2012. augusztus 17., 08:532012. augusztus 17., 08:53
Életének 63. évében, hosszú betegség után szerdán elhunyt Lugossy Mária Munkácsy-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA)tagja - értesítette az MTI-t az MMA titkársága. Lugossy Mária legismertebb műve az Országház előtt álló, A forradalom lángja című 1996-ban készült feketegránittömb emlékmű, amelynek tetejére csap fel a lobogó láng.
A művész 1950. május 9-én született Budapesten, az Iparművészeti Főiskola ötvös tanszékén szerzett diplomát, majd a továbbképzőt is elvégezte. Korai éveiben érmeket, ékszereket, köztéri órákat – mint a balatonfüredi vasútállomás időmérője – készített. Az 1970-es évek közepétől az acél, az üveg és a plexi összedolgozásából nonfiguratív plasztikákat formált. A Gyorsuló tér (1981) című munkája a geometrikus és az organikus formákat hozta egységbe, a hatalmas fa-fém-üveg-fény installáció betöltötte a kiállítóteret.
Későbbi művein az organikus, a természeti formák kerültek előtérbe, mint az Óceán (1985) vagy a Földanya (1995) című munkájában. 1994-ben állították fel Székesfehérvárott II. világháborús emlékművét, amely első díjas pályamunka volt. Lugossy Mária több mint 30 éves alkotói korszakának vége felé egyre nagyobb szerepet kapott a kő, mint például a Mikrokozmosz című munkában, amelynek alaptestében a kisebb üveglencse a mű zárványaként hat.
A létezés formái címmel tavaly július 1-jétől nagy életmű-kiállítása volt látható a budapesti Iparművészeti Múzeumban, de megismerhették művészetét szinte az egész világon, mert nagyon sok egyéni és csoportos kiállításon vett rész. Lugossy Mária munkásságát sok kitüntetéssel ismerték el Magyarországon és külföldön egyaránt. Díjat kapott többek között Brüsszelben, Tokióban, Philadelphiában, Párizsban és Hágában.
Neves magyar művészettörténészek, mint Frank János, Wehner Tibor, P. Szabó Ernő, Kovalovszky Márta méltatták munkásságát. Nagy T. Katalin több filmet is forgatott róla és szobrairól, ezeket az alkotásokat a Duna Televízióban vetítették. A művész 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett, székfoglaló kiállítása a Kiscelli Múzeumban volt. A Magyar Művészeti Akadémia 2007-ben vette fel soraiba. Lugossy Máriát az MMA saját halottjának tekinti, temetéséről később adnak tájékoztatást.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.