
Fotó: Krónika
Fotó: Jánosi András
A csupa kisbetű már az én ötletem volt: a muuuvi márkanév, és már grafikailag is különleges a többi fesztiválnevek között.
– Így kézenfekvő, hogy a tehén lett a fesztivál kabalája. Kinek az alkotása a mókás kamerás tehén?
– A figura András rajza, amelyet számítógépes környezetbe tettem át, és némiképp stilizáltam, így a kamerás tehén – mondhatni – a kettőnk gyermeke.
– A muuuvi mitől különlegesebb, mint a többi filmfesztivál?
– Ez a leglazább és legnyugodtabb közép-európai filmfesztivál. A legjobb, hogy gyakorlatilag nincs tétje: nincsenek kilátásba helyezve anyagi értéket képező díjak vagy jövőbeli szerződések. Amolyan olvasztótégelynek nevezném, ahol három napig „egy lében főhet” a teljesen kezdő filmes az Oscar-díjra jelölt rendezővel. Ráadásul idén a fesztivál nagydíját nem a legjobb rendezésnek vagy forgatókönyvnek adjuk, hanem a karaktert – a filmes/animációs személyiséget díjazzuk. Ilyen díj nincs sehol máshol a világon. És a többi fesztiválhoz képest természetesen maga a helyszín, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély is különlegessé teszi a muuuvit.
– Miért döntöttek úgy, hogy idén karakter kapja a nagydíjat: a Vértehén-díjat?
– A tavalyi zsűrielnök, Radu Vasile Igazság vetette fel, hogy ezzel megkülönböztethetnénk magunkat a többi hasonló jellegű rendezvénytől. Eddig nálunk is megszokott díjak voltak, de mostanra, a negyedik fesztiválra a karakterdíj ötletében megtaláltuk azt a pluszt, ami még érdekesebbé teheti a muuuvit.
– Mitől jó és díjra érdemes egy szereplő?
– Fogas kérdés. De azért hívunk minden évben zsűrit, hogy döntsön a legjobbakról. Egy újabb kérdéssel viszont válaszolhatok: mitől jó és miért vált híressé Bart Simpson vagy Mr. Bean? Általános szempontok persze vannak: a szereplő legyen eredeti, és hordozza annak lehetőségét, hogy kultusszá váljon.
– Miért tartják fontosnak, hogy mindig egy fiatal képzőművész készítse a díjakat, és hogyan választják ki a legmegfelelőbb alkotót?
– A fesztivál sajátossága az is, hogy minden évben egyedi díjakat adunk, ezzel is szimbolizálva, hogy a muuuvi minden évben más, minden évben új. Itt nincs pénzben mérhető elismerés, de úgy gondoljuk, hogy valami olyat kell adnunk, ami idővel akár anyagi értékké is válhat. Egy képzőművészeti alkotás ilyen. Az alkotó megtalálása egyelőre egyszerű: az ismeretségi körünkből választjuk ki a képző- vagy iparművészt – idén Mayer Évára esett a választásunk. Valószínű, hogy majd ez is változni fog, mert mi is öregszünk, és megtörténhet, hogy idővel már nem lesznek fiatal művészek az ismeretségi körünkben. Akkor majd kiírunk egy korhatáros pályázatot, aminek a kuratóriumába meghívjuk azokat a művészeket, akik az addigi fesztiválok díjait készítették.
– A muuuvi köztudottan „laza fesztivál”. Hosszú távon hogyan lehet biztosítani a fesztelenséget?
– Erre egyszerű a válasz. Igyekszünk minél kevesebb pénzből megcsinálni a fesztivált, ezzel elkerüljük a komoly szponzori szerződésekkel járó kötelezettségeket, és így nem kényszerülünk kompromisszumhelyzetekbe. Ha ez így marad, akkor valószínűleg a hangulat sem fog változni. És az is fontos, hogy magunknak is szervezzük a fesztivált, mi is jól akarjuk érezni magunkat a muuuvi alatt. A fesztiválból nem származik semmilyen anyagi hasznunk, tehát ilyen jellegű megfelelési kényszer sincs.
– A belga Tintin az idei meghívott. Miért éppen rá esett a választás, miért nem az idén 30 éves Garfieldot hívták meg?
– Földrajzilag legközelebb csak Tintin- szakértőt találtunk, és amikor a meghívotton gondolkodtunk, még nem is tudtuk, hogy Garfield idén lett 30 éves.
– Idén milyen extra programok lesznek?
– A fesztivál teljes időtartama alatt animációs workshop lesz a Betyár Animációs Stúdió szervezésében, és bárki kipróbálhatja, milyen animációt készíteni. Szombat este pedig iPod/mp3-player warm up session lesz – ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bárki, aki magával hozza a zenelejátszóját, két szám erejéig DJ lehet. Utána természetesen profik veszik át a pultot. Tehát mindenkinek ajánlom, hogy hozza a zenelejátszó kütyüjét, mert lehetősége lesz kibontakozni.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.