
2012. március 29., 08:072012. március 29., 08:07
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere már a kormánykoalíciós tárgyalásokon is szóvá tette a szakszervezeti kultúrházak ügyét. Az RMDSZ-es elöljáró már több ízben hangsúlyozta, hogy a kormány átadhatná a kultúrpalotákat a helyi önkormányzatoknak, ugyanakkor rámutatott, hogy eddig még egyetlen kormányzat sem vállalta, hogy szembemegy az ingatlanokat birtokló szakszervezetekkel.
A polgármester hangsúlyozta, az ország több városában is gondok vannak a művelődési házakkal, hiszen ezek többsége a nyolcvanas években épült, az elavult ingatlanok fenntartása sok pénzt felemészt, a szakszervezeteknek pedig nincs anyagi lehetőségük a felújításukra. „Most már megszabadulnának az épületektől, ám valószínűleg megpróbálják eladni azokat. Ez igazságtalan, hiszen a kommunizmus alatt a helyi polgároktól beszedett pénzekből épültek meg” – jelentette ki Antal Árpád.
A sepsiszentgyörgyi szakszervezeti művelődési ház öt szakszervezet kezelésében van, de nem tudták telekkönyvezni, mert nem sikerült bizonyítaniuk, hogy az egykori tulajdonos, a kommunista szakszervezet jogutódai. A kultúrpalota után már évek óta nem fizetnek épületadót, több mint 300 ezer lej hátralékot halmoztak fel, és ennek fejében az önkormányzat bírósági úton szerezné meg a tulajdonjogot. A szakszervezetek ugyan átadnák az önkormányzatnak az épület kezelési jogát, ám ezt a megegyezést halasztják, mert akkor le kellene állítani a jelenleg alapfokon levő végrehajtást.
A kultúrpalotában bérel irodákat és stúdiótermet a Háromszék Táncegyüttes, korábban több cég működött az ingatlanban, magánegyetem, helyi rádiók, de sokan viszszamondták a szerződést, mert a lerobbant épületben nehéz megoldani a fűtést. A nagy előadótermet különböző produkciókra adják bérbe, ám ezekre méltatlan körülmények között, korszerű színpadi technika nélkül, fűtetlen teremben kerül sor.
Fűtésproblémákkal küzd a csíkszeredai szakszervezetek művelődési háza is, ahol a közel 250 ezer lejre duzzadt tartozás miatt a helyi közüzemek már tavaly márciusban megszüntette a szolgáltatást, amit azóta sem indítottak újra, pedig a tartozás jelentősen csökkent, 109 ezer lejre. Az épületben jelenleg a megyei könyvtár és egy kábeltévé-szolgáltató társaság működik, az alagsorban egy dzsúdóklub kapott helyet, ám a gondok miatt télen elköltözött.
Szederjesi Ferenc, a művelődési ház igazgatója elmondta, az intézmény önellátó, de sajnos kultúrából nem lehet fenntartani. Kifejtette, mint minden gazdasági fogyasztónak, nekik is 400 lejt kell fizetniük a hőenergia gigakalóriájáért. Téli szezonban napi három-négy gigakalória szükségeltetik ahhoz, hogy a termekben megfelelő legyen a hőmérséklet. A művelődési intézménynek egy szezonra a fűtés – a fentebb említett ár és fogyasztás mellett – 350–400 ezer lejbe kerül.
Az ingatlan az Országos Szakszervezeti Egyesület tulajdona, felügyeletét a Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Kultúrházának Egyesülete közösen látja el, utóbbihoz országszerte 51 kultúrház tartozik. Mivel a csíkszeredai ingatlan is szakszervezeti tulajdonban van, az önkormányzatok nem tudják átvenni, de megvan a lehetőség arra, hogy partneri szerződést kössenek az önkormányzatokkal, erre már több példa is van az országban. Szederjes elmondta, erre vonatkozó javaslataikat még március közepén továbbította a helyi önkormányzathoz, azonban azóta sem kapott választ.
