
2011. március 22., 09:412011. március 22., 09:41
Az együttes Tamási Áron novelláját, a Bambuc ördög történetét dolgozták át zenés táncjátékká. Bambuc olyan rendetlen kisfiú, hogy a szülei egyenesen a pokolba kívánják. És láss csodát, aznap lefekvés után bizony az alvilágban ébred fel. Ez a pokol azonban – bár félelmetes, sötét és kaotikus – nem is hasonlít a megszokott pokolképünkre, az elkárhozottak jajkiáltásaitól hangos infernóra, inkább egy kortárs művészeti galériára hasonlít. Gyerekelőadás lévén különösen izgalmas volt, hogy Holló-Csejtei Kinga nagyváradi képzőművész díszletei és kosztümjei újabb dimenziót adnak hozzá a népzene és néptánc, illetve a különleges ritmikai játékok alkotta Bambuc-világhoz.
A ritmikai játékok pedig hiába emlékeztettek a magyar népzene zsigerileg kódolt ütemeire, egyértelműen egzotikus íze lett a dolognak, ahogy a pokol inkább kópés, mint gonosz ördögfiókái seprűnyelekkel és gumiharangos lefolyópumpákkal jártak táncot és játszottak virtuóz zenét egyszerre. Az előadáshoz készült műsorfüzetből egyébként az is kiderül, hogy a Bambuc ördög a Tamási írói világára rímelő sóvidéki ropogós táncok mellett dél-afrikai táncos és énekes hagyományokból is építkezik. A gumboot elnevezésű „táncot” a Dél-afrikai Köztársaság fekete bányászai járták, akiknek az apartheid rendszer megtiltotta a hagyományos dobolást – így gumicsizmájuk ritmikus dobbantásával üzentek egymásnak.
Miklós János és csapata az afrikai ritmusokat, a brit Stomp táncegyüttes Flatley-re hajazó lábdobbantásos táncát bátran keveri a sóvidéki székelyek piros rokolyás, lajbis-csizmás körjátékaival, a csujjogatással és néhol a párbeszéddel. A novella cselekménye sok elemet veszített, amíg a Nagyvárad Táncegyüttes színpadára került, de annál többet nyert a tánc médiumára való átértelmezéssel. Az adaptálás után gyereknyelven szólal meg a történet – azt azonban ne gondolja senki, hogy ez valamilyen leminősítést jelent, inkább azt, hogy a darab a gyerekek értelmére, figyelmességére és humorérzékére építve „adja el” azokat a dallamokat és ritmusokat, amelyek bennük még könnyedén megpendíthetik a közös emlékezet húrjait.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!