2009. június 02., 11:192009. június 02., 11:19
A művekre Jamie Andrews, a British Library modern irodalmi kézirattárának vezetője bukkant rá, miközben a könyvtárnak a „dühös fiatalok” (Angry young men) néven emlegetett második világháború utáni írógenerációról szóló kiállításához válogatott anyagot. A két darab Lord Chamberlain archívumából került elő, aki 1968-ig a brit színházi cenzúráért felelt.
A gépelt szövegekben a cenzor kék ceruzával írt jelei sorjáztak, aki kihúzta a homoszexualitásra vonatkozó párbeszédeket, és az istenkáromlásnak minősülő részeket. Eddig nem is keresték a darabokat, mert a ’94-ben elhunyt Osborne azt állította önéletrajzában, hogy nem maradt belőlük egyetlen példány sem.
Osborne, pályatársaival, Harold Pinterrel, Alan Silitoe-val, Arnold Weskerrel együtt nyers realizmussal és szatírával szállt szembe az elavult brit erkölcsökkel és a háború utáni társadalmi renddel. A Benne az ördög című darabjában, melyet szerelmével, Stella Lindennel közösen írt, egy walesi költő, Huw Prosser életét eleveníti fel, aki a rendszer konvencióiba ütközik. A darabot 1950 májusában mutatták be Huddersfieldben.
A Személyes ellenség a Nagy-Britanniában a hidegháború kiváltotta paranoiás félelmet állítja színpadra. Ezt csak erősen cenzúrázva mutathatták be 1955 márciusában Harrogate-ben. A két darab azonban egy évvel később feledésbe is merült, amikor 1956 májusában Londonban bemutatták a Nézz vissza haraggal című nagy sikerű drámáját, mely meghozta a szerző számára az elismerést.
Osborne nemcsak a modern drámán hagyott nyomot, hanem forgatókönyvíróként jelentősen hozzájárult az új angol film sikeréhez is. A Nézz vissza haraggalt többször is megfilmesítették, a leghíresebb Tony Richardson 1958-as filmes adaptációja, Richard Burtonnal a főszerepben, de 1980-ban megrendezte Lindsay Anderson is Malcolm McDowell-lel a léha Jimmy Porter szerepében, míg egy 1989-es tv-változatban Kenneth Branagh alakította a főhőst.
Az Osborne drámájából készült A komédiás (The Entertainer, 1960) Sir Laurence Olivier egyik jutalomjátéka volt, majd 1963-ban ugyancsak Osborne írta filmre Henry Fielding regényét Tom Jones címen, Tony Richardson rendezésében. Szabó István az 1985-ös Redl ezredes című filmjéhez a walesi író Egy hazafit nekem (A Patriot for Me) című darabját is felhasználta.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.