A szatmárnémeti szakszervezetek művelődési házát hamarosan önkormányzati segítséggel kezdik el felújítani, közölte a polgármesteri hivatal. Azért döntöttek az ingatlan rendbetétele mellett, mert székházat kellett biztosítaniuk a városi művelődési háznak, melynek épületét visszaszolgáltatták régi tulajdonosának. Emellett remélhetőleg még az idén elkezdődhet a színház épületének a felújítása is, ez esetben pedig a társulatok számára is a szakszervezeti kultúrházban kell helyet biztosítani a próbáknak és az előadásoknak.
Az igen rossz állapotban levő, a kommunista rendszerben épült betonmonstrum egyébként csak utólag került szóba kulturális intézmények székhelyeként, az önkormányzat eredetileg a századfordulós iparosotthont tervezte rendbe hozni e célra, végül mégis meggondolta magát. A szocialista művelődési ház a megállapodás szerint a Szakszervezetek Országos Szövetségének a tulajdonában marad, az önkormányzat, illetve a hozzá tartozó intézmények a felújítási munkálatok fejében öt évig használhatják az épület egy részét.
A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a tatarozási munkálatok mellett a fűtési rendszer kiépítésére is jelentős összegeket kell majd szánniuk, az óriási, rosszul szigetelt helyiségek fűtését ugyanis mindeddig nem sikerült megoldani, bár a 2003-as RMDSZ-kongresszus alkalmával is sokat áldoztak e célra.
Nagyváradon a szakszervezeti szövetségek jól ellátják a tulajdonukban lévő művelődési ház fenntartását, az épülettel nincsenek gondok, így az önkormányzat sem szól bele, mit és hogyan csinálnak – mondta el a Krónikának Ilie Bolojan polgármester. Hozzátette: az önkormányzat csak akkor vállalhatná magára a szakszervezeti kultúrház adminisztrációját, ha erről törvény születne, ami jelenleg nincs.
A nagyváradi szakszervezeti művelődési házban építése óta – immár negyvennégy éve – szinte mindennap történik valami, büszkélkedett lapunknak Marius Creţu igazgató.
Az intézmény önfenntartó, bárki kibérelheti a méretes dísztermet, amely jóval több férőhelyet biztosít a többi olyan épületnél, amely előadások megtartására alkalmas, például a színháznál is, 750 személy ülhet itt le kényelmesen. A nagyterem mellett több kisebb helyiséget is használhat, aki kifizeti a bérleti díjat, ezek például konferenciák tartására alkalmasak. Folyamatosan szerveznek itt szakmai képzéseket, tánctanfolyamokat és egyéb tevékenységeket is, emellett olyan nagyobb színházi előadásokat is, amelyek a színházépületben nem férnének el – legközelebb egy Ion Caramitru rendezte darab kerül színpadra, majd Mága Zoltán koncertezik, de lépett már ezekre a deszkákra orosz balett-társulat és számos külföldi előadóművész is, sorolta az igazgató.
Gyakran szerveznek állásbörzéket, különféle kiállításokat, és a Nagyváradi Egyetem számos tanszéke is rendszeresen itt tartja diplomaosztóját vagy ünnepi kurzusait. Amíg a színházépület felújítás alatt állt, a román társulat négy évadon át ebben az épületben tartotta előadásait.
Kolozsváron a szakszervezeteknek nincs külön kultúrháza, az érdekvédelmi szervezetek a Deák Ferenc (Eroilor) utca 16. szám alatti ingatlanban folytatják tevékenységüket – tudtuk meg Oana Buzatutól, a városháza szóvivőjétől. Elmondta, a polgármesteri hivatal alacsony bérleti díjat szabott meg a szakszervezeteknek, amelyek eddig pontosan kifizették járulékaikat, az önkormányzatnál nem tudnak sem anyagi, sem más gondokról.
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Létai Tibor, Nagy Orsolya
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.