2009. június 02., 11:192009. június 02., 11:19
A művekre Jamie Andrews, a British Library modern irodalmi kézirattárának vezetője bukkant rá, miközben a könyvtárnak a „dühös fiatalok” (Angry young men) néven emlegetett második világháború utáni írógenerációról szóló kiállításához válogatott anyagot. A két darab Lord Chamberlain archívumából került elő, aki 1968-ig a brit színházi cenzúráért felelt.
A gépelt szövegekben a cenzor kék ceruzával írt jelei sorjáztak, aki kihúzta a homoszexualitásra vonatkozó párbeszédeket, és az istenkáromlásnak minősülő részeket. Eddig nem is keresték a darabokat, mert a ’94-ben elhunyt Osborne azt állította önéletrajzában, hogy nem maradt belőlük egyetlen példány sem.
Osborne, pályatársaival, Harold Pinterrel, Alan Silitoe-val, Arnold Weskerrel együtt nyers realizmussal és szatírával szállt szembe az elavult brit erkölcsökkel és a háború utáni társadalmi renddel. A Benne az ördög című darabjában, melyet szerelmével, Stella Lindennel közösen írt, egy walesi költő, Huw Prosser életét eleveníti fel, aki a rendszer konvencióiba ütközik. A darabot 1950 májusában mutatták be Huddersfieldben.
A Személyes ellenség a Nagy-Britanniában a hidegháború kiváltotta paranoiás félelmet állítja színpadra. Ezt csak erősen cenzúrázva mutathatták be 1955 márciusában Harrogate-ben. A két darab azonban egy évvel később feledésbe is merült, amikor 1956 májusában Londonban bemutatták a Nézz vissza haraggal című nagy sikerű drámáját, mely meghozta a szerző számára az elismerést.
Osborne nemcsak a modern drámán hagyott nyomot, hanem forgatókönyvíróként jelentősen hozzájárult az új angol film sikeréhez is. A Nézz vissza haraggalt többször is megfilmesítették, a leghíresebb Tony Richardson 1958-as filmes adaptációja, Richard Burtonnal a főszerepben, de 1980-ban megrendezte Lindsay Anderson is Malcolm McDowell-lel a léha Jimmy Porter szerepében, míg egy 1989-es tv-változatban Kenneth Branagh alakította a főhőst.
Az Osborne drámájából készült A komédiás (The Entertainer, 1960) Sir Laurence Olivier egyik jutalomjátéka volt, majd 1963-ban ugyancsak Osborne írta filmre Henry Fielding regényét Tom Jones címen, Tony Richardson rendezésében. Szabó István az 1985-ös Redl ezredes című filmjéhez a walesi író Egy hazafit nekem (A Patriot for Me) című darabját is felhasználta.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.