
2012. február 16., 06:262012. február 16., 06:26
Orff egy bajorországi kolostorban megtalált 13. századi versgyűjteményből válogatta ki a műveket, amelyeket megzenésített. A főként oratóriumként előadott alkotást a tavasz, a bor és a szerelem himnuszaként is szokták emlegetni, az olykor szabad szájú szövegekre komponált zenei művet azonban az újabb előadásokban gyakran egészíti ki a tánc. A Párizsban élő román rendező szerint a tánc mint mozgásművészet összeköti az embereket, lévén olyan kommunikációs eszköz, amely túllép a nyelvi nehézségeken, amit bárki megért, még ha egymás nyelvét nem ismerik is.
Az ő Carmina Buranája több a theatrum mundinál, hiszen a tánc nyelvén szól a nézőkhöz, de a zene mellett latin nyelvű szöveg is lesz, amely a rendező szerint annyira kifejező, hogy a latinul nem tudó közönség is megérti. A mintegy hetvenöt perces előadásban negyven román és magyar színész, illetve egyetemi hallgató lép közönség elé, köztük Benő Kinga, Bezsán Noémi, Bordás Attila, Ciugulitu Csaba, Gecse Ramóna és Zaiba Anikó. Gigi Căciuleanu egyébként a tegnapi sajtótájékoztatón kiemelte: Benő Kinga valósággal táncra született.
A holnap este 7 órakor kezdődő bemutató látványtervezője Alina Herescu, koreográfusasszisztens Cristina Iuşan, a rendező munkatársa Laurenţiu Blaga. Az új premier az interkulturalitás égisze alatt jött létre, annak az évfordulós esztendőnek a kezdetét jelezvén, amely a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román tagozata létrejöttének ötvenedik évfordulóját hivatott megünnepelni. A táncszínházi bemutatót közönségtalálkozó követi.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.