
2012. március 29., 08:072012. március 29., 08:07
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere már a kormánykoalíciós tárgyalásokon is szóvá tette a szakszervezeti kultúrházak ügyét. Az RMDSZ-es elöljáró már több ízben hangsúlyozta, hogy a kormány átadhatná a kultúrpalotákat a helyi önkormányzatoknak, ugyanakkor rámutatott, hogy eddig még egyetlen kormányzat sem vállalta, hogy szembemegy az ingatlanokat birtokló szakszervezetekkel.
A polgármester hangsúlyozta, az ország több városában is gondok vannak a művelődési házakkal, hiszen ezek többsége a nyolcvanas években épült, az elavult ingatlanok fenntartása sok pénzt felemészt, a szakszervezeteknek pedig nincs anyagi lehetőségük a felújításukra. „Most már megszabadulnának az épületektől, ám valószínűleg megpróbálják eladni azokat. Ez igazságtalan, hiszen a kommunizmus alatt a helyi polgároktól beszedett pénzekből épültek meg” – jelentette ki Antal Árpád.
A sepsiszentgyörgyi szakszervezeti művelődési ház öt szakszervezet kezelésében van, de nem tudták telekkönyvezni, mert nem sikerült bizonyítaniuk, hogy az egykori tulajdonos, a kommunista szakszervezet jogutódai. A kultúrpalota után már évek óta nem fizetnek épületadót, több mint 300 ezer lej hátralékot halmoztak fel, és ennek fejében az önkormányzat bírósági úton szerezné meg a tulajdonjogot. A szakszervezetek ugyan átadnák az önkormányzatnak az épület kezelési jogát, ám ezt a megegyezést halasztják, mert akkor le kellene állítani a jelenleg alapfokon levő végrehajtást.
A kultúrpalotában bérel irodákat és stúdiótermet a Háromszék Táncegyüttes, korábban több cég működött az ingatlanban, magánegyetem, helyi rádiók, de sokan viszszamondták a szerződést, mert a lerobbant épületben nehéz megoldani a fűtést. A nagy előadótermet különböző produkciókra adják bérbe, ám ezekre méltatlan körülmények között, korszerű színpadi technika nélkül, fűtetlen teremben kerül sor.
Fűtésproblémákkal küzd a csíkszeredai szakszervezetek művelődési háza is, ahol a közel 250 ezer lejre duzzadt tartozás miatt a helyi közüzemek már tavaly márciusban megszüntette a szolgáltatást, amit azóta sem indítottak újra, pedig a tartozás jelentősen csökkent, 109 ezer lejre. Az épületben jelenleg a megyei könyvtár és egy kábeltévé-szolgáltató társaság működik, az alagsorban egy dzsúdóklub kapott helyet, ám a gondok miatt télen elköltözött.
Szederjesi Ferenc, a művelődési ház igazgatója elmondta, az intézmény önellátó, de sajnos kultúrából nem lehet fenntartani. Kifejtette, mint minden gazdasági fogyasztónak, nekik is 400 lejt kell fizetniük a hőenergia gigakalóriájáért. Téli szezonban napi három-négy gigakalória szükségeltetik ahhoz, hogy a termekben megfelelő legyen a hőmérséklet. A művelődési intézménynek egy szezonra a fűtés – a fentebb említett ár és fogyasztás mellett – 350–400 ezer lejbe kerül.
Az ingatlan az Országos Szakszervezeti Egyesület tulajdona, felügyeletét a Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Kultúrházának Egyesülete közösen látja el, utóbbihoz országszerte 51 kultúrház tartozik. Mivel a csíkszeredai ingatlan is szakszervezeti tulajdonban van, az önkormányzatok nem tudják átvenni, de megvan a lehetőség arra, hogy partneri szerződést kössenek az önkormányzatokkal, erre már több példa is van az országban. Szederjes elmondta, erre vonatkozó javaslataikat még március közepén továbbította a helyi önkormányzathoz, azonban azóta sem kapott választ.
