Fotó: Biró István
2011. december 16., 09:512011. december 16., 09:51
A csíkszeredai Bookart Kiadó gondozásában megjelent kötet egyébként az első könyv anyagát is tartalmazza. Visky a teátrum studiótermében megrendezett bemutatón kitért arra, hogy a versek soronként születtek, az egyik szerző hívósorára a másik válaszsora következik, stílusukat tekintve azonban a versek annyira egységesek, hogy még a szerzőket jól ismerő ember sem jön rá, hogy melyik sor kinek a tollából származik.
„Ezeknek a verseknek a megírása kicsit ürügy is volt, hogy újra találkozgathassunk” – mondta Tompa Gábor, és bár a kötet egyéni búcsúversekkel zárul, a szerzők elárulták: a könyv csíkszeredai bemutatója után megfogalmazódott bennük, hogy érdemes lenne egy harmadik könyvet is megírni. Visky kitért arra, hogy ezek a versek keményen bírálják az erdélyi provincialitást, sokszor ismert nevek is bekerültek a versekbe, olyan is előfordult, hogy megsértődött az illető.
A szerzők elmondták: beszélgetések, viták közben írták a darabokat, nem mindig voltak a legjobb kedvükben, de igyekeztek jól szórakozni a versek megírásakor. Egy-egy név csak véletlenszerűen került be, akár a rím kedvéért, mutatott rá Kovács András Ferenc. „Transsylvániában keletkezett versek ezek, erről a térségről szólnak, a kor kicsinyessége, a provinciálisba nem is hajló, inkább szakadó közeg is benne van marhaságokban kifejezve” – foglalta össze a költő. A szerzők közösen olvastak fel a versekből, az első kötetben megjelent Köteles utca 6. című verssel kapcsolatban KAF elmondta: ez a marosvásárhelyi színművészeti egyetem épülete, a vers miatt többen megsértődtek.
„Az egyik idős színész mai napig nem köszön nekem. Néha beviszi az órájára a Látó-számot, amelyben a szonett megjelent, és elmondja a diákoknak, milyen bosszantó ez a KAF, meg ez a Tompa, majd felolvassa nekik a verset” – mesélte Kovács András a hallgatóság nagy derültségére. KAF ugyanakkor ártatlan verseknek nevezte a néhol csípős darabokat. „Az ártalmas dolgokat sohasem a költők, a szellem emberei, hanem a szellemtelenség emberei követik el” – hangsúlyozta.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.