
Mariupolis 2 című film stábja a rendező nélkül
Fotó: Facebook/ Edvinas Pukšta
Megrázta a 75. cannes-i fesztiválon a közönséget az ukrajnai Mariupolban az orosz erők által március végén megölt litván rendezőnek, Mantas Kvedaraviciusnak a helyszínen forgatott utolsó dokumentumfilmje.
2022. május 20., 20:332022. május 20., 20:33
2022. május 20., 21:342022. május 20., 21:34
Miközben a kelet-ukrajnai városban az Azovsztal üzemben az orosz erőkkel szemben utolsóként ellenálló ukrán Azov ezred tagjai sorra adják meg magukat, a Mariupolis 2 című dokumentumfilm azt mutatja meg, hogyan élnek tovább a helyiek a bombázások ellenére.
Mantas Kvedaravicius már készített egy filmet Mariupolban a kelet-ukrajnai háború idején, amelyet 2016-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be.
A narráció és zene nélküli, 1 óra 45 perces alkotásban egymást váltják a hosszú snittek a háborús tájképekről a helyiek mindennapi életét bemutató felvételekkel. Kiderül, hogyan próbálják meg a helyiek túlélni a háborút, közülük többen egy templom alagsorában elbújva. A film megmutatja, ahogy az emberek kijárnak levegőzni, ebédet főznek vagy valóságos expedícióra indulnak a lebombázott negyedekbe élelemért vagy egy elektromos generátorért. Mindeközben a bombázások és a lövések hangja folyamatosan követi a szereplőket.
A dokumentumfilmet pár nappal a fesztivál kezdete előtt hívták meg a szervezők a hivatalos programba, amelyet Thierry Frémaux művészeti igazgató szavai szerint áthat az ukrajnai háború, hiszen az elkerülhetetlenül mindenkit foglalkoztat.
Az 1976-ban született Mantas Kvedaravicius litván alkotót akkor ölték meg az orosz erők, amikor az egy hónapig tartó forgatást követően megpróbálta elhagyni az ukrajnai kikötővárost. Az általa készített felvételeket vele dolgozó barátnője, Hanna Bilobrova hozta el, és a filmet Dounia Sichov vágóval együtt ő rakta össze.
A fesztiválra további három ukrán film is meghívást kapott. Az egyik a Cannes-ban visszatérő vendégnek számító Szergej Loznyica – a 2014-ben forgatott Maidan és a 2018-as Donyecki-történetek rendezője – legújabb alkotása.
A fesztivál második legjelentősebb programjában, az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban látható Makszim Nakonesnyi első filmje (Butterfly Vision), amelynek főhőse egy, a háborúban elköteleződő tanárnő, akit elrabolnak, és fogolycserének köszönhetően térhet haza Ukrajnába. A Rendezők Kéthete című párhuzamos programban pedig a Pamfir című ukrán film látható Dmitro Sukolitkij-Szobcsuk rendezésében.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!