Fotó: Biró István
2011. december 16., 09:512011. december 16., 09:51
A csíkszeredai Bookart Kiadó gondozásában megjelent kötet egyébként az első könyv anyagát is tartalmazza. Visky a teátrum studiótermében megrendezett bemutatón kitért arra, hogy a versek soronként születtek, az egyik szerző hívósorára a másik válaszsora következik, stílusukat tekintve azonban a versek annyira egységesek, hogy még a szerzőket jól ismerő ember sem jön rá, hogy melyik sor kinek a tollából származik.
„Ezeknek a verseknek a megírása kicsit ürügy is volt, hogy újra találkozgathassunk” – mondta Tompa Gábor, és bár a kötet egyéni búcsúversekkel zárul, a szerzők elárulták: a könyv csíkszeredai bemutatója után megfogalmazódott bennük, hogy érdemes lenne egy harmadik könyvet is megírni. Visky kitért arra, hogy ezek a versek keményen bírálják az erdélyi provincialitást, sokszor ismert nevek is bekerültek a versekbe, olyan is előfordult, hogy megsértődött az illető.
A szerzők elmondták: beszélgetések, viták közben írták a darabokat, nem mindig voltak a legjobb kedvükben, de igyekeztek jól szórakozni a versek megírásakor. Egy-egy név csak véletlenszerűen került be, akár a rím kedvéért, mutatott rá Kovács András Ferenc. „Transsylvániában keletkezett versek ezek, erről a térségről szólnak, a kor kicsinyessége, a provinciálisba nem is hajló, inkább szakadó közeg is benne van marhaságokban kifejezve” – foglalta össze a költő. A szerzők közösen olvastak fel a versekből, az első kötetben megjelent Köteles utca 6. című verssel kapcsolatban KAF elmondta: ez a marosvásárhelyi színművészeti egyetem épülete, a vers miatt többen megsértődtek.
„Az egyik idős színész mai napig nem köszön nekem. Néha beviszi az órájára a Látó-számot, amelyben a szonett megjelent, és elmondja a diákoknak, milyen bosszantó ez a KAF, meg ez a Tompa, majd felolvassa nekik a verset” – mesélte Kovács András a hallgatóság nagy derültségére. KAF ugyanakkor ártatlan verseknek nevezte a néhol csípős darabokat. „Az ártalmas dolgokat sohasem a költők, a szellem emberei, hanem a szellemtelenség emberei követik el” – hangsúlyozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok