Ilie Bolojan az üzemanyagárakról: csupán a rendelkezésünkre álló lehetőségek határain belül mérsékelhetjük a költségeket
Fotó: Kozán István
Ilie Bolojan miniszterelnök szombaton kijelentette, hogy a közel-keleti háború elhúzódása, valamint a kőolaj és a kőolajszármazékok szállításának a Perzsa-öböl térségében való akadályozása világszerte alacsonyabb gazdasági növekedést és emelkedő inflációt idéz elő, a kormánynak pedig semmilyen haszna nincs az üzemanyagárak emelkedéséből, sőt ellenkezőleg: az ország pénzügyei többet veszítenek a gazdasági válság következtében.
2026. április 04., 20:262026. április 04., 20:26
„A közel-keleti háború kezdete óta eltelt egy hónap után a kőolaj és a kőolajszármazékok világ országai felé irányuló szállításának akadályozása mind a polgárok, mind a kormányok számára érezteti hatását. Ezek a hatások elsősorban az üzemanyagok, a mezőgazdasági műtrágyák árának emelkedésében, valamint a magasabb kamatlábakban nyilvánulnak meg. Ha a konfliktus elhúzódik, a gazdasági növekedés világszerte alacsonyabb lesz, az infláció pedig globálisan emelkedni fog. A világgazdaság valamennyi országa érintett lesz, és Románia sem lehet kivétel.
– fogalmazott a kormányfő a Facebook-oldalán szombaton közzétett üzenetében. Az Agerpres szerint kiemelte, hogy „a kormánynak semmilyen haszna nincs az üzemanyagárak emelkedéséből”, sőt ellenkezőleg: a benzin és a gázolaj árának növekedése nyomán keletkező többlet-adóbevétel jóval kisebb, mint amekkora költséget a válság a közpénzügyek számára jelent.
„A pénzügyminisztérium becslései szerint egy hónap alatt az áfabevételek növekedéséből 100 és 110 millió lej közötti többlet folyna be 10–10,2 lejes átlagos üzemanyagár mellett. Ez azért van így, mert az üzemanyag-értékesítés kevesebb mint fele történik magánszemélyek felé, több mint fele pedig cégekhez kerül, amelyek levonják az áfát. (...) Az olajárválságnak a gazdaság számára ennél is nagyobb közvetett költségei vannak.
Ezen felül az állam számára többletköltség jelentkezik a kamatlábak emelkedése következtében; a válság kezdete óta az államadósság kamata akár 1 százalékponttal is nőtt. Ha az instabilitás időszaka elhúzódik, a kamatköltségek jelentősen emelkedhetnek, ami megbontja a költségvetési egyensúlyt” – emelte ki Bolojan miniszterelnök.
Ugyanakkor részletesen ismertette, milyen intézkedéseket hozott a kormány márciusban és április első hetében ezeknek a drágulásoknak a hatásának mérséklése, valamint annak érdekében, hogy „a dolgok a lehető legstabilabbak maradjanak az emberek és a gazdaság számára”. Bolojan rámutatott, hogy
„Márciusban a fuvarozók számára csaknem egyharmadra emeltük az idén visszatérítendő jövedéki adót. Ez a költségvetés számára több mint 600 millió lejes terhet jelent idén. A jövő héttől megkezdjük a tavalyi év utolsó negyedévében vásárolt gázolaj után járó kifizetéseket. Intézkedéseket hoztunk az elszámolások felgyorsítása érdekében is. E szektor támogatása az egész gazdaságra kihat, hiszen bármely termék végső árát befolyásolja a szállítás költsége” – mutatott rá a miniszterelnök.
A gazdák számára az idénre is meghosszabbították a 2,7 lej/literes jövedékiadó-visszatérítést – tette hozzá. „Ez idén több mint 1,5 milliárd lejes költségvetési terhet jelent, amelyből több mint 500 millió lej a tavalyi év utolsó hónapjaira vonatkozó kifizetéseket teszi ki. A gazdák támogatása egyaránt hatással van az ágazat versenyképességére és az élelmiszerárakra. Az elkövetkező hónapokban az üzemanyag-ágazatban a kereskedelmi árrést a tavalyi év átlagos szintjén korlátoztuk, hogy elkerüljük a spekulatív áremeléseket. Ez elsősorban azzal járt, hogy az üzemanyagár-emelkedések a finomítói szinten korlátozottak maradtak.
– pontosította Ilie Bolojan. Elmondása szerint a standard gázolaj jövedéki adójának 11 százalékos, vagyis literenként 30 banis csökkentése az, amit jelenleg a román kormány megengedhet magának.
