Fotó: Biró István
2011. december 16., 09:512011. december 16., 09:51
A csíkszeredai Bookart Kiadó gondozásában megjelent kötet egyébként az első könyv anyagát is tartalmazza. Visky a teátrum studiótermében megrendezett bemutatón kitért arra, hogy a versek soronként születtek, az egyik szerző hívósorára a másik válaszsora következik, stílusukat tekintve azonban a versek annyira egységesek, hogy még a szerzőket jól ismerő ember sem jön rá, hogy melyik sor kinek a tollából származik.
„Ezeknek a verseknek a megírása kicsit ürügy is volt, hogy újra találkozgathassunk” – mondta Tompa Gábor, és bár a kötet egyéni búcsúversekkel zárul, a szerzők elárulták: a könyv csíkszeredai bemutatója után megfogalmazódott bennük, hogy érdemes lenne egy harmadik könyvet is megírni. Visky kitért arra, hogy ezek a versek keményen bírálják az erdélyi provincialitást, sokszor ismert nevek is bekerültek a versekbe, olyan is előfordult, hogy megsértődött az illető.
A szerzők elmondták: beszélgetések, viták közben írták a darabokat, nem mindig voltak a legjobb kedvükben, de igyekeztek jól szórakozni a versek megírásakor. Egy-egy név csak véletlenszerűen került be, akár a rím kedvéért, mutatott rá Kovács András Ferenc. „Transsylvániában keletkezett versek ezek, erről a térségről szólnak, a kor kicsinyessége, a provinciálisba nem is hajló, inkább szakadó közeg is benne van marhaságokban kifejezve” – foglalta össze a költő. A szerzők közösen olvastak fel a versekből, az első kötetben megjelent Köteles utca 6. című verssel kapcsolatban KAF elmondta: ez a marosvásárhelyi színművészeti egyetem épülete, a vers miatt többen megsértődtek.
„Az egyik idős színész mai napig nem köszön nekem. Néha beviszi az órájára a Látó-számot, amelyben a szonett megjelent, és elmondja a diákoknak, milyen bosszantó ez a KAF, meg ez a Tompa, majd felolvassa nekik a verset” – mesélte Kovács András a hallgatóság nagy derültségére. KAF ugyanakkor ártatlan verseknek nevezte a néhol csípős darabokat. „Az ártalmas dolgokat sohasem a költők, a szellem emberei, hanem a szellemtelenség emberei követik el” – hangsúlyozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok