Fotó: Biró István
2011. december 16., 09:512011. december 16., 09:51
A csíkszeredai Bookart Kiadó gondozásában megjelent kötet egyébként az első könyv anyagát is tartalmazza. Visky a teátrum studiótermében megrendezett bemutatón kitért arra, hogy a versek soronként születtek, az egyik szerző hívósorára a másik válaszsora következik, stílusukat tekintve azonban a versek annyira egységesek, hogy még a szerzőket jól ismerő ember sem jön rá, hogy melyik sor kinek a tollából származik.
„Ezeknek a verseknek a megírása kicsit ürügy is volt, hogy újra találkozgathassunk” – mondta Tompa Gábor, és bár a kötet egyéni búcsúversekkel zárul, a szerzők elárulták: a könyv csíkszeredai bemutatója után megfogalmazódott bennük, hogy érdemes lenne egy harmadik könyvet is megírni. Visky kitért arra, hogy ezek a versek keményen bírálják az erdélyi provincialitást, sokszor ismert nevek is bekerültek a versekbe, olyan is előfordult, hogy megsértődött az illető.
A szerzők elmondták: beszélgetések, viták közben írták a darabokat, nem mindig voltak a legjobb kedvükben, de igyekeztek jól szórakozni a versek megírásakor. Egy-egy név csak véletlenszerűen került be, akár a rím kedvéért, mutatott rá Kovács András Ferenc. „Transsylvániában keletkezett versek ezek, erről a térségről szólnak, a kor kicsinyessége, a provinciálisba nem is hajló, inkább szakadó közeg is benne van marhaságokban kifejezve” – foglalta össze a költő. A szerzők közösen olvastak fel a versekből, az első kötetben megjelent Köteles utca 6. című verssel kapcsolatban KAF elmondta: ez a marosvásárhelyi színművészeti egyetem épülete, a vers miatt többen megsértődtek.
„Az egyik idős színész mai napig nem köszön nekem. Néha beviszi az órájára a Látó-számot, amelyben a szonett megjelent, és elmondja a diákoknak, milyen bosszantó ez a KAF, meg ez a Tompa, majd felolvassa nekik a verset” – mesélte Kovács András a hallgatóság nagy derültségére. KAF ugyanakkor ártatlan verseknek nevezte a néhol csípős darabokat. „Az ártalmas dolgokat sohasem a költők, a szellem emberei, hanem a szellemtelenség emberei követik el” – hangsúlyozta.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.