„Tegnap a kormányülésen jóváhagytunk egy sürgősségi rendeletet, amely 11 százalékkal, azaz literenként 30 banival csökkenti a standard gázolaj jövedéki adóját.
Közel havi 700 millió literes fogyasztás mellett ez hozzávetőleg havi 200 millió lejes költségvetési terhet jelent. Miért csak a gázolaj? Romániában a gázolaj-fogyasztás az összes üzemanyag-fogyasztás több mint 75 százalékát teszi ki, míg a benzin aránya 25 százalék alatt van. Ezen felül a gázolaj esetében az áremelkedések kétszer akkorák voltak, mint a benzin esetében. Ugyanakkor a gázolaj ára befolyásolja az áruszállítás és a személyszállítás költségeit, az építőiparban és az iparban használt gépkocsik és nehézgépek működtetési költségeit, általában a gazdaságban érvényesülő árakat, és ezáltal az élet költségeit is” – érvelt a kormányfő.
Ezenfelül rámutatott arra is, hogy ebben az időszakban döntés született a romániai kőolajat kitermelő vállalatok rendkívüli nyereségének különadóztatásáról. „A befolyó összegek részben fedezni fogják az általunk megadott jövedékiadó-csökkentések költségét. Azoknak, akik a magasabb olajárakon keresztül hasznot húznak a háború következményeiből, hozzá kell járulniuk a polgárokra nehezedő teher csökkentéséhez.
– tette hozzá Bolojan miniszterelnök. Végkövetkeztetésként kijelentette, hogy ezekből az összegekből is látható: az üzemanyagárak növekedése nyomán a költségvetésbe befolyó összes többletbevételt a jövedéki adó csökkentése formájában juttatják vissza. „Még ha a szolidaritási adóból származó bevételeket is hozzáadjuk, akkor is csak a támogatási intézkedések költségvetési terheinek egy részét fedezzük” – hangsúlyozta a kormányfő.
Amint arról beszámoltunk, a kormány pénteken fogadta el a gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energetikai termékek értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulás bevezetéséről szóló jogszabályt.
A kormány szóvivője, Ioana Dogioiu pénteken, a Victoria-palotában tartott ülés után kijelentette, hogy jelenleg nincs előkészítés alatt semmilyen további intézkedés az üzemanyagár-emelkedések hatásának csökkentésére, és a benzin jövedéki adójának mérséklése nincs napirenden.
A közel-keleti háború miatt elhúzódó energiaellátási sokkra kell felkészülni, és az Európai Unió az üzemanyag-korlátozástól a további stratégiai olajtartalékok felszabadításáig „minden lehetőséget” vizsgál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén szeptember 1-jétől lép hatályba a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közötti szociális biztonságról szóló egyezmény, így kölcsönösen elismerik a két országban ledolgozott szolgálati éveket a nyugdíj kiszámításakor.
A Miniszterelnöki Ellenőrző Testületet és a Számvevőszéket is be kívánja vetni Iana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes az Állami Vagyonkezelő Hatóság (AAAS) tevékenységének ellenőrzésére – ezt maga Gheorghiu jelentette be csütörtökön este.
Feloldotta a román kormány az 1990. január 1. és 1992. december 31. közötti időszakban a bukaresti külügyminisztérium által készített diplomáciai iratok titkosítását, így a rendszerváltás időszakának fontos dokumentumai válnak kutathatóvá.
A romániai polgárok többsége nem előrehozott választás útján oldaná meg a politikai válságot – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A PACE – Románia az első parlamenti frakció szenátora, Adrian Peiu csütörtökön közölte, hogy egy PACE-AUR-PSD alkotta kormány létrehozását támogatnák.
A jelenleg függetlenként tevékenykedő törvényhozók többet nyomhatnak a latban az RMDSZ-nél a kormányalakításkor – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Alkotmányossági kifogást nyújtott be szerdán Sorin Grindeanu, a bukaresti képviselőház szociáldemokrata elnöke az Ilie Bolojan vezette, május 5-én megbukott kormány egyik utolsó sürgősségi rendelete ellen.
Sem Nicușor Dan államfő, sem Ilie Bolojan miniszterelnök tevékenységével nem elégedett a romániai választópolgárok többsége – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Az RMDSZ nem akar koalícióra lépni a kormányból kilépett, majd azt a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatásával bizalmatlansági indítvánnyal megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán jelentette ki Kelemen Hunor.
Miközben Románia mezőgazdaságát egyre súlyosabban érinti az aszály, az öntözőrendszerek fejlesztése továbbra is akadozik. A szakmai szervezetek szerint a beruházások lassan haladnak, az uniós támogatások jövője bizonytalan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!