
Tavaly a Csíki Székely Múzeumban láthatta a közönség a BarabásiLAB: rejtett mintázatok című táraltot, hét végétől Marosvásárhelyen lesz megtekinthető
Fotó: Veres Nándor
Marosvásárhelyen lesz látogatható szombattól október közepéig Barabási Albert-László csíki származású, világhírű fizikus, hálózatkutató, laborvezető kiállítása, a BarabásiLAB: rejtett mintázatok című tárlat.
2023. május 05., 14:592023. május 05., 14:59
A BarabásiLAB című kiállításnak nem ez a premierje Erdélyben: tavaly a Csíki Székely Múzeum látta vendégül. A Maros Megyei Múzeum közölte, a megnyitót szombaton 17 órától tartják a marosvásárhelyi vár Történeti Osztályán. Az eseményen jelen lesz Barabási Albert-László, a tárlat kurátora Részegh Botond képzőművész. Amint az esemény leírásában olvasható, a hálózatkutatás és hálózati vizualizáció az elmúlt évek-évtizedek egyik legígéretesebb tudományos módszertani újdonsága, olyan új tanulási modell, amely hatékony eszköznek bizonyult a kulturális, társadalmi jelenségek, így a képzőművészeti színtér vizsgálatához is.
Jelenleg több egyesült államokbeli egyetem munkatársa, illetve tagja egyebek mellett a Magyar Tudományos Akadémiának, az Academia Europaea-nek és az Amerikai Fizikai Társaságnak.
A Rejtett mintázatok Barabási Albert-Lászlónak a hálózatkutatás művészeti ábrázolásával debütáló kiállítása. Ez a tárlat több tucat empirikus kutatásból kialakuló lenyűgöző képet és tárgyat ölel fel, egyfajta tudományból és művészetből szőtt mozaik, amelyben a két terület elemeinek kereszteződéséből új utódok és mintázatok alakulnak ki.
A budapesti Ludwig Múzeum, a karlsruhei Művészeti és Médiaközpont (ZKM), valamint a Csíki Székely Múzeum után a Maros Megyei Múzeum a negyedik kulturális intézmény, amely a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállításnak otthont ad.
Habár a várbeli múzeumépület eddig is számos nemzetközi jelentőségű kiállításnak volt házigazdája, intézményünk számára ez az esemény rendkívüli, hiszen a történelem és régészet kutatási eredményeit bemutató térben teremt kapcsolatot a kortárs művészet és a tudomány között.

Több mint 14 ezren tekintették meg eddig a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállítást a Csíki Székely Múzeumban. Barabási Albert-László világhírű fizikus májusban nyílt tárlata szeptember 11-ig még látogatható.

Először került magyar múzeumi gyűjteménybe úgynevezett NFT-mű, a Barabási Albert-László által vezetett kutató és művész kollektíva (BarabásiLab) egyik hálózati munkájának formájában – közölte a Ludwig Múzeum az MTI-vel.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
szóljon hozzá!