Barabási-Albert László
Fotó: Kristó Róbert
Először került magyar múzeumi gyűjteménybe úgynevezett NFT-mű, a Barabási Albert-László által vezetett kutató és művész kollektíva (BarabásiLab) egyik hálózati munkájának formájában – közölte a Ludwig Múzeum az MTI-vel.
2021. július 19., 12:582021. július 19., 12:58
2021. július 19., 12:592021. július 19., 12:59
A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelt az újabb művészeti médiumok, a médiaművészet archiválásának, gyűjtésének, bemutatásának és konzerválásának, elsőként kezdett bele az új technológia gyűjteményezésébe is.
A Ludwig Múzeum gyűjteményébe került mű az intézményben nemrég látható volt, a BarabásiLab alkotása, a Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz készült hálózati vizualizáció az Élek mentén című, nemrég megjelent tanulmánykötet témája is volt.
Az NFT (non-fungible token, nem helyettesíthető token) digitális protokoll, olyan technológia, amely lehetővé teszi digitális állományok egyedivé tételét, adásvételét és birtoklását. A digitálisműkincs-piacon a vásárló közvetlenül az alkotónak fizet, méghozzá blokklánc alapú kriptovalutával.
A gyűjtők blokklánc alapú archívumot vezetnek a műalkotások tulajdonjogáról, így az eredeti példányok birtokolhatók és továbbadhatók, nyomon követhetők. Az eredeti példányok tulajdonosai az NFT-piactereken online galériákat és múzeumokat hozhatnak létre, így bárki böngészheti a digitális műkincsgyűjteményüket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Akár 500 lejt is fizetniük kell azoknak, akik horoszkóp készítéshez kérik ki születési idejüket a szülészetektől. Egyre több romániai kórházban csak díjfizetés ellenében adják ki az adatot, mivel ez nem orvosi, hanem adminisztratív információ.
Új, kacsacsőrű dinoszauruszfajt azonosítottak magyar kutatók a dél-erdélyi Hátszegi-medencében. A mintegy 70 millió éves lelet arra utal, hogy a kréta végi „Hátszeg-sziget” élővilága jóval változatosabb lehetett a korábban feltételezettnél.
Újra a Kárpátok fölött szárnyalhatnak a fakó keselyűk. Papp Tamással, a Milvus Csoport vezetőjével beszélgettünk a 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítéséről, eltűnésük okairól, és arról, milyen fontos szerepük van az ökoszisztéma „takarítójaként”.
A modern otthonokban egyre több internetre kapcsolt eszköz jelenik meg: robotporszívók, okostelevíziók, hangszórók vagy más „okos” háztartási készülékek. Bár ezek kényelmesebbé teszik a mindennapokat, biztonsági szempontból gyakran háttérbe szorulnak.
Egy friss felmérés eredményei szerint a fiatal román állampolgárok több mint 90%-a úgy véli, hogy karrierjük előrehaladásához a mesterséges intelligenciára (AI) vonatkozó ismeretekre van szükségük.
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
Több mint négy évtizedes zenei tevékenységéért Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest. A városi elismerést azok kapják, akik hosszú időn át szolgálják a közösséget – gyakran csendben, reflektorfény nélkül.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!