelt az alelnök G4media.ro portál szerint.
Az alelnök kijelentései kapcsán megkerestük Demeter András RMDSZ-es kulturális minisztert – írásban feltett kérdéseinkben arra kerestük a választ, hogy a szaktárca megkapta-e a megkeresést a Kolozs megyei önkormányzattól, és amennyiben igen, milyen lépések következnek. Amint választ kapunk, visszatérünk a témára.
Octavian Goga (1881–1938) fasiszta és antiszemita nézeteiről is ismert román költő, újságíró és politikus volt, aki a két világháború közötti időszakban végzett munkájáról ismert. Részt vett a nacionalista mozgalomban, és 1937–1938-ban rövid ideig, 44 napig Románia miniszterelnöke volt, a Nemzeti Keresztény Párt elnöki tisztét is betöltve. Ez a politikai párt a náci horogkeresztet is felvette logójába.
A Goga által vezetett román kormány hozta meg az első zsidótörvényt. Az 1938. január 21-én a király, Goga és Vasile Rădulescu-Mehedinți igazságügyi miniszter kézjegyével ellátott és életbe léptetett 169-es törvényerejű rendelettel, amely kimondja, hogy minden zsidónak, aki az első világháború után Nagy-Romániában lett román állampolgár, hiteles iratokkal kellett személyazonosságát igazolnia, több százezer (225 222) zsidó származású romániai lakostól vonták meg a román állampolgárságot. Kormánya a nemzetközi tiltakozások hatására 1938. február 10-én lemondott, s másnap már Miron Cristea pátriárka alakított kormányt.
1938. május 7-én Csucsán hunyt el, temetését Bukarestben tartották, koporsóján horogkereszttel. Két hónap után újratemették csucsai birtokán, majd 1958-ban kihantolták maradványait, és a felesége által építtetett mauzóleumban helyezték el.
Mint ismeretes, Octavian Goga nevét viseli Kolozs megyében a csucsai Boncza-kastélyban működő múzeum is, a szintén a megyei önkormányzat tulajdonában lévő épületegyüttes Ady-emlékháznak is otthont ad. A Kolozs Megyei Tanács korábban vissza nem térítendő, 8,5 millió eurós uniós finanszírozást nyert Ady Endre és szerelme, Csinszka egykori otthona, a jelenleg Goga-múzeumnak is otthont adó épületegyüttes korszerűsítésére.
A Nagyvárad és Kolozsvár között félúton található Csucsán álló Boncza-kastélyban napjainkban az Octavian Goga román költőnek és egykori kormányfőnek emléket állító múzeum működik; Trianon után ő vásárolta meg a birtokot Ady özvegyétől, Boncza Bertától (Csinszkától). Goga halála után az özvegye Goga-múzeumot és Ady-kiállítást rendezett be az épületekben. Veturia Goga 1966-ban a román államnak adományozta a birtokot.
Az 1989-es rendszerváltozás után a múzeumokat fenntartó Kolozs megyei önkormányzat tulajdonába került, de 2005-ben a Goga család oldalági örökösei pert indítottak az adománylevél érvénytelenítését kérve. A 15 évig tartó pereskedésnek a legfelsőbb bíróság ítélete vetett véget 2020-ban, amikor is a megyei tanácsnak ítélték oda a tulajdonjogot.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Mivel Csíkszeredában egy sétány, ami valójában egy zsúfolt lakótelep, illetve az Octavian Goga Főgimnázium is viseli a költő-politikus nevét, a Székelyhon megkérdezte Korodi Attila polgármestert, hogy ha a székelyföldi városban is létrejönne egy hasonló kezdeményezés, a városvezetés hogyan viszonyulna ehhez. Az elöljáró szerint,
Lapcsaládunk újságírója ezért a Román Akadémia George Barițiu Történeti Intézetének kolozsvári fiókjához fordult annak érdekében, hogy kikérje véleményüket, miszerint Goga politikai tevékenysége alapján nevezhető-e olyan személynek, aki fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek vezetőségében vett részt – ahogy a törvény tételesen fogalmaz. Egyúttal azt is megkérdezte, hogy ha igen, akkor indokoltnak tartanák-e olyan politikai döntés meghozatalát, amely országos szinten rendezi ezt a kérdést, a törvény alapján rendelkezve az elnevezések megváltoztatásáról. Válasz egyelőre nem érkezett.
A Vexler-törvényről
Mint ismeretes, a képviselőház december közepén változatlan formában ismét megszavazta a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítást, amelyet Nicușor Dan államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCER) elnöke, Silviu Vexler által kezdeményezett törvénymódosítás eredetileg még júniusban fogadta el a parlament.
Egy 2002-ben kiadott sürgősségi kormányrendelet alapján 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek jelképeinek nyilvános használatát, és a háborús bűnösök emlékének ápolását, továbbá egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják ezen jelképek és személyiségek népszerűsítését. Egy 2015-ben elfogadott törvénymódosítás már kiterjesztette a rendelet hatályát a szintén fasisztának minősülő román legionárius mozgalomra és annak Vasgárda nevű szervezetére.
A romániai zsidó közösség képviselője, Silviu Vexler által kezdeményezett módosítás a fasiszta, legionárius eszmék és jelképek online térben történő népszerűsítése esetén az eddigi másfélszeresére emeli a büntetési tételeket, és a holokauszttagadás büntetési lehetőségei közül törli a bírságot, ezért a bűncselekményért ezentúl szabadságvesztés jár.
A képviselőház szerdán változatlan formában ismét megszavazta a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítást, amelyet Nicușor Dan államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvásárhelyi családok immár két évtizede vehetnek részt strukturált ének-mondóka mozgásos programon, ahol a foglalkozás fókuszában a gyermek fejlődésének mérföldkövei állnak, valamint a nevelési modell biztosítása.
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!