
Fotó: Krónika
Fotó: Jánosi András
A csupa kisbetű már az én ötletem volt: a muuuvi márkanév, és már grafikailag is különleges a többi fesztiválnevek között.
– Így kézenfekvő, hogy a tehén lett a fesztivál kabalája. Kinek az alkotása a mókás kamerás tehén?
– A figura András rajza, amelyet számítógépes környezetbe tettem át, és némiképp stilizáltam, így a kamerás tehén – mondhatni – a kettőnk gyermeke.
– A muuuvi mitől különlegesebb, mint a többi filmfesztivál?
– Ez a leglazább és legnyugodtabb közép-európai filmfesztivál. A legjobb, hogy gyakorlatilag nincs tétje: nincsenek kilátásba helyezve anyagi értéket képező díjak vagy jövőbeli szerződések. Amolyan olvasztótégelynek nevezném, ahol három napig „egy lében főhet” a teljesen kezdő filmes az Oscar-díjra jelölt rendezővel. Ráadásul idén a fesztivál nagydíját nem a legjobb rendezésnek vagy forgatókönyvnek adjuk, hanem a karaktert – a filmes/animációs személyiséget díjazzuk. Ilyen díj nincs sehol máshol a világon. És a többi fesztiválhoz képest természetesen maga a helyszín, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély is különlegessé teszi a muuuvit.
– Miért döntöttek úgy, hogy idén karakter kapja a nagydíjat: a Vértehén-díjat?
– A tavalyi zsűrielnök, Radu Vasile Igazság vetette fel, hogy ezzel megkülönböztethetnénk magunkat a többi hasonló jellegű rendezvénytől. Eddig nálunk is megszokott díjak voltak, de mostanra, a negyedik fesztiválra a karakterdíj ötletében megtaláltuk azt a pluszt, ami még érdekesebbé teheti a muuuvit.
– Mitől jó és díjra érdemes egy szereplő?
– Fogas kérdés. De azért hívunk minden évben zsűrit, hogy döntsön a legjobbakról. Egy újabb kérdéssel viszont válaszolhatok: mitől jó és miért vált híressé Bart Simpson vagy Mr. Bean? Általános szempontok persze vannak: a szereplő legyen eredeti, és hordozza annak lehetőségét, hogy kultusszá váljon.
– Miért tartják fontosnak, hogy mindig egy fiatal képzőművész készítse a díjakat, és hogyan választják ki a legmegfelelőbb alkotót?
– A fesztivál sajátossága az is, hogy minden évben egyedi díjakat adunk, ezzel is szimbolizálva, hogy a muuuvi minden évben más, minden évben új. Itt nincs pénzben mérhető elismerés, de úgy gondoljuk, hogy valami olyat kell adnunk, ami idővel akár anyagi értékké is válhat. Egy képzőművészeti alkotás ilyen. Az alkotó megtalálása egyelőre egyszerű: az ismeretségi körünkből választjuk ki a képző- vagy iparművészt – idén Mayer Évára esett a választásunk. Valószínű, hogy majd ez is változni fog, mert mi is öregszünk, és megtörténhet, hogy idővel már nem lesznek fiatal művészek az ismeretségi körünkben. Akkor majd kiírunk egy korhatáros pályázatot, aminek a kuratóriumába meghívjuk azokat a művészeket, akik az addigi fesztiválok díjait készítették.
– A muuuvi köztudottan „laza fesztivál”. Hosszú távon hogyan lehet biztosítani a fesztelenséget?
– Erre egyszerű a válasz. Igyekszünk minél kevesebb pénzből megcsinálni a fesztivált, ezzel elkerüljük a komoly szponzori szerződésekkel járó kötelezettségeket, és így nem kényszerülünk kompromisszumhelyzetekbe. Ha ez így marad, akkor valószínűleg a hangulat sem fog változni. És az is fontos, hogy magunknak is szervezzük a fesztivált, mi is jól akarjuk érezni magunkat a muuuvi alatt. A fesztiválból nem származik semmilyen anyagi hasznunk, tehát ilyen jellegű megfelelési kényszer sincs.
– A belga Tintin az idei meghívott. Miért éppen rá esett a választás, miért nem az idén 30 éves Garfieldot hívták meg?
– Földrajzilag legközelebb csak Tintin- szakértőt találtunk, és amikor a meghívotton gondolkodtunk, még nem is tudtuk, hogy Garfield idén lett 30 éves.
– Idén milyen extra programok lesznek?
– A fesztivál teljes időtartama alatt animációs workshop lesz a Betyár Animációs Stúdió szervezésében, és bárki kipróbálhatja, milyen animációt készíteni. Szombat este pedig iPod/mp3-player warm up session lesz – ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bárki, aki magával hozza a zenelejátszóját, két szám erejéig DJ lehet. Utána természetesen profik veszik át a pultot. Tehát mindenkinek ajánlom, hogy hozza a zenelejátszó kütyüjét, mert lehetősége lesz kibontakozni.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.