Markó Béla költő és Tompa Gábor színházigazgató az Alter-tanterv című, újonnan induló kulturális sorozat első részében
Fotó: Youtube/Erdély tévé
Ismert költők, írók, irodalomtörténészek, irodalomkritikusok izgalmas időutazás keretében közelítik meg a magyar irodalom különböző korszakait abban a kéthetente jelentkező műsorban, amely most indult el Alter-tanterv címmel. A Kolozsvári Állami Magyar Színház, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Erdélyi Magyar Televízió együttműködésében születő sorozat első részében az irodalom mibenlétéről, korábbi századokban keletkezett alkotásokról esett szó.
2021. január 12., 12:042021. január 12., 12:04
Új, diákoknak szóló, kéthetente jelentkező kulturális sorozatot indított a Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Magyar Írók Ligája az Erdélyi Magyar Televízióban. Az Alter-tanterv keretében ismert költők, írók, irodalomtörténészek, irodalomkritikusok izgalmas időutazás keretében közelítik meg a magyar irodalom különböző korszakait, elevenítik fel nagyjainak ismert vagy méltatlanul feledésbe merült remekműveit.
A műsor, amint a címe is sugallja, teret biztosít a magyar irodalom középiskolai tantervének tágabb, új perspektívákból történő megközelítésére, célja kedvet teremteni az ifjabb és idősebb generációknak arra, hogy olvassanak verset, prózát, drámát, és így gazdagodjanak mindazzal, amit a magyar irodalom ajándékozott nekünk az évszázadok során.
A 13 adásból álló sorozat egyes részei összpontosíthatnak egyetlen íróra vagy alkotásra, de átfoghatnak egy nagyobb korszakot is. „Az irodalom a világ megismerésének sajátos eszköze, a környező valóság megismerésének egyedi formája. Színház és irodalom közös gyökerű, hiszen mindkettő énekből, táncból eredeztethető, a hajdani trubadúrok, a mai költők ősei zenés kísérettel adták elő műveiket.
– fogalmazott Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a műsor ajánlójában.
A sorozat vasárnap délután indult, az első részben Tompa Gábor, valamint Markó Béla költő, több magyar irodalom tankönyv szerzője beszélgetett a kolozsvári színházban. „Hogy miért fontos irodalmat olvasni, több ezer éves kérdés. Ha lecsupaszítjuk a kérdésről azt, hogy az irodalom sem nem történelem, sem nem propaganda, vagy szerelmes levél, akkor ki fog derülni, hogy nincs is irodalom. Az irodalomban minden benne van, de vajon mégis miben más a vers, regény, novella vagy dráma ahhoz képest, ahogyan a mindennapokban egymással kommunikálunk?” – tette fel a kérdést Markó Béla. Mint mondta, az Olvassuk együtt című, húsz éve megjelent verselemzéskötetében is ezt próbálta körüljárni:
„A vers például az a rövid műfaj, ami ugyanazt a valóságot, amit ismerünk, amivel nap mint nap találkozunk, máshonnan közelíti meg. Olyan, mint amikor egy házba, épületbe, kertbe az ember máshonnan lép be, nem a megszokott bejáraton. A vers letisztítja, újjá teszi a nyelvet és a szavakat, és ezáltal a világot is” – fogalmazott Markó Béla. Kifejtette, a vers, regény és novella is életminta, az irodalomból lehet nagyon sokszor megtanulni élni.
Tompa Gábor feltette a kérdést, hogy az irodalom ismerete vajon hozzátartozik-e az általános műveltséghez, vagy pedig több annál: valamiféle luxus.
„Továbbra is a kronologikus oktatás híve vagyok, indokolt a gyökerektől elindulni. Ez nem azt jelenti, hogy ez az egyedüli lehetséges módszer, és hogy ne tegyük egymás mellé különböző korok verseit. De az irodalomtörténeti megközelítés nagyon fontos, mert az egyik költő a másik költő vállán áll” – felelte Markó Béla. Példaként hozta fel, hogy József Attilától ismerjük azokat a sorokat, hogy „az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellőzködő langy melegben tapsikoltak a jázminok”, és azt érzékeljük, az „inog-jázminok” rím mennyire eredeti, mennyire József Attilá-s. „De ha elolvassuk Kosztolányit, kiderül: nála ez a rímpár már megvan, sőt Adynál is megjelent a Vörös szekér a tengeren című versben. Egymástól tanulnak a költők, egymástól vesznek át módszereket, formákat” – mutatott rá Markó Béla.
A beszélgetésen szó esett többek közt Balassi Bálint költészetéről, a Kőműves Kelemenné balladájáról, arról, hogy
De a szerelmi líra is terítékre került Csokonai Vitéz Mihály A méz méze című költeményén keresztül. A kolozsvári színház művészei közül Albert Csilla, Marosán Csaba, Laczó Júlia és Farkas Loránd szólaltatott meg költeményeket. A műsor kéthetente jelentkezik, a tévépremiert követően elérhető lesz az Erdélyi Magyar Televízió YouTube-csatornáján, a kolozsvári színház Facebook-oldalán.
Új online sorozat: a magyar és a román kultúra metszéspontján
Magyarország kolozsvári főkonzulátusa az Erdélyi Magyar Írók Ligájával együttműködve Dufart címmel online rovatot indít, amelyben a 20. századi román–magyar kulturális átjárások kérdésével, a két kultúra közti metszéspontokkal foglalkozik. A 10 részes sorozatban román és magyar írók, költők, képzőművészek, szakemberek értekeznek többek között a mai román és magyar irodalmi kapcsolatokról, Bölöni György és Marchis Otilia házasságáról, Kassák Lajos jelenlétéről a román és a magyar irodalmi térben, a 20. századi erdélyi magyar és román képzőművészet interferenciáiról. A rovat feliratozott epizódjait heti gyakorisággal teszik közzé a főkonzulátus YouTube-csatornáján. Az első, Marius Tabacu (portrénkon) és a Bánffy-trilógia című rész már elérhető, megtekinthető. Bánffy Miklós trilógiáját a tavaly elhunyt Marius Tabacu fordította román nyelvre. Amint a sorozat első részének ismertetője írja, a jó műfordító mindig háttérbe szorul. Ha jól sikerült a magyar regény román kiadása, akkor nem a műfordítóról, hanem a műről, az íróról beszélünk. Ez lehet az oka annak is, hogy a műfordítót ritkán díjazzák, róla csak akkor beszélnek, ha rossz munkát végzett. „Mi most Marius Tabacu műfordítóra emlékezünk, akit tavaly kétszer is díjaztak fordítói munkájáért. Róla tehát azért beszélünk, mert kiváló, alkotó műfordítóról van szó” – olvasható az ismertetőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!