
Fotó: Krónika
Fotó: Jánosi András
A csupa kisbetű már az én ötletem volt: a muuuvi márkanév, és már grafikailag is különleges a többi fesztiválnevek között.
– Így kézenfekvő, hogy a tehén lett a fesztivál kabalája. Kinek az alkotása a mókás kamerás tehén?
– A figura András rajza, amelyet számítógépes környezetbe tettem át, és némiképp stilizáltam, így a kamerás tehén – mondhatni – a kettőnk gyermeke.
– A muuuvi mitől különlegesebb, mint a többi filmfesztivál?
– Ez a leglazább és legnyugodtabb közép-európai filmfesztivál. A legjobb, hogy gyakorlatilag nincs tétje: nincsenek kilátásba helyezve anyagi értéket képező díjak vagy jövőbeli szerződések. Amolyan olvasztótégelynek nevezném, ahol három napig „egy lében főhet” a teljesen kezdő filmes az Oscar-díjra jelölt rendezővel. Ráadásul idén a fesztivál nagydíját nem a legjobb rendezésnek vagy forgatókönyvnek adjuk, hanem a karaktert – a filmes/animációs személyiséget díjazzuk. Ilyen díj nincs sehol máshol a világon. És a többi fesztiválhoz képest természetesen maga a helyszín, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély is különlegessé teszi a muuuvit.
– Miért döntöttek úgy, hogy idén karakter kapja a nagydíjat: a Vértehén-díjat?
– A tavalyi zsűrielnök, Radu Vasile Igazság vetette fel, hogy ezzel megkülönböztethetnénk magunkat a többi hasonló jellegű rendezvénytől. Eddig nálunk is megszokott díjak voltak, de mostanra, a negyedik fesztiválra a karakterdíj ötletében megtaláltuk azt a pluszt, ami még érdekesebbé teheti a muuuvit.
– Mitől jó és díjra érdemes egy szereplő?
– Fogas kérdés. De azért hívunk minden évben zsűrit, hogy döntsön a legjobbakról. Egy újabb kérdéssel viszont válaszolhatok: mitől jó és miért vált híressé Bart Simpson vagy Mr. Bean? Általános szempontok persze vannak: a szereplő legyen eredeti, és hordozza annak lehetőségét, hogy kultusszá váljon.
– Miért tartják fontosnak, hogy mindig egy fiatal képzőművész készítse a díjakat, és hogyan választják ki a legmegfelelőbb alkotót?
– A fesztivál sajátossága az is, hogy minden évben egyedi díjakat adunk, ezzel is szimbolizálva, hogy a muuuvi minden évben más, minden évben új. Itt nincs pénzben mérhető elismerés, de úgy gondoljuk, hogy valami olyat kell adnunk, ami idővel akár anyagi értékké is válhat. Egy képzőművészeti alkotás ilyen. Az alkotó megtalálása egyelőre egyszerű: az ismeretségi körünkből választjuk ki a képző- vagy iparművészt – idén Mayer Évára esett a választásunk. Valószínű, hogy majd ez is változni fog, mert mi is öregszünk, és megtörténhet, hogy idővel már nem lesznek fiatal művészek az ismeretségi körünkben. Akkor majd kiírunk egy korhatáros pályázatot, aminek a kuratóriumába meghívjuk azokat a művészeket, akik az addigi fesztiválok díjait készítették.
– A muuuvi köztudottan „laza fesztivál”. Hosszú távon hogyan lehet biztosítani a fesztelenséget?
– Erre egyszerű a válasz. Igyekszünk minél kevesebb pénzből megcsinálni a fesztivált, ezzel elkerüljük a komoly szponzori szerződésekkel járó kötelezettségeket, és így nem kényszerülünk kompromisszumhelyzetekbe. Ha ez így marad, akkor valószínűleg a hangulat sem fog változni. És az is fontos, hogy magunknak is szervezzük a fesztivált, mi is jól akarjuk érezni magunkat a muuuvi alatt. A fesztiválból nem származik semmilyen anyagi hasznunk, tehát ilyen jellegű megfelelési kényszer sincs.
– A belga Tintin az idei meghívott. Miért éppen rá esett a választás, miért nem az idén 30 éves Garfieldot hívták meg?
– Földrajzilag legközelebb csak Tintin- szakértőt találtunk, és amikor a meghívotton gondolkodtunk, még nem is tudtuk, hogy Garfield idén lett 30 éves.
– Idén milyen extra programok lesznek?
– A fesztivál teljes időtartama alatt animációs workshop lesz a Betyár Animációs Stúdió szervezésében, és bárki kipróbálhatja, milyen animációt készíteni. Szombat este pedig iPod/mp3-player warm up session lesz – ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bárki, aki magával hozza a zenelejátszóját, két szám erejéig DJ lehet. Utána természetesen profik veszik át a pultot. Tehát mindenkinek ajánlom, hogy hozza a zenelejátszó kütyüjét, mert lehetősége lesz kibontakozni.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.