2009. június 02., 11:192009. június 02., 11:19
A művekre Jamie Andrews, a British Library modern irodalmi kézirattárának vezetője bukkant rá, miközben a könyvtárnak a „dühös fiatalok” (Angry young men) néven emlegetett második világháború utáni írógenerációról szóló kiállításához válogatott anyagot. A két darab Lord Chamberlain archívumából került elő, aki 1968-ig a brit színházi cenzúráért felelt.
A gépelt szövegekben a cenzor kék ceruzával írt jelei sorjáztak, aki kihúzta a homoszexualitásra vonatkozó párbeszédeket, és az istenkáromlásnak minősülő részeket. Eddig nem is keresték a darabokat, mert a ’94-ben elhunyt Osborne azt állította önéletrajzában, hogy nem maradt belőlük egyetlen példány sem.
Osborne, pályatársaival, Harold Pinterrel, Alan Silitoe-val, Arnold Weskerrel együtt nyers realizmussal és szatírával szállt szembe az elavult brit erkölcsökkel és a háború utáni társadalmi renddel. A Benne az ördög című darabjában, melyet szerelmével, Stella Lindennel közösen írt, egy walesi költő, Huw Prosser életét eleveníti fel, aki a rendszer konvencióiba ütközik. A darabot 1950 májusában mutatták be Huddersfieldben.
A Személyes ellenség a Nagy-Britanniában a hidegháború kiváltotta paranoiás félelmet állítja színpadra. Ezt csak erősen cenzúrázva mutathatták be 1955 márciusában Harrogate-ben. A két darab azonban egy évvel később feledésbe is merült, amikor 1956 májusában Londonban bemutatták a Nézz vissza haraggal című nagy sikerű drámáját, mely meghozta a szerző számára az elismerést.
Osborne nemcsak a modern drámán hagyott nyomot, hanem forgatókönyvíróként jelentősen hozzájárult az új angol film sikeréhez is. A Nézz vissza haraggalt többször is megfilmesítették, a leghíresebb Tony Richardson 1958-as filmes adaptációja, Richard Burtonnal a főszerepben, de 1980-ban megrendezte Lindsay Anderson is Malcolm McDowell-lel a léha Jimmy Porter szerepében, míg egy 1989-es tv-változatban Kenneth Branagh alakította a főhőst.
Az Osborne drámájából készült A komédiás (The Entertainer, 1960) Sir Laurence Olivier egyik jutalomjátéka volt, majd 1963-ban ugyancsak Osborne írta filmre Henry Fielding regényét Tom Jones címen, Tony Richardson rendezésében. Szabó István az 1985-ös Redl ezredes című filmjéhez a walesi író Egy hazafit nekem (A Patriot for Me) című darabját is felhasználta.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.