2012. január 26., 06:402012. január 26., 06:40
Bergendy Péter rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró ráadásul a szó klasszikus értelmében vett hősök nélkül kísérli meg a dolgot – méghozzá elég bátran még ahhoz is, hogy a történelmi időszakba helyezett történet, A vizsga valójában ne is legyen történelmi film. A korabeli környezet, a kommunizmus sötét éveinek paranoiája, az ötvenes évek Magyarországának lepusztultsága nem játszik nagyobb szerepet a filmben, mint a jelmezek és a díszletek, pusztán háttérként szolgál egy ízig-vérig „nyugati” zsáner, a noir számára.
Mert zsánerfilm ez, és mint ilyen, minden hibájával együtt nagyon is dicséretes már maga a tény, hogy készítői ezt a nehéz témát képesek az elvárásoktól eltérő köntösben, nem hőstörténetként, hanem vállaltan műfaji filmként tálalni. A korra jellemző kabátok és kalapok is új értelmet kapnak, hiszen bármelyik fekete karima alól ránk kacsinthatna Humphrey Bogart, és a ködben, a félhomályos utcasarkon feltűnő sziluett is lehetne akár Orson Welles. Tóth Zsolt kamerája előtt megszépül az általában szürkének és sivárnak ábrázolt ötvenes évekbeli városi környezet, sosem látott színt kapnak a kopott bérházfalak, sejtelmes csillogást az ócska tárcsás telefonok. S amilyen meghökkentő első pillantásra a környezet ilyen átalakulása, annyira könnyedén működik – pillanatok alatt elfogadjuk, hogy ez a „budapesti sólyom” most itt van, nem pedig valamelyik amerikai nagyvárosban. Hiszen ott és akkor is a félelem és a bizalmatlanság uralkodott: az nem tudhatták, ki a besúgó és az ügynök, kitől várható megtorlás a nem sokkal azelőtti „ellenforradalomért”, és éppúgy, mint a klaszszikus film noirokban 1957 Magyarországán (és Romániájában) a falnak is füle volt, és bizony sokszor nem díjazta, amit hall.
A vizsga másik érdekessége abban rejlik, hogy annak ellenére, hogy a kor, amelyben játszódik, szinte megkövetelné, mégsem szerepel benne egyetlen igazi „ötvenhatos” sem. Kulka János Markója, a könyörtelen tiszt és kedvenc kollégája, a Nagy Zsolt alakította Jung tanár úr, de még Hámori Gabriella bájos karaktere is a gonoszok közül való. A rettegésben élő ország vezetői ugyanis éppúgy félnek, mint mindenki más, így az ’56-os események után egyfajta vizsgán döntik el, melyik kollaboránsukra számíthatnak a továbbiakban is. A történelemóra azonban itt véget is ér. A továbbiakban a legjobb zsánerhagyományok szerint kell a feladványokat megoldanunk: ki vizsgáztat kit? Ki hazudik? Ki nem az, akinek mondja magát? Gigor Attila A nyomozó című thrillere óta a legerőteljesebb magyar műfaji film A vizsga, amely már a kortárs magyar film jellemző gyerekbetegségeiből is keveset hordoz, bár aláfestő zenéből a kevesebb még mindig több lett volna. Ugyanakkor újabb bizonyíték arra, hogy megéri lemondani a világmegváltásról, és nem kell mindenáron szerzői filmet készíteni Magyarországon sem, hiszen van élet a kereskedelmi csatornák által finanszírozott rosszabbnál rosszabb vígjátékokon túl is.
A vizsga – magyar dráma, 2011. Rendező: Bergendy Péter. Producer: Bodzsár István Szereplők: Kulka János, Nagy Zsolt, Hámori Gabriella, Scherer Péter, Balogh András. Forgatókönyvíró: Köbli Norbert. Kép: Tóth Zsolt. Értékelés az 1–10-es skálán: 8
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.