A szatmárnémeti szakszervezetek művelődési házát hamarosan önkormányzati segítséggel kezdik el felújítani, közölte a polgármesteri hivatal. Azért döntöttek az ingatlan rendbetétele mellett, mert székházat kellett biztosítaniuk a városi művelődési háznak, melynek épületét visszaszolgáltatták régi tulajdonosának. Emellett remélhetőleg még az idén elkezdődhet a színház épületének a felújítása is, ez esetben pedig a társulatok számára is a szakszervezeti kultúrházban kell helyet biztosítani a próbáknak és az előadásoknak.
Az igen rossz állapotban levő, a kommunista rendszerben épült betonmonstrum egyébként csak utólag került szóba kulturális intézmények székhelyeként, az önkormányzat eredetileg a századfordulós iparosotthont tervezte rendbe hozni e célra, végül mégis meggondolta magát. A szocialista művelődési ház a megállapodás szerint a Szakszervezetek Országos Szövetségének a tulajdonában marad, az önkormányzat, illetve a hozzá tartozó intézmények a felújítási munkálatok fejében öt évig használhatják az épület egy részét.
A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a tatarozási munkálatok mellett a fűtési rendszer kiépítésére is jelentős összegeket kell majd szánniuk, az óriási, rosszul szigetelt helyiségek fűtését ugyanis mindeddig nem sikerült megoldani, bár a 2003-as RMDSZ-kongresszus alkalmával is sokat áldoztak e célra.
Nagyváradon a szakszervezeti szövetségek jól ellátják a tulajdonukban lévő művelődési ház fenntartását, az épülettel nincsenek gondok, így az önkormányzat sem szól bele, mit és hogyan csinálnak – mondta el a Krónikának Ilie Bolojan polgármester. Hozzátette: az önkormányzat csak akkor vállalhatná magára a szakszervezeti kultúrház adminisztrációját, ha erről törvény születne, ami jelenleg nincs.
A nagyváradi szakszervezeti művelődési házban építése óta – immár negyvennégy éve – szinte mindennap történik valami, büszkélkedett lapunknak Marius Creţu igazgató.
Az intézmény önfenntartó, bárki kibérelheti a méretes dísztermet, amely jóval több férőhelyet biztosít a többi olyan épületnél, amely előadások megtartására alkalmas, például a színháznál is, 750 személy ülhet itt le kényelmesen. A nagyterem mellett több kisebb helyiséget is használhat, aki kifizeti a bérleti díjat, ezek például konferenciák tartására alkalmasak. Folyamatosan szerveznek itt szakmai képzéseket, tánctanfolyamokat és egyéb tevékenységeket is, emellett olyan nagyobb színházi előadásokat is, amelyek a színházépületben nem férnének el – legközelebb egy Ion Caramitru rendezte darab kerül színpadra, majd Mága Zoltán koncertezik, de lépett már ezekre a deszkákra orosz balett-társulat és számos külföldi előadóművész is, sorolta az igazgató.
Gyakran szerveznek állásbörzéket, különféle kiállításokat, és a Nagyváradi Egyetem számos tanszéke is rendszeresen itt tartja diplomaosztóját vagy ünnepi kurzusait. Amíg a színházépület felújítás alatt állt, a román társulat négy évadon át ebben az épületben tartotta előadásait.
Kolozsváron a szakszervezeteknek nincs külön kultúrháza, az érdekvédelmi szervezetek a Deák Ferenc (Eroilor) utca 16. szám alatti ingatlanban folytatják tevékenységüket – tudtuk meg Oana Buzatutól, a városháza szóvivőjétől. Elmondta, a polgármesteri hivatal alacsony bérleti díjat szabott meg a szakszervezeteknek, amelyek eddig pontosan kifizették járulékaikat, az önkormányzatnál nem tudnak sem anyagi, sem más gondokról.
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Létai Tibor, Nagy Orsolya
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.